A CSOK rendelet lehetővé teszi a támogatás igénylését lakásbővítés esetén is. A hitelintézetek meghatározzák, hogy mely dokumentumok benyújtásával igényelhető a kedvezmény. Ezek között szerepel az egyszerű bejelentéshez kapcsolódó dokumentáció. Ügyfeleink gyakori kérdése, mi az eljárás, ha a bővítésük nem engedélyköteles, de a hitelintézet mégis kéri az egyszerű bejelentésre vonatkozó dokumentumok benyújtását?
A 55/2016. (VI. 13.) Kormányrendelet meghatározza, hogy mely építési tevékenység végezhető építési engedély nélkül, egyszerű bejelentéssel. A bővítéssel összefüggésben ezek az alábbi munkálatok:
- műemlék kivételével meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése,
- műemlék kivételével meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó bővítésére irányuló építési tevékenység, amennyiben az építtető természetes személy és az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi
- valamint fenti munkálatokhoz szükséges tereprendezés, támfalépítés.
Az egyszerű bejelentésre vonatkozóan a következő dokumentumok benyújtását írják elő a bankok:
- Egyszerű bejelentés visszaigazolása: az építési napló PDF formátumú „Készenlétbe helyezés adatai” című dokumentuma
- Kivitelezési dokumentáció, e-naplóból letöltött, PDF formátumban, tartalma:
o Aláírólap tervjegyzékkel
o Helyszínrajz
o Kitűzési helyszínrajz
o Utcakép
o Eltérő szintek alaprajzai
o Metszetek
o Homlokzatok
o Tartószerkezeti tervek
o Épületgépészeti és épületvillamossági rendszerleírás
o Műszaki leírás
o Költségvetési kiírás - E-napló PDF formátumban – ha a bővítés megkezdődött
- E-napló nyilatkozat összesítő lap PDF formátumban – ha a bővítés megkezdődött
- Tervezői művezetés igazolása, amennyiben a bővítés már megkezdődött és már legalább az alapozási munkálatokkal végeztek
- Kivitelező esetén – pénzintézettől függően – vállalkozói, kivitelezői szerződés, kivitelező aláírási címpéldánya
- Építtető teljes bizonyító erejű magánokiratban tett nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy természetes személy és a bővítési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi
Mi az eljárás, ha a tervezett bővítés nem egyszerű bejelentés köteles?
Megkérdeztük az építési hatóságot, hogy a bővítés mely formája nem egyszerű bejelentés köteles. Azt a választ kaptuk, hogy az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtér-beépítés nem engedélyköteles, ennek egyszerű bejelentése sem szükséges.
Mi minősül bővítésnek CSOK szempontjából?
A CSOK rendelet értelmében bővítésnek minősül:
a meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása kivételével:
- a lakás hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése érdekében végzett építési tevékenység, ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtér-beépítést is;
- emelet-ráépítéssel vagy tetőtér-beépítéssel létrehozott lakás akkor, ha az emelet-ráépítés vagy tetőtér-beépítés révén nem jön létre két új, önálló albetétként nyilvántartott lakás.
Fentiek alapján CSOK tehát abban az esetben is igényelhető tetőtér-beépítés esetén, ha maga az épület térfogata a tetőtér beépítése által nem növekszik, és nem történik szerkezeti változtatás. Mivel ez a fajta bővítés nem jár egyszerű bejelentési kötelezettséggel sem, ezért az egyszerű bejelentéssel összefüggésben meghatározott dokumentumok sem állnak rendelkezésre.
Mely dokumentumok benyújtásával igényelhető ebben az esetben a CSOK?
Ha nem is bejelentés köteles a térfogatnövekedéssel nem járó tetőtér-beépítés, tervdokumentációra minden esetben szükség van. Ez tartalmazza a bővítendő lakóingatlan jelenlegi és jövőbeni alaprajzát és műszaki leírását. Ennek elkészítését építész tervező végzi.
Ezen túlmenően szükség van költségvetés benyújtására, ami banki formanyomtatvány. Ezt vagy a kivitelező vagy az igénylő tölti ki a kapott árajánlatok alapján.
A bővítendő ingatlan tulajdoni lapját és térképmásolatát a hitelintézetek a TAKARNET rendszerből le tudják kérni, ezek benyújtására nincs szükség.
Jó tudni!
Amennyiben az általunk elvégezni kívánt tetőtér-beépítés nem engedélyköteles és nem egyszerű bejelentés köteles, feltétel lehet a településképi bejelentés megtétele, ha azt az önkormányzat a településképi rendeltében előírta.
Településképi véleményt – melyet minden esetben a polgármester ad a főépítésze segítségével – kizárólag építési engedélyköteles tevékenységre lehet kérni.
Összegzés
Az egyszerű bejelentéssel összefüggésben előírt dokumentumok benyújtása tehát nem szükséges, amennyiben a CSOK igénybevételével elvégezni kívánt tetőtér-beépítés nem jár az épület térfogatnövekedésével.
További CSOK kérdése lenne?
Ha a CSOK igénylésével, jogosultságával kapcsolatban további kérdése lenne, tegye fel online Hitelszakértőinknek!
Kedves Hitelnet!
80 m2 családi házunkhoz szeretnénk bővíteni kb. 30 m2-t.
Kell hozzá építési engedély vagy rajz? Mert idáig nem kértek semmit, de akárhogyan is szeretnénk, falakba ütközünk.
Elég, ha az önkormányzathoz bejelentjük?
Kedves Hitelnet.hu!
Most vásárolt házunk tetőterét építtetjük be (térfogatnövelés nem lesz), melyre 2 építésztervező is azt mondta, hogy nem engedélyköteles.
A fent leírtak szerint, kell tervdokumentáció, ami az engedélyhez szükséges. De ha nem kell engedély, akkor a tervdokumentáció minek? Nem elég, ha csak simán megnyitjuk az e-naplót?
Válaszukat előre is köszönöm!
Nagyon jónak, alaposnak találom a helyzet kifejtését. Egy pontban javaslom a javítást: településképi véleményt – melyet minden esetben a polgármester ad a főépítésze segítségével – kizárólag építési engedélyköteles tevékenységre lehet kérni. Ami esetleg a nem engedélyköteles és nem egyszerű bejelentés köteles tevékenységnél szükséges – ha az önkormányzat a településképi rendeltében előírta – az a településképi bejelentés megtétele.
Üdvözlettel.
Péter
Önök írták fentebb: “Megkérdeztük az építési hatóságot, hogy a bővítés mely formája nem egyszerű bejelentés köteles. Azt a választ kaptuk, hogy az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtér-beépítés nem engedélyköteles, ennek egyszerű bejelentése sem szükséges”.
A gyakorlatban valóban nem foglalkozik a építéshatóság egy tartószerkezetet nem érintő, belső átépítéssel, ez nem bejelentésköteles, és nem is szerez róla tudomást.
A tetőtér ebben az esetben azért más, mert azt a CSOK rendelet szabályozza, és bővítésnek minősül, bejelentés köteles. Így nem elég egy rajz, költségvetés, térkép, és tulajdoni lap kivonat, hanem majdnem ugyanazokat a dokumentumokat kéri a bank mint az engedély köteles építésnél. /teljes terv dokumentáció, villamos terv, gépész terv, műszaki vezetővel szerződés, e-napló stb. /Ez gyakorlatban +500-700e Ft./
Az még előfordulhat, hogy vannak bankok amelyek rugalmasan kezelik a dolgot és nem kérnek mindent, erre is találtam példát. Én ebben bízom, mert különben meggondolandó, hogy megéri ezt a tortúrát…
Tehát szerintem nem az építéshatóságokkal van gond, hanem a CSOK rendelettel, és annak Banki értelmezésével.
Nekem azt mondták a bankban, hogy a tetőtér beépítés is bejelentés köteles. És így sajnos kell egy csomó irat, e-napló stb. Most ott tartok, hogy a banki ügyintéző a központtól kér állásfoglalást ezzel kapcsolatban. Nem sok esélyünk van, mert a építéshatóságtól is azt az infót kaptam, hogy bejelentés köteles…
Azt szeretném kérdezni, hogy Önök milyen jogszabályok alapján állítják, hogy nem bejelentés köteles, és hogy ezért a bank nem kérhet mindenféle papírokat?
Tisztelt válaszadó!
Azt szeretném megtudni, hogy igényelhető-e Csok az alagsorban történő bővítésre? Szoba kerülne kialakításra, ugyanúgy, mintha a padláson lenne!
Köszönöm.