Mi számít 5 éven belül eladott lakástulajdonnak?

A CSOK rendelet gyakorlati részét illetően még mindig találkozhatunk olyan ponttal, melynek értelmezése nem egészen egyértelmű még a hitelintézetek részére sem. Annak próbáltunk utánanézni, hogy az időpontot tekintve mely lakás számít 5 éven belül eladottnak.

5 éven belül eladott lakástulajdon árának továbbforgatása használt lakásra igényelt CSOK esetén

Használ lakás vásárlásához, illetve bővítéséhez igényelt CSOK esetén a vonatkozó kormányrendelet előírja, hogy az 5 éven belül eladott lakástulajdon árát tovább kell forgatni a vásárolandó vagy bővítendő lakás vételárába, illetve bekerülési költségébe a kedvezményre való jogosultság egyik feltételeként.

Mely lakás számít 5 éven belül eladottnak?

A rendelkezés értelmében az igénylő a vételár vagy a bekerülési költség kiegyenlítésére használja fel a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül értékesített lakástulajdonának vételárát.

Az tehát egyértelmű, hogy az 5 évet a CSOK kérelem benyújtásának időpontjától visszamenőleg kell számítani. Az azonban már kevésbé, hogy mely időpont számít az értékesítés dátumának: az eladott lakásra kötött adásvételi szerződés aláírásának az időpontja, a teljes vételár kifizetésének dátuma, vagy az az időpont, amikor a földhivatal végleges határozattal bejegyzi az új tulajdonost és törli a régit.

Példa

Ügyfelünk használt lakás vásárlásához szeretne CSOK-ot igényelni. A vásárolandó lakás adásvételi szerződésének dátuma 2016. október 11. Hiánytalan CSOK kérelmét október 12.-én nyújtja be a a hitelintézethez. Eladott lakásának adásvételi szerződése 2011. október 07.-én kelt és 10.-én került be a földhivatalba. A vételár utolsó részletét november 30-án kapta meg. Ezt követően, december 2.-án került be szintén a földhivatalba a tulajdonjogról lemondó nyilatkozata, amely alapján véglegesen törölték a tulajdonjogát október 10.-ei dátummal. (A végleges törlés dátumaként a földhivatal gyakorlata azt a napot tünteti fel, amikor az eladott lakás adásvételi szerződése bekerül a földhivatalba.)

Kérdés:

• Az 5 év szempontjából melyik dátumot kell figyelembe venni: 2011. október 07., október 10., november 30 vagy december 2.
• október 11.-ei dátumú adásvételi szerződés esetén a fenti lakáseladás 5 éven belülinek minősül vagy sem, vagyis ügyfelünknek van-e az eladási árra vonatkozóan továbbforgatási kötelezettsége vagy nincs?

Hitelintézetek gyakorlata

Megkérdeztünk a családi otthonteremtési kedvezmény ügyintézésében illetékes néhány hitelintézetet, hogy mely dátum alapján számítják az 5 éven belüli lakáseladást. A válaszok között némi eltérést tapasztalhatunk.

A legtöbb pénzintézet a lakásértékesítés időpontjának azt a napot tekinti, amikor az erre vonatkozó adásvételi szerződés megkötésre került függetlenül attól, hogy ekkor a teljes vételár még esetleg nem került kifizetésre, illetve a földhivatalnál ebben az időpontban még a régi tulajdonos nevén szerepel az ingatlan.

Vannak olyan pénzintézetek, melyek úgy foglalnak állást ebben a kérdésben, hogy a lakáseladás időpontja az a nap, amikor végleges határozattal törlik a korábbi tulajdonost a tulajdoni lapról.

Kormányhivatal álláspont

A CSOK jogosultság megállapításában illetékes kormányhivatalt is megkérdeztük, ahol azt a tájékoztatást kaptuk, hogy mindig az okirat dátuma a meghatározó, így jelen esetben az adásvételi szerződés aláírásának dátuma vehető figyelembe a lakásértékesítés időpontjaként.

Válasz:

Fentieknek megfelelően:

• az 5 évet a CSOK kérelem benyújtásának időpontjától (2016. október 12.) visszamenőleg kell számítani és az adásvételi szerződést keltét (2011. október 07.) figyelembe venni. Így fenti lakáseladás 5 éven túlinak minősül, tehát ügyfelünknek nincsen továbbforgatási kötelezettsége adott lakásértékesítésből adódóan.

Továbbforgatási kötelezettséget csökkentő tételek

Az 5 éven belül értékesített lakástulajdon vételárát az alábbi tételekkel kell csökkenteni:

• az adásvételt követően vásárolt ingatlan vételárának,
• a lakástulajdont terhelő, a vételárból visszafizetett munkáltatói vagy önkormányzati támogatás,
• az értékesített vagy a bővítendő lakásra felvett lakáscélú hitelintézeti kölcsön vételárból történő elő- vagy végtörlesztés,
• a számlával igazolt ingatlanközvetítői jutalék,
• az adásvételre tekintettel megfizetett közteher