Méltányolható lakásigény fogalma, mértéke

A méltányolható lakásigény fogalma az egy összegű vissza nem térítendő állami támogatáshoz (szocpol) kapcsolódóan merülhet fel. A támogatásra való jogosultságot a hitelintézetek a méltányolható szobaszám és a méltányolható négyzetméter ár figyelembevételével állapíthatják meg.

A méltányolható lakásigény szerepe a támogatásoknál

A szobaszám alapján vizsgált méltányolható lakásigénynek a 2009. július 1. előtt elérhető támogatások esetén volt nagy jelentősége. Az akkori méltányolható lakásigénynek való megfelelést a hitelintézetek jelenleg utólagos szocpol igénylése esetén vizsgálják, 2009. július 1. előtt megkötött hitelszerződések esetén abban az esetben, ha a támogatott személyek utóbb született gyermekük, gyermekeik után szeretnék igénybe venni a támogatást.

kalkulátor

Lakáshitel kalkulátor

Tekintse meg az elérhető banki lakáshitel lehetőségeket a Hitelnet kedvezményeivel

Lakáshitelek összehasonlítása

A vonatkozó jogszabály az együttköltözők száma alapján határozza meg a célingatlan minimális és maximális szobaszámát, illetve az egy négyzetméterre jutó maximális bekerülési költséget vagy vételárat.

A 2012. január 1.-től hatályos szocpolrendelet nem határoz meg minimális és maximális szobaszámot, ellenben azt igen, hogy a gyermekek számától függően mekkora hasznos alapterületű új lakás építése vagy vásárlása esetén igényelhető a lakásépítési támogatás, illetve négyzetmétertől függően mekkora a támogatás összege.

Ahhoz például, hogy a támogatott személy az új lakás szerzéséhez jogosult lehessen a szocpolra, 2 gyermek esetén legalább 60 négyzetméter hasznos alapterületű lakást kell építenie vagy vásárolnia. Azt nem szabályozza a rendelet, hogy ezen belül hány szoba lehet. A támogatás összege emelkedik, ha a hasznos alapterület eléri a 70 négyzetmétert, illetve még nagyobb összegű támogatáshoz juthat a lakásszerző 90 négyzetméter feletti lakás esetén.

3 vagy több gyermek esetén ugyanígy meghatározott a minimális hasznos alapterület, a támogatás összege pedig a minimálisan előírt alapterületen felül sávos. A hasznos alapterület azonban egyik esetben sem haladhatja meg a 160 négyzetmétert.

A maximális bekerülési költséget és vételárat szintén rögzíti a lakásépítési támogatás nyújtását szabályozó kormányrendelet. Építés esetén az ÁFA nélküli, új lakás vásárlása esetén az ÁFA és telekár nélküli, teljes nettó alapterületre számított négyzetméter ár nem haladhatja meg a 300.000 Ft-ot, alacsony energiafogyasztású lakás esetén a 350.000 Ft-ot.

Amennyiben Ön is új lakást vásárol vagy épít és ehhez hitelt és szocpolt egyaránt igénybe szeretne venni, küldje el online ajánlatérését. A Hitelnet irodáiban nemcsak a legkedvezőbb hitellehetőségekről tájékoztatjuk, de vállaljuk a hitel- és szocpolügyintézést is díjmentesen!

Szocpollal és hitellel kapcsolatot további kérdéseit online Hitelszakértőinknek is felteheti!

Utolsó módosítás: 2020. március 24. kedd

Tegye fel kérdését, szóljon hozzá Ön is a fenti témához!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

CAPTCHA AREA


Hozzászólások

Magdolna szerint:

2018-12-02 - 21:50

Tisztelt Hitelnet?
Mi 2006-ban vásároltunk egy 40 m2 alapterületű kis házat, amikor 2 gyermek után 1.200.000.- Ft támogatást (FOT) kaptunk!
A kérdésem az lenne, hogy a 2012-ben született 3. gyermek után igényelhetünk-e utólagosan támogatást a még fennálló hitelünk könnyítlsére? Ha igen, mennyi ennek az összege?
Válaszát előre is köszönöm!

Hitelnet.hu szerint:

2018-12-04 - 11:48

Kedves Magdolna!
A leírtak alapján elvileg van lehetőség utóbb született gyermek után utólagos FOT-ot igényelni, ami a fennálló lakáshitel tartozás csökkentésére használható fel. Ha 1.200.000 Ft-ot kaptak, akkor a vásárlás valózsínűleg 2004 áprilisa és 2005 januárja között lehetett. Ez esetben a 3. gyermek után érvényes támogatási összeg 600.000 Ft. 2006-ban 2 gyermek után 1.500.000 Ft volt a FOT. Ekkor a 3. gyermek utáni támogaáts 700.000 Ft volt.
A jogosultság megállapítását a hitelnyújtó banknál kérhetik.

Andrea szerint:

2018-01-26 - 01:18

Tisztelt Hölgyem/Uram!
2003-ban megelőlegező kölcsönt vettünk fel 2 gyermekre (1.600.000), de sajnos nem tudtuk teljesíteni, ezért visszafizettük (hozzárakták a hitelhez). 2013 januárban született első gyermekünk, rá 500.000 Ft-ot jóváírtak.
2017 októberben megszületett második gyermekünk. Rá is szerettük volna érvényesíteni, de a bank elutasított, mert csak másfél szobás a lakás.
Érdeklődnék, hogy jogosan járt-e el a bank?
Tisztelettel: Andrea

Hitelnet.hu szerint:

2018-02-08 - 04:27

Kedves Andrea!
Az utóbb született gyermek utáni támogatás nyújtásánál is figyelembe kell venni a méltányolható lakásigényre vonatkozó szabályokat. 2 gyermek után akkor lehetnek jogosultak a támogatásra, ha a szobaszám eléri legalább a kettőt. Másfél szobás lakás esetében véleményünk szerint sem vehető igénybe a támogatás a 2. gyermek után.

Andrea szerint:

2018-02-08 - 11:54

Köszönöm válaszát, csak még azt nem értem, hogy akkor 2003-ban ugyanerre a lakásra, hogyan kaphattuk meg a megelőlegező kölcsönt 2 gyerekre?
Köszönöm, tisztelettel: Andi

Andrea szerint:

2018-02-08 - 12:12

Utólagos szocpolra való jogosultság
Az utóbb született gyermekek utáni támogatásra való jogosultság elbírálásakor a hitelintézetek számára az adott lakáscél eléréséhez felvett kölcsönszerződés megkötésének időpontjában hatályos kormányrendelet az irányadó!

Aki az adott időpontban érvényes személyi és egyéb támogatási feltételeknek megfelel, annak a hitelszerződés aláírását követően született gyermeke után is jár a támogatás.

Ezt erről az oldalról másoltam……

Hitelnet.hu szerint:

2018-02-08 - 13:26

Kedves Andrea!
Jogos a kérdés, ezt én sem értem…. 2003-ban is vizsgálni kellett a méltányolható lakásigénynek való megfelelést és ugyanígy 2 volt a minimális szobaszám ebben az esetben.

Gréta szerint:

2017-01-07 - 23:39

Üdvözlöm!
A munkáltatómtól kaphatnék lakáshitel (kölcsönt). Ennek alapja a méltányolható lakásigény. A kérdésem az lenne, hogy egy budapesti társasházi lakás eladási árából milyen módon kell levonni a telekárat? Hiszen egy használt lakásnál ez nincsen feltüntetve akkor sem, ha mondjuk az eredeti tulajdonosak, amikor újépítésűként megvették, még két részletben fizettek, megvették a telekhányadot, majd a lakást. Ez azért fontos kérdés, mert a 1+3 félszobás budapesti lakás értéke telekár nélkül nem lehet több 17,5 millió forintnál esetünkben. Egy 32 millió forintos lakásnál hogyan állapítom meg, hogy abból mennyi “csak” a lakás, és mennyi a telek, ha nem én vagyok az első tulajdonos, és már nincs ilyen bontás.
Köszönöm,
Gréta

Hitelnet.hu szerint:

2017-01-11 - 12:42

Kedves Gréta!
Használt lakás vásárlásánál nem kerül lakás + telek megbontásra a vételár.

Tímea szerint:

2017-01-05 - 18:20

Üdvözlöm!
Az utólagos FOT-tal kapcsolatban teszem fel kérdésemet. Használt családi házunk vásárlásához 2003-ban vettünk fel kedvezményes kamatozású hitelt, melyet azóta is fizetünk. Nem vettünk fel és nem igényeltünk szocpolt, sem FOT-ot. Gyermekeink 2008-ban és 2009-ben születtek.
Kérdésem, hogy utólag van-e lehetőség az utólagos FOT-ra a hiteltörlesztés beszámításába?
Válaszukat előre is köszönöm!

Hitelnet.hu szerint:

2017-01-06 - 10:13

Kedves Tímea!
Mivel a vásárláskor nem vettek igénybe FOT-ot, ezért a később született gyermekek után sem igényelhető sajnos ez a támogatási forma.
Gyermekek után CSOK-ra egy újabb lakáscél (új vagy használt lakás vásárlása, új lakóingatlan építése, meglévő lakóház bővítése) esetén lehetnek jogosultak.

Tegye fel kérdését, szóljon hozzá Ön is a fenti témához!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

CAPTCHA AREA