Tisztelt Hitelnet!
A CSOK szabályaival kapcsolatban kérdezném önt:
Egyrészről ennek a mondatnak az értelmezésében:
„A kedvezményt igénybe veheti továbbá az is, aki lakását legalább két éve haszonélvezettel terhelten örökölte, vagy ajándékozás jogcímén szerezte és a haszonélvező a lakásban lakik.”
– A haszonélvező bárki lehet, vagy csak aki adományozta?
– Már az adományozás pillanatában is haszonélvező kellett legyen, vagy csak a támogatás igénylésének pillanatában?
– Mivel bizonyítandó a „lakásban lakás”: állandó vagy ideiglenes lakcímmel, vagy egyéb módon? Ennek is már az adományozáskor teljesülnie kell?
Illetve egy másik mondatának szintén a magyarázatában:
„A családok otthonteremtési kedvezményével érintett lakásra … 10 évre a magyar állam javára jelzálogjog, és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre”
Ez ugye 10 éven belüli eladhatatlanságot jelent. (Vagy a kedvezmény visszafizetését…)
Egy helyen ilyen tájékoztatást olvastam:
„Amennyiben a Magyar Állam javára került bejegyzésre az elidegenítési és terhelési tilalom, és Ön a megszabott időn belül mégis értékesíti az ingatlant, akkor a támogatást vissza kell fizetni. Arra is van lehetőség – megfelelő feltételek teljesülése esetén – hogy a támogatást a megvásárolt ingatlanra továbbvigye.”
– Ez így helyes?
– Mik azok a bizonyos feltételek?
Köszönöm a válaszait,
Üdvözlettel:
Gábor
Kedves Gábor!
A haszonélvező véleményünk szerint bárki lehet, de már eleve haszonélvezettel terhelten kellett az ajándékozásnak történni. Úgy véljük, ha később, a támogatás igénylésének pillanatában lett az illető haszonélvező, akkor az adott ingatlan nem felel meg a kívánt feltételnek. A lakásban lakás lakcímkártyával igazolható, melyen állandó lakcímként az adott cím szerepel.
A 10 éves elidegenítési és terhelési tilalom azt jelenti, hogy az adott időszakban nem lehet eladni és a hitelintézet hozzájárulása nélkül további jelzáloggal terhelni az ingatlant. Ha az érintett lakást ezen időszak alatt elidegenítik, akkor a támogatás folyósított összegét vissza kell fizetni. Kivéve, ha a támogatott személy a lakáseladást követően másik lakást épít vagy vásárol. A visszafizetési kötelezettség építési szándék esetén 3 évre, vásárlás esetén 1 évre felfüggeszthető. Ebben az esetben a támogatás összegét a lakáseladás után kincstári felfüggesztő számlára kell befizetni.
A másik lakás megszerzésének hitelt érdemlő igazolása esetén a felfüggesztés megszüntetéséről a kormányhivatal határozatban intézkedik és megállapítja a kincstári letéti számláról a támogatott személynek kifizethető összeget, intézkedik a terhek másik lakásra történő bejegyeztetése iránt. A kormányhivatal a felfüggesztés megszüntetéséről szóló jogerős határozatát annak jogerőre emelkedését követő 10 napon belül megküldi a Kincstárnak, amely a kormányhivatali értesítés kézhezvételétől számított 5 napon belül átutalja a jogosultnak a határozatban megállapított összeget a jogosult határozatban megjelölt bankszámlájára.
Ha az eladó a korábbi lakás elidegenítéséből származó bevételnek csak egy részét fordította az újabb lakás megszerzésére, úgy a CSOK-nak a bevétel és a vételár vagy bekerülési költség különbözetével arányos részét kell visszafizetni. A kormányhivatal a határozatával a visszafizetési kötelezettség alá nem eső családok otthonteremtési kedvezménye hányadára jutó jelzálogjogot, továbbá annak biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalmat az újabb ingatlanra az állam javára bejegyezteti.
A korábbi lakás elidegenítéséből származó bevétel csökkenthető
a) a lakás átruházásából származó jövedelem után az állami adóhatóság által igazoltan megfizetett személyi jövedelemadó összegével,
b) azzal az összeggel, melyet az adós az elidegenítésből származó bevételből az értékesített lakás építését vagy vásárlását szolgáló lakáscélú hitelintézeti kölcsön egyösszegű előtörlesztésére és annak díjára fordított,
de legfeljebb akkora összeggel, hogy az így csökkentett bevétel összege elérje az igénybevett családok otthonteremtési kedvezménye összegének kétszeresét.
A CSOK másik ingatlanra történő átjegyzéséről bővebben a lakásépítési támogatásról szóló, 256/2011 (XII.6.) Kormányrendelet 14.-16.§-ából tájékozódhat.
Üdvözlöm!
Szeretnénk megvenni a szomszédunk portájának egy részét, ami most jelenleg nekik L-alakú, így egy részét meg szeretnénk vásárolni, hogy a portánk hosszabb legyen. Ők tavaly igénybe vették a falusi csokot, ami azt jelenti, hogy 10 évig nem adhatják el az ingatlanukat csak abban az esetben, ha visszafizetik a támogatást, így a portájukra is érvényes ez a dolog vagy attól a portájuk egy részét eladhatják nekünk anélkül, hogy a támogatást vissza keljen nekik fizetni? Köszönöm válaszát!
Új építésű családi házat, amin CSOK van, elajándékozhatom úgy a gyermekeimnek, hogy csak ők lennének a tulajdonosok és én lemondanék minden tulajdonjogomról?
Üdvözlöm!
Adott egy falusi CSOK-kal vásárolt ingatlan. Az ingatlanhoz tartozik 1875 nm-es telek. Ebből 900 nm-es területre nem tartanánk igényt.
A kérdés, hogy ebben az esetben egyenes ági rokonnak (édesapa) ajándékozási szerződéssel tovább adható-e ez a terület.
Köszönöm szépen!
Tiszteletem!
Szeretnék CSOK-ot igénybe venni. 1 év után a CSOK-os házat elajándékozhatom a gyerekem nevére?
Válaszát előre is köszönöm.
Igényeltem 600.000 Ft-ot, lakást vettem. Ha 10 éven belül eladom és drágábbat veszek, arra átvihetem a csokot?
Ha nem veszek, akkor kamatos kamattal az egész összeget vissza kell fizetnem?
Tisztel Szakértők!
Az lenne a kérdésem, hogy megelőlegezett CSOK igénylésénél nem lesz-e probléma abból, hogy a férjemmel nem egyezik a lakcímünk? Én tartózkodási helyként az albérletbe vagyok bejelentve, ahol élünk, ő viszont a szülői házba van bejelentkezve. Az OTP-ben azt mondták, hogy nem lesz gond belőle, de mégis tartok tőle, mert az ügyvéd is rákérdezett, hogy biztosan nem lesz-e baj?
Önnek mi a véleménye erről?
Jó napot!
Felépítenék CSOK-ból egy házat és bejegyzik az elidegenítési és terhelési tilalmat. Érdeklődni szeretnék, hogy a végrehajtó elárverezheti a házat, mivel van végrehajtásos hitelem.