Új lakás a tetőtérben – Jár erre a CSOK valamely formája?

Az év elején életbe lépett CSOK rendelet alapján úgy tűnt, hogy azok a támogatott személyek is jogosultak lehetnek az új lakásépítés esetén adható emelt összegű CSOK-ra, akik meglévő vagy akár szülői tulajdonban lévő lakóház tetőterében alakítanak ki új lakást. Majd az NGM február 24-ei állásfoglalása egyértelművé tette, hogy az új lakásra vonatkozó CSOK adott esetben csak akkor vehető igénybe, ha a tetőtérben legalább két új albetét jön létre. Erre az időre azonban sokan belevágtak az új lakás tetőtéri kialakításába. Utánanéztünk, hogy ők jogosultak lehetnek-e a CSOK valamely formájára vagy teljesen elesnek a kedvezmény igénybevételétől!

A vonatkozó kormányrendelet és az NGM állásfoglalása a tetőtéri új lakásépítésre vonatkozó CSOK-ról

A CSOK rendelet alapján:

Új lakásnak minősül a tetőtér beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott lakás akkor, ha a tetőtér beépítés vagy emelet-ráépítés révén legalább két új önálló albetétként nyilvántartott, lépcsőházból vagy szabadlépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező, a rendeletben meghatározott feltételnek (meghatározott helyiségek, közművesítettség) megfelelő újabb lakás jön létre.

NGM állásfoglalás:

A két új! utalás azon esetre vonatkozik a gyakorlatban, ha egy társasház tetőterét építik be új lakások kialakításával. Azaz ezek alapján az egylakásos lakóház tetőtér beépítése, illetve emeletráépítése – amennyiben külön külső bejáratot hoznak is létre, teljes külön lakóegységként társasházzá alakítva is, mindenféle kapcsolat nélküliség ellenére, mivel ott nem jön létre két új lakás, csak egy! – nem minősül új lakás építésének, csak legfeljebb a meglévő lakás bővítésének.

A bővítésre járó alacsonyabb összegű CSOK igényelhető fenti esetben?

Mivel a fenti állásfoglalás azt írja, hogy a tetőtéri új lakásépítés legfeljebb a meglévő lakás bővítésének minősülhet, megkérdeztük ezzel kapcsolatban a Nemzetgazdasági Minisztériumot.

Az NGM tájékoztatása szerint mivel a vonatkozó kormányrendelet alapján bővítésnek minősül az emelet-ráépítéssel vagy tetőtér-beépítéssel létrehozott lakás akkor, ha az emelet-ráépítés vagy tetőtér-beépítés révén nem jön létre két új, önálló albetétként nyilvántartott lakás, igényelhető a használt lakás bővítésére vonatkozó CSOK a tetőtérben kialakításra kerülő új lakás munkálatainak finanszírozásához, amennyiben teljesülnek a rendelet által előírt, bővítés esetére vonatkozó személyi és egyéb feltételek is. Például ha a bővítésnek minősülő építési munkálatok megkezdését megelőzően nyújtjuk be CSOK kérelmünket a hitelintézethez. A további feltételek összefoglalója ITT olvasható. (https://hitelnet.hu/csok-szocpol/csok-bovitesre-tetoter-beepitesre//)

Mely esetben vehető még igénybe a CSOK tetőtér-beépítésre?

Ha a tetőtérben nem új lakást alakítunk ki, hanem a meglévő házat bővítjük legalább egy szobával (nincs külön bejárat), akkor szintén jogosultak lehetünk a bővítés esetén adható kedvezményre. A jogosultság egyik alapfeltétele, hogy a bővítendő házban együttesen legalább 50% tulajdoni hányaddal rendelkezzünk. A fennmaradó rész tulajdonlására vonatkozóan nincsen előírás. Aki tehát nem saját, hanem szülők tulajdonában lévő lakóingatlant szeretne bővíteni tetőtér-beépítéssel, annak figyelnie kell arra, hogy a CSOK kérelem benyújtásakor legalább 50%-ban (házastársak, élettársak igénylése esetén együttesen legalább 50%-ban) tulajdonosok legyenek, s az ingatlant nem terhelheti haszonélvezeti jog. Továbbá a bővítendő lakásnak a kérelem benyújtásának időpontjában az igénylő és mindazon személyek lakóhelyéül, szálláshelyéül kell szolgálnia, akiknek együttlakására tekintettel az igénylő a CSOK-ra jogosult.