Tisztelt Hölgyem/Uram!
A 2015. év végén nyújtottuk be számlavezető bankunkhoz 3. gyerekünk születése kapcsán (2015 eleje) utólagos szocpol kérelmünket, hiteltartozás csökkentése céljából. A szükséges feltételeknek megfeleltünk. Gondoltam én, mivel a bank jelezte, hogy a méltányolandó lakásigény alsó határának elvárásának nem felelünk meg.
A fellebbviteli hatóság (MÁK) első, majd másodfokon megerősítette ezt a következő hivatkozással:
Szobáink: 1 db 8 m2-es, 8,53 m2-es, 11,1 m2-es és 25 m2-es. Ebből a 8m2-es építési szempontból nem minősítették lakószobának (ablakméret nem megfelelő, kis méretű), a másik kettő pedig fél-fél plusz egy egész szoba, azaz 2 lakószoba, így a 2.5 szobás minimális lakásigénynek a 80 m2-es lakásunk nem felel meg (én ezt fellebbezésemben vitattam, mert a vonatkozó kormányrendelet nem rendelkezik az ablakméretről, csak az építésügyi jogszabályok, de nem fogadták el).
Kérdésem az lenne, hogy
1. A most (2016.08.01-es) időponttal hatályba lévő változások, melyek újrahatározzák a lakószoba fogalmát, illetve a méltányolható lakásigény felső határát, érvényesíthetőek-e ránk, az utólagos szocpol kérelmünkre?
2. Hogyan értelmezzem a minimális szobaszám esetén a 2,5 szobát (5 együtt költöző), ha a törvény megszünteti a félszoba fogalmát?
3. Csak az SZJA változik 08.01-től, vagy a vonatkozó kormányrendelet is?
Előre is köszönöm válaszát.
üdvözlettel
Lóránt
Kedves Lóránt!
A később született gyermekük utáni CSOK igénylés esetén alkalmazandó szabályokat a lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződés megkötésének időpontjában hatályos rendelet előírásai szerint kell figyelembe venni. Véleményünk szerint ennek megfelelően kell eljárni a méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálatakor is, vagyis a szobaszámot a 2015 elején érvényes előírások alapján kell meghatározni, mint ahogy az Önök esetében is történt, amit a MÁK álláspont is megerősít.
A jelenleg (2016. december) érvényes szabályok véleményünk szerint nem alkalmazhatók az Önök utólagos CSOK igénylésére.
Tisztelt Tanácsadó!
Sikerült a letétbe helyezés, melyet a lakás vételárából fedeztünk. A kézhez kapott határozatban (mely a felfüggesztésről szól) az áll, hogy a pénz visszautalásának feltétele, hogy a lakás vételárát teljes mértékben be kell forgatni az újba.
Ez valóban így van? Mit jelent ez? A letéti összeg levonható a vételárból? És ha visszakapjuk, azt is az új ingatlanba kell beépíteni?
Köszönöm.
Erika
Tisztelt Tanácsadó!
Utólagos lakásépítési kedvezményt kaptunk 2015 februárjában 3. gyermekünk után. A lakásunkat két hónapja eladtuk, így a kapott összeget a MÁK letéti számlájára kell helyeznünk, míg megkapjuk az épülő ingatlan használatbavételi engedélyét. A pénzt a vevőnk hitelező bankja utalja.
A kérdésem az, hogy mi a gyakorlat ez esetben? A bank a MÁK-tól vár igazolást a kedvezmény pontos összegéről, de ők nem állítanak ki semmilyen igazolást az ULÉK összegéről.
Köszönettel:
Erika