Ha az eladott lakások ára magasabb, mint a vásárolandó lakásé, megkaphatjuk a CSOK-ot?

Tisztelt Cím!

Március végén kötünk adásvételi szerződést egy házra, amit 27,8 M Ft-ért veszünk. A vételárat a következőkből fogjuk kiegyenlíteni: 13 M Ft-ért adtuk el jelenlegi lakásunkat, illetve a feleségem 30%-ban örökölt korábban egy ingatlant, amit szintén értékesítettek, így abból befolyt még 8 M Ft. Az ezeken túl – és a CSOK-on kívül – fennmaradt összeget a még tulajdonomban lévő lakásom júliusig történő eladásából állnánk, ami kb. 7,5 M Ft lenne.

A rendelet úgy fogalmaz, hogy az eladott lakások árát bele kell forgatni a most megvenni szánt lakásba, ezért kérdésem az lenne, hogy mivel a fentiek alapján az eladott ingatlanainkból befolyt összeg meghaladja a venni szándékozott lakás árát, így is igényelhetjük a CSOK-ot? Ez a „visszaforgatás” kötelező eleme az adásvételi szerződésnek, ki kell benne fejteni az eladásokat? Ha mégsem sikerül eladni a lakásomat, de elajándékozom az igénylés benyújtása előtt, az jogilag megfelelő megoldás, hogy ne legyen saját tulajdonom?

Továbbá milyen kötelező tartalmi elemet kell tartalmaznia az adásvételi szerződésnek, ami fontos a CSOK igénylés benyújtásakor? Elég, ha a vételár kiegyenlítésről szóló részben megjelenik, hogy 1.300.000 Ft-ot CSOK-kal szeretnénk megfizetni?

Válaszukat előre is köszönöm!
Tamás

Kedves Tamás!

Amennyiben az 5 éven belül értékesített lakóingatlanok eladási ára meghaladja a vásárolandó lakás vételárát, akkor sajnos nem jogosultak CSOK igénybevételére. Ami lényeges lehet, továbbforgatási kötelezettség csak akkor áll fenn, ha lakóingatlant értékesítettek, ha esetleg egyéb ingatlant – például nyaraló, stb. – akkor nem. Illetve, ha az eladott lakások valamelyikén volt annak vásárlásához vagy építéséhez felvett pénzintézeti kölcsön, munkáltatói vagy önkormányzati támogatás, akkor annak a visszafizetésére fordított összeggel, illetve a számlával igazolt ingatlanközvetítői jutalék összegével is csökkenthető a továbbforgatási kötelezettség. Amennyiben előzőek alapján is meghaladja a lakáseladásból származó bevétel a célingatlan vételárát, akkor elvileg járható út lehet a tulajdonában lévő lakás CSOK kérelem benyújtása előtti elajándékozása.

Az adásvételi szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a vételár fennmaradó, utolsó része a CSOK kedvezményből kerül kiegyenlítésre. Meg kell adni egy határidőt is. Mivel pontosan nem tudjuk megmondani, hogy mennyi időt fog igénybe venni az ügyintézés az egyes hitelintézeteknél, ezért célszerű a CSOK kérelem benyújtásától számított, hosszabb, akár 60 napos fizetési határidőt megadni. Azt, hogy az önerő milyen forrásból származik, az adásvételi szerződésben nem kell megjelölni. Az 5 éven belüli lakáseladásokról teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kell nyilatkozni, ami a CSOK kérelem része.


Utolsó módosítás: 2021. január 05. kedd



Feliratkozás az új kérdésekre/válaszokra
Visszajelzés
2 hozzászólás
Inline Feedbacks
Minden hozzászólás megtekintése

Tisztelt Cím! Az előzmények: Idén év elején eladtunk egy lakást amely az én nevemen volt, majd kötöttünk egy adás-vételi szerződést egy ház megvásárlására április végén, és kb. egy héttel később eladtuk a párom nevén lévő lakást is. A vásárolt ház adásvétele legkésőbb június 10-én zárul le, amikor is az eladó birtokba adja a házat és mi megfizetjük a még hátralévő részt. Egyébként a párommal nem vagyunk házasok, viszont már van két közös gyermekünk. A kérdés: a vásárolt ház vételára kevesebb, mint a két lakás eladási ára összesen. Nagyjából annyi a különbözet, amennyiből meg lehet valósítani a szükséges felújításokat a házon.… Továbbiak »


2
0
Tedd fel kérdésed, vagy olvasd el mások kérdéseire adott válaszainkat.x