Méltányolható lakásigény fogalma, mértéke
A méltányolható lakásigény fogalma az egy összegű vissza nem térítendő állami támogatáshoz (szocpol) kapcsolódóan merülhet fel. A támogatásra való jogosultságot a hitelintézetek a méltányolható szobaszám és a méltányolható négyzetméter ár figyelembevételével állapíthatják meg.
A méltányolható lakásigény szerepe a támogatásoknál
A szobaszám alapján vizsgált méltányolható lakásigénynek a 2009. július 1. előtt elérhető támogatások esetén volt nagy jelentősége. Az akkori méltányolható lakásigénynek való megfelelést a hitelintézetek jelenleg utólagos szocpol igénylése esetén vizsgálják, 2009. július 1. előtt megkötött hitelszerződések esetén abban az esetben, ha a támogatott személyek utóbb született gyermekük, gyermekeik után szeretnék igénybe venni a támogatást.
Lakáshitel kalkulátor
Tekintse meg az elérhető banki lakáshitel lehetőségeket a Hitelnet kedvezményeivel
A vonatkozó jogszabály az együttköltözők száma alapján határozza meg a célingatlan minimális és maximális szobaszámát, illetve az egy négyzetméterre jutó maximális bekerülési költséget vagy vételárat.
A 2012. január 1.-től hatályos szocpolrendelet nem határoz meg minimális és maximális szobaszámot, ellenben azt igen, hogy a gyermekek számától függően mekkora hasznos alapterületű új lakás építése vagy vásárlása esetén igényelhető a lakásépítési támogatás, illetve négyzetmétertől függően mekkora a támogatás összege.
Ahhoz például, hogy a támogatott személy az új lakás szerzéséhez jogosult lehessen a szocpolra, 2 gyermek esetén legalább 60 négyzetméter hasznos alapterületű lakást kell építenie vagy vásárolnia. Azt nem szabályozza a rendelet, hogy ezen belül hány szoba lehet. A támogatás összege emelkedik, ha a hasznos alapterület eléri a 70 négyzetmétert, illetve még nagyobb összegű támogatáshoz juthat a lakásszerző 90 négyzetméter feletti lakás esetén.
3 vagy több gyermek esetén ugyanígy meghatározott a minimális hasznos alapterület, a támogatás összege pedig a minimálisan előírt alapterületen felül sávos. A hasznos alapterület azonban egyik esetben sem haladhatja meg a 160 négyzetmétert.
A maximális bekerülési költséget és vételárat szintén rögzíti a lakásépítési támogatás nyújtását szabályozó kormányrendelet. Építés esetén az ÁFA nélküli, új lakás vásárlása esetén az ÁFA és telekár nélküli, teljes nettó alapterületre számított négyzetméter ár nem haladhatja meg a 300.000 Ft-ot, alacsony energiafogyasztású lakás esetén a 350.000 Ft-ot.
Amennyiben Ön is új lakást vásárol vagy épít és ehhez hitelt és szocpolt egyaránt igénybe szeretne venni, küldje el online ajánlatérését. A Hitelnet irodáiban nemcsak a legkedvezőbb hitellehetőségekről tájékoztatjuk, de vállaljuk a hitel- és szocpolügyintézést is díjmentesen!
Szocpollal és hitellel kapcsolatot további kérdéseit online Hitelszakértőinknek is felteheti!
Tisztelt Hitelnet?
Mi 2006-ban vásároltunk egy 40 m2 alapterületű kis házat, amikor 2 gyermek után 1.200.000.- Ft támogatást (FOT) kaptunk!
A kérdésem az lenne, hogy a 2012-ben született 3. gyermek után igényelhetünk-e utólagosan támogatást a még fennálló hitelünk könnyítlsére? Ha igen, mennyi ennek az összege?
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Hölgyem/Uram!
2003-ban megelőlegező kölcsönt vettünk fel 2 gyermekre (1.600.000), de sajnos nem tudtuk teljesíteni, ezért visszafizettük (hozzárakták a hitelhez). 2013 januárban született első gyermekünk, rá 500.000 Ft-ot jóváírtak.
2017 októberben megszületett második gyermekünk. Rá is szerettük volna érvényesíteni, de a bank elutasított, mert csak másfél szobás a lakás.
Érdeklődnék, hogy jogosan járt-e el a bank?
Tisztelettel: Andrea
Üdvözlöm!
A munkáltatómtól kaphatnék lakáshitel (kölcsönt). Ennek alapja a méltányolható lakásigény. A kérdésem az lenne, hogy egy budapesti társasházi lakás eladási árából milyen módon kell levonni a telekárat? Hiszen egy használt lakásnál ez nincsen feltüntetve akkor sem, ha mondjuk az eredeti tulajdonosak, amikor újépítésűként megvették, még két részletben fizettek, megvették a telekhányadot, majd a lakást. Ez azért fontos kérdés, mert a 1+3 félszobás budapesti lakás értéke telekár nélkül nem lehet több 17,5 millió forintnál esetünkben. Egy 32 millió forintos lakásnál hogyan állapítom meg, hogy abból mennyi „csak” a lakás, és mennyi a telek, ha nem én vagyok az első tulajdonos, és már nincs ilyen bontás.
Köszönöm,
Gréta
Üdvözlöm!
Az utólagos FOT-tal kapcsolatban teszem fel kérdésemet. Használt családi házunk vásárlásához 2003-ban vettünk fel kedvezményes kamatozású hitelt, melyet azóta is fizetünk. Nem vettünk fel és nem igényeltünk szocpolt, sem FOT-ot. Gyermekeink 2008-ban és 2009-ben születtek.
Kérdésem, hogy utólag van-e lehetőség az utólagos FOT-ra a hiteltörlesztés beszámításába?
Válaszukat előre is köszönöm!