Új lakás a tetőtérben – Jár erre a CSOK valamely formája?

Az év elején életbe lépett CSOK rendelet alapján úgy tűnt, hogy azok a támogatott személyek is jogosultak lehetnek az új lakásépítés esetén adható emelt összegű CSOK-ra, akik meglévő vagy akár szülői tulajdonban lévő lakóház tetőterében alakítanak ki új lakást. Majd az NGM február 24-ei állásfoglalása egyértelművé tette, hogy az új lakásra vonatkozó CSOK adott esetben csak akkor vehető igénybe, ha a tetőtérben legalább két új albetét jön létre.  Erre az időre azonban sokan belevágtak az új lakás tetőtéri kialakításába. Utánanéztünk, hogy ők jogosultak lehetnek-e a CSOK valamely formájára vagy teljesen elesnek a kedvezmény igénybevételétől!

A vonatkozó kormányrendelet és az NGM állásfoglalása a tetőtéri új lakásépítésre vonatkozó CSOK-ról

A CSOK rendelet alapján:

Új lakásnak minősül a tetőtér beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott lakás akkor, ha a tetőtér beépítés vagy emelet-ráépítés révén legalább két új önálló albetétként nyilvántartott, lépcsőházból vagy szabadlépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező, a rendeletben meghatározott feltételnek (meghatározott helyiségek, közművesítettség) megfelelő újabb lakás jön létre.

NGM állásfoglalás:

A két új! utalás azon esetre vonatkozik a gyakorlatban, ha egy társasház tetőterét építik be új lakások kialakításával. Azaz ezek alapján az egylakásos lakóház tetőtér beépítése, illetve emeletráépítése – amennyiben külön külső bejáratot hoznak is létre, teljes külön lakóegységként társasházzá alakítva is, mindenféle kapcsolat nélküliség ellenére, mivel ott nem jön létre két új lakás, csak egy! – nem minősül új lakás építésének, csak legfeljebb a meglévő lakás bővítésének.

A bővítésre járó alacsonyabb összegű CSOK igényelhető fenti esetben?

Mivel a fenti állásfoglalás azt írja, hogy a tetőtéri új lakásépítés legfeljebb a meglévő lakás bővítésének minősülhet, megkérdeztük ezzel kapcsolatban a Nemzetgazdasági Minisztériumot.

Az NGM tájékoztatása szerint mivel a vonatkozó kormányrendelet alapján bővítésnek minősül az emelet-ráépítéssel vagy tetőtér-beépítéssel létrehozott lakás akkor, ha az emelet-ráépítés vagy tetőtér-beépítés révén nem jön létre két új, önálló albetétként nyilvántartott lakás, igényelhető a használt lakás bővítésére vonatkozó CSOK a tetőtérben kialakításra kerülő új lakás munkálatainak finanszírozásához, amennyiben teljesülnek a rendelet által előírt, bővítés esetére vonatkozó személyi és egyéb feltételek is. Például ha a bővítésnek minősülő építési munkálatok megkezdését megelőzően nyújtjuk be CSOK kérelmünket a hitelintézethez. A további feltételek összefoglalója ITT olvasható. (https://hitelnet.hu/csok-szocpol/csok-bovitesre-tetoter-beepitesre//)

Mely esetben vehető még igénybe a CSOK tetőtér-beépítésre?

Ha a tetőtérben nem új lakást alakítunk ki, hanem a meglévő házat bővítjük legalább egy szobával (nincs külön bejárat), akkor szintén jogosultak lehetünk a bővítés esetén adható kedvezményre. A jogosultság egyik alapfeltétele, hogy a bővítendő házban együttesen legalább 50% tulajdoni hányaddal rendelkezzünk. A fennmaradó rész tulajdonlására vonatkozóan nincsen előírás. Aki tehát nem saját, hanem szülők tulajdonában lévő lakóingatlant szeretne bővíteni tetőtér-beépítéssel, annak figyelnie kell arra, hogy a CSOK kérelem benyújtásakor legalább 50%-ban (házastársak, élettársak igénylése esetén együttesen legalább 50%-ban) tulajdonosok legyenek, s az ingatlant nem terhelheti haszonélvezeti jog. Továbbá a bővítendő lakásnak a kérelem benyújtásának időpontjában az igénylő és mindazon személyek lakóhelyéül, szálláshelyéül kell szolgálnia, akiknek együttlakására tekintettel az igénylő a CSOK-ra jogosult.

CSOK összege bővítés esetén

  • 1 gyermek esetén: 600.000 Ft
  • 2 gyermek esetén: 1.430.000 Ft
  • 3 gyermek esetén: 2.200.000 Ft
  • 4 vagy több gyermek esetén: 2.750.000 Ft

FONTOS

A CSOK összege nem haladhatja meg a számlával igazolt bekerülési költség 50%-át. Számlával a költségvetés legalább 70%-át igazolni kell. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kedvezmény összege nem lehet több a bővítési költségvetés 35%-ánál.

Aki nem rendelkezik a bővítéshez szükséges önerővel, az lakásbővítési hitel felvételével valósíthatja meg célját. A legkedvezőbb bővítési hitelek havi törlesztő részletét Ön is kiszámolhatja online bővítési hitelkalkulátorunk segítségével!



Utolsó módosítás: 2021. január 05. kedd


Kérje ajánlatunkat!

Kérje a Hitelnet szakértőinek egyedi ajánlatát. Díjmentesen segítünk megtalálni az elérhető legkedvezőbb hitel lehetőségeket és a teljes körű ügyintézés is a mi dolgunk.

Ajánlatot kérek

Feliratkozás az új kérdésekre/válaszokra
Visszajelzés
8 hozzászólás
Inline Feedbacks
Minden hozzászólás megtekintése

Családi házunk tetőterét szeretnénk beépíteni, két külön bejáratú lakással. Így összesen a meglévővel 3 lakás jönne létre. A bank szerint emiatt társasházzá kell nyilvánítani a házat. Jogos tőlük ez az igény? Az építkezés előtt vagy után kell-e ezt megtenni?
Csak egy lakás építéséhez igényelhető a támogatás, vagy mindkettő esetében lehet elszámolni költséget?
Köszönöm a segítséget!

Kedves Regő!
Úgy tudjuk, hogy szükséges a társasház alapítás. A CSOK kérelem indításához előzetes társasház alapítási szándék benyújtása szükséges, az albetétek ténylegesen a lakások elkészülte után jönnek létre.
A CSOK csak az egyik lakás létrehozásához vehető igénybe.

Üdvözlöm!
A kérdésem az lenne, hogy szüleim családi házára építhetek-e emeletet, vagy tetőteret?

Kedves Gabriella!
Családi ház tetőtér-beépítésével vagy emeletráépítésével kialakításra kerül új lakásra az emelt összegű CSOK nem vehető igénybe.
A bővítésre vonatkozó CSOK akkor igényelhető, ha a bővítendő lakásban Önnek is legalább 50% tulajdonrésze van. Minderről bővebben fenti bejegyzésünkben olvashat.

Tisztelt Szakértő!
Ha a vásárolt használt ingatlan emeleti szintjén létrehozom a 2 önálló lakrészt és 2 külön bejáratot is kialakítok, akkor igényelhetem a 10 millió forintos támogatást (CSOK)?
A családi házat társasházzá kell nyilvánítani?
Az alsó szinten vannak mérőórák, a felső szinten akkor mindenből kettő lesz? Mindhárom mérőóra a tulajdonos nevére kerül, vagy külön-külön kell szerződést kötni?
Köszönettel:
Anna

Kedves Anna!
Ha a tetőtér beépítés vagy emelet-ráépítés révén legalább két új önálló albetétként nyilvántartott, lépcsőházból vagy szabadlépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező, az új lakás feltételeinek megfelelő újabb lakás jön létre, úgy igényelhető az emelt összegű CSOK. A kormányrendelet két új önálló albetétet ír elő, ami társasházasítást feltételez. Minden lakásnak külön mérőórával kell rendelkeznie.

Tisztelt Szakértő!
Páromnak van egy egy szintes családi háza egy kiskorú gyerekével. Nekem van három gyermekem. A házát kétlakásos osztatlan közös tulajdonná nyilváníttatnánk, így az alsó szint az övé maradna, a tetőtér az enyém lenne (gyerekek örökösödési vagyon megosztása miatt). Én a felső szintre új építésűként (különórák, külön bejárat, tehát külön lakás lenne) felvenném a csokot.
Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben nekem már kell-e rendelkeznem valamilyen tulajdoni hányaddal a már meglévő házból a “telek” miatt?
Válaszát előre is köszönettel: Krisztina

Kedves Kriszta!
A tetőtérben történő lakásépítés a vonatkozó kormányrendelet értelmében CSOK szempontjából nem minősül új lakásépítésnek, így arra a 10 milliós CSOK nem vehető igénybe. Erről bővebben fenti bejegyzésünkben olvashat.


8
0
Tedd fel kérdésed vagy szól hozzá a témához!x