Támogatott lakáshitel új lakás vásárlására, építésére többgyermekes családok részére

Kedvezményes CSOK-hitel használt lakásvásárlásra 2019. július 1-től!

A többgyermekesek családok kedvezményes kamatú (3%) lakáshitele 2019. július elsejétől már nem csak új építésű lakásra igényelhető, hanem használt lakás vásárlása esetén is elérhető.

2018. december elsejétől hatályos a többgyermekes családok kamattámogatott lakáshitelére vonatkozó rendeletmódosítás, melynek értelmében a kölcsönre kétgyermekes igénylők is jogosultak lehetnek.

A kölcsön összege nem haladhatja meg

-  a kétgyermekes CSOK-ot igénybe vevő személy esetében a tízmillió forintot,

- a három vagy többgyermekes CSOK-ot igénybe vevő személy esetén a tizenötmillió forintot.

A CSOK rendelet 2018. március 15-től hatályos rendelkezései az alábbiakban érintik a 3 vagy többgyermekes családok otthonteremtési kamattámogatott hitelének igénylési feltételeit:

 Nem támogatott személy hiteladós bevonhatósága

A 3 vagy többgyermekes családok otthonteremtési hitelébe - a hitelképesség javítása céljából – bevonható nem támogatott személy hiteladós.

A nem támogatott személy hiteladós e kölcsönszerződés olyan adóstársa, aki a támogatott személyek legalább egyikének a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója és teljesíti az alábbi feltételeket:

Teljes bizonyító erejű magánokiratban

a) nyilatkozik arról, hogy nem kötött a 16/2016 Kormányrendelet szerinti kölcsönszerződést és

b) vállalja, hogy

ba) a későbbiekben sem köt e rendelet szerinti kölcsönszerződést,

bb) nem támogatott személy hiteladósként további e rendelet szerinti kölcsönszerződésben nem szerepel és

bc) nem létesít lakóhelyet az e rendelet szerinti zálogjoggal biztosított lakásban, valamint

c) hozzájárul ahhoz, hogy természetes személyazonosító adatait, az állampolgárságára vagy hontalanságára vonatkozó adatot, lakcímét és postacímét, személyazonosító igazolványának vagy úti okmányának számát, adóazonosító jelét, valamint a kamattámogatásra vonatkozó információkat a kamattámogatás szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a hitelintézet átadja a járási hivatal és a Kincstár részére.

Megszűnik az alábbi felróhatósági szabály:

A 2018. március 15. előtt hatályos CSOK rendelet az alábbiak szerint rendelkezett:

Ha a 3 vagy több gyermekes családok otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönének folyósítása a kérelem benyújtását követő 6 hónapon belül a támogatott személynek felróható okból nem kezdődik meg, úgy a támogatott személy az otthonteremtési kamattámogatásra való jogosultságát elveszti.

Ez az előírás 2018. március 15.-ei hatállyal kikerült a rendeletből. A felróhatósági szabályt a továbbiakban nem kell alkalmazni a 2018. március 15-ét megelőzően benyújtott támogatási kérelmekre, megkötött támogatási szerződésekre, folyósítás alatt lévő támogatásokra sem.

A támogatott lakáshitel célja:

Magyarország területén

• 2008. július 1-jén vagy azt követően kiállított használatbavételi engedéllyel, használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező olyan új lakás vásárlásához, amelyet gazdálkodó szervezet természetes személy részére való értékesítés céljára épít vagy építtet, és amelyet első ízben természetes személy részére értékesítenek.
• 2008. július 1-jén vagy azt követően kiállított építési engedéllyel vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentésének megtörténtét az építésügyi hatóság által kiállított igazoló dokumentummal rendelkező új lakás építéséhez.
• A használatbavételi engedéllyel, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkező lakás tulajdonjogának a használatbavételi engedély megszerzése, a használatbavétel tudomásulvétele vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítése bejelentésének megtörténte előtt történő átruházás esetén, ha az építkezés 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott építési engedély vagy 2016. január 1-jét követően az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az építési tevékenység bejelentése alapján történt, úgy a kölcsönt az új tulajdonos - az e rendeletben meghatározott feltételekkel - igénybe veheti.

Új lakás: a meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével:

• az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel, amely elkészültét követően használatbavételi vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány iránti eljárásra köteles, ideértve a tanyán található lakóépületet is, és amely legalább az alábbi feltételeknek megfelel:
  • 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel - ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel -, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel rendelkezik,
  • közműves villamos energia szolgáltatással rendelkezik,
  • egyedi fűtési móddal rendelkezik,
  • közműves szennyvízelvezetéssel rendelkezik, vagy ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik, és
  • közműves ivóvíz-szolgáltatással rendelkezik, vagy ha a településen (településrészen) nincs közműves vízszolgáltatás, a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van; vagy
• tetőtér beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott lakás akkor, ha a tetőtér beépítés vagy emelet-ráépítés révén új önálló albetétként nyilvántartott, lépcsőházból vagy szabadlépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező, az a) pont aa)-ae) alpontja szerinti feltételnek megfelelő újabb lakás

Lakás esetében a hasznos alapterületnek el kell érnie legalább a 60 m2-t, lakóház esetében legalább a 90 m2-t. (Abban az esetben is ezeket a négyzetméterre vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni, ha 3-nál több eltartott gyermek van a családban.)

Hasznos alapterület: 

a lakáson belül közvetlenül megközelíthető, következő helyiségek − az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) szerint számított − hasznos alapterületének összege:

• előszoba, közlekedő,
• nappali,
• hálószoba,
• étkező,
• konyha, étkezőkonyha,
• fürdőszoba,
• WC,
• kamra, tároló,
• gardrób,
• mosókonyha,
• kazánhelyiség és
• egyéb fűthető helyiség, ide nem értve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget.

Ki lehet jogosult a támogatott hitelre?

Fenti lakáscélok esetén a 10 milliós családi otthonteremtési kedvezményt vagy annak különbözetét igénybe vevők igényelhetik.

A támogatott hitel jellemzői:

• Összege: maximum: 10 millió forint
• Futamideje: 5-25 év
• Bruttó kamat mértéke: az 5 éves ÁKKH * 130 % + 3
• Kamattámogatás mértéke: az 5 éves ÁKKH * 130 %
• Ügyfél által fizetendő kamat: 3%
• Kamattámogatott időszak: 25 év
• Kamatperiódus: 5 év

Feltételek:

• A célingatlanban kizárólag a támogatott személyek szerezhetnek tulajdont. Házastársak és élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonnal kell rendelkeznie.Ha a CSOK kérelem benyújtása előtt a kiskorú gyermek az elhunyt szülő után ingatlan tulajdont szerzett, és a túlélő szülő, a gyám vagy az örökbefogadó szülő a támogatás igénybevételével új lakást épít vagy vásárol, a CSOK-kal érintett lakásban - a gyámhatóság rendelkezésének megfelelő mértékben - a támogatott személy mellett a kiskorú gyermek is szerezhet tulajdont.

• Az új lakás a műszaki állapotára tekintettel - az ingatlan-értékbecslési szakvélemény alapján − a lakhatási igények kielégítésére alkalmas.

• A vásárolandó/építendő lakás vételárára/bekerülési költségére vonatkozóan nincsen korlátozás.

• Új lakás építése esetén legkésőbb a CSOK utolsó részfolyósításáig be kell mutatni a használatbavételi engedélyt, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványt vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítványt.

• A 10 éves elidegenítési és terhelési tilalom idején a lakásra a támogatott személynek lakásbiztosítással kell rendelkeznie.

• A folyósítást, építés esetén az utolsó részfolyósítást követő 90 napon belül be kell mutatni a lakcímet igazoló hatósági igazolványt.

• Az igénylő és azon gyermek, akire tekintettel a támogatott hitel folyósításra került, a folyósítástól számított 10 évig - a meglévő gyermek legalább nagykorúvá válásáig - a lakásban életvitelszerűen lakik kivéve az alábbi eseteket:
  • a gyermek - a gyermekvédelmi szakellátások körébe tartozó otthont nyújtó ellátás keretében elhelyezett gyermek kivételével - tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem a támogatott személy lakásában lakik,
  • a támogatott személyt vagy a gyermeket, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelte, egészségi állapota miatt tartósan egészségügyi intézményben kezelik,
  • ha a támogatott személy és a gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, a támogatott személy munkavállalására tekintettel - indokoltan - legfeljebb öt évig a lakás elhelyezkedése szerinti településtől eltérő településen tartózkodik,
  • ha a támogatott személy és a gyermek – foglalkoztatásra irányuló jogviszony következtében – ideértve a sajátos egyházi jogviszonyt is – a foglalkoztatásra irányuló jogviszony jellegéből következően köteles a szolgálati helyén a foglalkoztató által térítésmentesen biztosított szolgálati lakásban lakni a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállása alatt.
  • a támogatott személy vagy a gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelte, közeli hozzátartozó ápolása miatt ideiglenesen nem a támogatott személy lakásában lakik,
  • a támogatott személy az 1. mellékletben nem szereplő vétség miatt letöltendő szabadságvesztés büntetését tölti,
  • a nagykorú gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, elköltözik vagy
  • a kiskorú gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, a nagykorúvá válását követően elköltözik.

• Az igénylőnek az otthonteremtési kamattámogatás igénylésének időpontjában nincs a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény 11. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartott tartozása a központi hitelinformációs rendszerben vagy az igénylő a KHR-ben szereplő tartozását már legalább egy éve teljesítette.

• Az igénylő és házastársa büntetőjogi felelősségét a bíróság a Btk. bizonyos paragrafusaiban (gazdasági és vagyoni jellegű, gyermekek érdekét sértő és család elleni, költségvetést károsít) rögzített bűncselekmény miatt nem állapította meg, vagy e bűncselekmények vonatkozásában a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól már mentesült.

• Az igénylőnek az állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozása nincsen.
• TB jogviszonyra vonatkozó előírás:

Két gyermek után igényelt CSOK esetén az igénylő – házastársak, élettársak igénylése esetén legalább az egyik fél – a CSOK kérelem benyújtásának időpontjában:

a) 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy a Tbj. 6. §-a szerint biztosított, vagy a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül - ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt -, vagy büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési-oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, és

b) legalább 180 napja folyamatosan - ideértve azt is, ha a legalább 180 nap folyamatos biztosításban legfeljebb harminc nap megszakítás van -

ba) 6. §-a alapján biztosított - ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt - és ezt 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja,

bb) a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési-oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, és erről büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik,

bc) kereső tevékenysége alapján valamely másik Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott, és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja,

bd) a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt -, és ezt 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja.

Az a) pontban foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a 6. § a) pontja szerinti igénylő - házastársak, fiatal házaspár vagy élettársak esetén legalább az egyik fél - a kérelem benyújtásának időpontjában kereső tevékenysége alapján valamely másik Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alatt áll és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja, valamint teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan vállalja, hogy a támogatási szerződés megkötését követő 180 napon belül a Tbj. 6. §-a szerinti biztosítottá válik

Három vagy több gyermek után igényelt CSOK esetén az igénylő - házastársak, élettársak igénylése esetén legalább az egyik fél – a CSOK kérelem benyújtásának időpontjában:

a) 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy a Tbj. 6. §-a szerint biztosított (magyar társadalombiztosítási rendszerben) (1) bekezdés a), b) vagy d)-i) pontja szerint biztosított vagy a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül, a Tbj. 6. § (1) bekezdés c), j) pontja vagy (3) bekezdése szerinti jogviszony kivételével, valamint

b) legalább 2 éve folyamatosan - ideértve azt is, ha a legalább 2 év folyamatos biztosításban legfeljebb harminc nap megszakítás van –

ba) a TBJ 6. §-a alapján biztosított, és ezt 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja,

bb) a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytatott,  és erről büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik,

bc) kereső tevékenysége alapján valamely más Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja, vagy

bd) a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül, és ezt 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja.

A b) pont szerinti 2 éves időszak számítása során a családi otthonteremtési kedvezmény igénylését megelőző 180 napos időtartamnak a Tbj. 6. § (1) bekezdés a), b) és d)-i) pontja szerinti jogviszonyban töltött időnek kell minősülnie, melybe a közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött idő nem számít bele.

Az  a) pontban, valamint az előző bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az 6. § a) pontja szerinti igénylő - házastársak, fiatal házaspár vagy élettársak esetén legalább az egyik fél - a kérelem benyújtásának időpontjában kereső tevékenysége alapján valamely másik Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alatt áll és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja, valamint teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan vállalja, hogy a támogatási szerződés megkötését követő 180 napon belül a Tbj. 6. §-a szerinti biztosítottá válik.

Nem szükséges fenti esetekben TB jogviszonyt igazolni, ha az igénylő a fővárosi és megyei kormányhivatal ápolási díjat megállapító jogerős határozata alapján ápolási díjban részesül.

• A hitelkérelem benyújtását megelőző 5 éven belül az e rendelet vagy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint igénybe vett, vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatás vagy ezt megelőlegező kölcsön visszafizetésre jogerősen nem kötelezték.

• A támogatott személy a telekárat is tartalmazó vételárat az eladó által megjelölt − a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott − fizetési számlára vagy pénzügyi intézmény által vezetett, kölcsöntartozást nyilvántartó technikai számlára teljesíti. Ha az eladó és a vevő előleg vagy foglaló megfizetéséről állapodik meg, az az új lakás vásárlása esetén a telekárat is tartalmazó vételár, legfeljebb 10%-áig készpénzben is teljesíthető.

• Vásárlás esetén az eladó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa, valamint ha az eladó gazdálkodó szervezet, az igénylő nem lehet vele tulajdonosi kapcsolatban álló magánszemély.

Számlabemutatásra vonatkozó feltételek

• Vásárlás esetén legkésőbb a kölcsön folyósításáig be kell mutatni az adásvételi szerződésben szereplő telekárat is tartalmazó vételárról a saját nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított - a telekárat és a lakás árát külön feltüntetve tartalmazó – számlákat.

• Az igénylő a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően bemutatja az adott készültségi foknak megfelelő, a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség legalább 70%-áról a támogatott személy saját nevére kiállított számlákat.

A használatbavételi engedéllyel, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkező lakás tulajdonjogának a használatbavételi engedély megszerzése vagy a használatbavétel tudomásulvétele, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténte előtt történő megvásárlása esetén a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően bemutatja az adásvételi szerződéssel vagy számlával igazolt vagy ennek hiányában a hitelintézet által megállapított telekárral csökkentett vételár 70%-a erejéig az előző építtető nevére vagy − amennyiben az előző építtető gazdálkodó szervezet − a gazdálkodó szervezet által a teljes vételárról kiállított számlákat.

• Ha az új lakás építése során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, úgy ezeknek az építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetője által írásban igazolt értékéig a számlabenyújtási kötelezettség legfeljebb a fentiek alapján meghatározott összeg 20%-ával csökkenthető.

Hatósági árverésen vásárolt, használatbavételi engedéllyel, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal nem rendelkező új lakás esetén a számlabenyújtási kötelezettség az árverési jegyzőkönyv szerinti vételárral csökkenthető.

Ha a támogatott személy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti közhasznú jogállású szervezet vagy települési önkormányzat által kiírt nyilvános pályázat útján az építkezéshez szükséges természetbeni juttatásban részesül, a természetbeni juttatás támogatást nyújtó által igazolt értékéig a számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető.

Az építési engedély vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének bejelentését legfeljebb 6 hónappal megelőzően kiállított számla fogadható el, melynek kibocsátója az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepel, vagy ennek hiányában az állami adóhatóság a működő adóalanyiságot a számlakibocsátó tekintetében igazolja.

• Az azonos kibocsátó által kiállított számlák esetében, ha a számlák alapján az igénylő által visszaigényelhető általános forgalmi adó mértéke a 2 000 000 Ft-ot meghaladja, a hitelintézet csak abban az esetben fogadhatja el a számlákat, ha a támogatott személy bemutatja a kivitelezővel kötött szerződést

Meddig nyújtható be a hitelkérelem?

• Vásárlás esetén: végleges adásvételi szerződés megkötését követő 180 napon belül.
• Építés esetén: a használatbavételi engedély kiadása vagy használatbavétel tudomásulvétele előtt.

A támogatott kölcsön folyósítása

Új lakás vásárlása esetén a folyósítás a kölcsönszerződés megkötését követően, egy összegben történik.

Új lakás építése esetén a folyósítás készültségi fokkal arányosan, utólagosan történik. A folyósítás akkor kezdhető meg, ha az építtető támogatott személy a CSOK-on és a hitelintézeti kölcsönön kívül saját erejét az új lakás építésére már felhasználta. A támogatott hitel utolsó részletének folyósítására a használatbavételi engedély, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány hitelintézet részére történő bemutatását követően kerülhet sor.