Tisztelt Hitelnet!
Segítségüket kérném egy konkrét ügyben. 2015 február elején eladtam 28.000.000 Forintért egy ingatlant, aminek egyedül én voltam a tulajdonosa. A férjemmel szeretnénk megvenni egy 1960-as években épült családi házat, amit 2010-ben újjáépítettek. Az ingatlan Budapesten található, a telek mérete 430 nm, a ház bruttó alapterülete 120 nm, nettó 83 nm. 34.000.000 Forintért vennénk, természetesen az eladott lakásomért kapott összeg teljes felhasználásával. Hitelt nem vennénk fel.
(A ház energetikai besorolása még nem készült el, de vélhetően C lesz, vagy annál jobb.)
Mindketten 40 alattiak vagyunk, házasok és van egy gyermekünk, akire nem vettünk fel még támogatást. A tájékoztatóból kiderült, hogy március 4-e előtt nem tudunk szerződést kötni, ha jogosultak vagyunk CSOK-ra. A meglevő gyermekünkön kívül szeretnénk még egy gyermeket, így igényelnénk meg a támogatást. Folyamatos munkaviszonyunk van.
A kérdéseink a következők:
- Kaphatunk-e támogatást?
- Ha igen, mindkettőnknek tulajdonosnak kell lenni a vásárolt ingatlanban?
- 350.000 Ft/nm érték a maximum, ezt hogy számolják ki a mi esetünkben, a telek értékével együtt értendő?
- Milyen összegre számíthatunk?
Köszönöm segítségüket!
Tisztelettel.
Zsuzsanna
Kedves Zsuzsanna!
A vonatkozó CSOK rendelet kimondja, hogy a Családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételével érintett lakásban az igénylőknek illetve támogatott személyeknek - élettársak, házastársak esetén mindkét félnek - az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjoggal kell rendelkeznie. Az 50-50%-os tulajdoni arány azonban nem követelmény. Ez alapján tehát mindkettejüknek tulajdonosnak kell lenni a vásárolt ingatlanban.
A két gyermek, 83 négyzetméter hasznos alapterület és "C" energetikai minősítés esetén elérhető kedvezmény összege 1.300.000 Ft.
A vonatkozó kormányrendelet kimondja, hogy a használt lakás vételára legfeljebb 350.000 Ft/m2 lehet, de arról nem rendelkezik, hogy családi házak esetében hogyan kell kalkulálni. Véleményünk szerint a lakás négyzetméterárába a telek nagysága nem számít bele. Úgy véljük, hogy a lakás hasznos alapterülete lehet a meghatározó ez esetben is. (A hasznos alapterület a lakás fűthető alapterületének azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m. A gépkocsi tároló helyiség, az erkély, a loggia és a terasz alapterülete nem számít bele a hasznos alapterületbe.) Kérdésére pontos választ azonban majd csak akkor tudunk adni, ha a hitelintézetek CSOK nyújtására vonatkozó eljárási szabályzata ismert lesz.
