Így működhet osztatlan közös tulajdonon a CSOK-kal történő lakásépítés!

Mostanra már nyilvánvalóvá vált, hogy az osztatlan közös tulajdonú lakóingatlanok CSOK-kal történő finanszírozásához nem elegendő az úgynevezett Használati megállapodás. Továbbra is sokak által feltett kérdés, hogy miként vehető igénybe a támogatás, ha osztatlan közös tulajdonú telekre szeretnének építkezni. Mutatjuk a lehetséges megoldásokat!

Az építkezés lehetséges típusai

A telekre történő építésnek több típusa is van, a következők a legjellemzőbbek:

1. Új lakóház építése meglévő épület mellé akár saját telekre, akár szülők telkére
2. Ikerház építése építési telekre vagy meglévő épület mellé
3. Több új épület építési telekre történő építése – jellemzően vállalkozó építi és az ügyfelek részére egyenként értékesíti

CSOK igénybevételéhez szükséges eljárások

Osztatlan közös tulajdonú ingatlanra építés esetén a támogatott személyek az alábbi lehetőségek közül választhatják ki az adott helyzetnek megfelelő megoldást:

Telekmegosztás

A telekmegosztásra telekalakítási – telekmegosztási eljárás keretében van lehetőség. Konkrét példát nézve: adott egy osztatlan közös tulajdonú ingatlan, melynek helyrajzi száma: 700. Ebben az esetben a telekalakítási eljárás következtében – a benyújtott kérelemnek megfelelően – két vagy több helyrajzi számú ingatlan jön létre, vagyis a korábbi 700 helyrajzi számból létrejön a 700/1, 700/2, stb. helyrajzi számú ingatlan.

Ez a megoldás azonban nem minden esetben kivitelezhető. Jogi akadály lehet, hogy az önkormányzatok a helyi építési rendeleteikben az adott építési övezetekre előírják a kötelező legkisebb teleknagyságot, vagyis amennyiben az adott területen a telek méretének el kell érnie például a 300 m2-t, akkor egy 500 m2-es ingatlan tekintetében a telekmegosztás nem kivitelezhető.

Épület kiemelés

Az épület kiemelés megoldás lehet olyan esetekben, amikor a telek nem megosztható. Ilyenkor az adott telken lévő épület kerül új helyrajzi számra a jogerős használatbavételi engedély, valamint az épület feltüntetése után. Ebben az esetben a kötelező legkisebb teleknagyságot nem kell figyelembe venni, hiszen csak az épület kerül új helyrajzi számra, vagyis  a korábbi 700 helyrajzi számú ingatlanon belül létrejön az épület tekintetében a 700/A helyrajzi szám. A korábbi helyrajzi szám tehát nem szűnik meg, hanem azon belül az épületnek lesz új helyrajzi száma. A Ptk. 5:18.§ (2) bekezdése értelmében „Az ingatlan tulajdonosa rendelkezhet úgy, hogy a földet és a rajta álló épületet önálló ingatlanokként jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba.” Ez alapján a hitelintézet azt vizsgálja, hogy az ily módon létrejövő 700/A helyrajzi szám tulajdonosai kizárólag a támogatott személyek legyenek.

Ha az adott telken áll már egy lakóház és másik különálló házat kívánnak építeni, akkor ki kell emelni a régi épületet – ez lesz a 700/A helyrajzi számú, majd az új lakóház 700/B helyrajzi számra kerül a már említett jogerős használatbavételi engedély kiadását és épületfeltüntetést követően.

A CSOK kérelem benyújtásakor az igénylőnek szándéknyilatkozatot kell benyújtania az épület kiemelésre vonatkozóan és az utolsó részfolyósítás feltétele a használatbavételi engedély megszerzése mellett az épület kiemelés megvalósulása.

Társasház alapítás

Ikerház, illetve többlakásos lakóház építése esetén a társasház alapítás lehet megoldás. Ebben az estben a CSOK kérelemmel együtt a földhivatal által érkeztetett társasház alapító okiratot szükséges benyújtani. (Különálló épületek esetében társasháza alapítás nem lehetséges.)

Utolsó módosítás: 2021. január 05. kedd

---