Osztatlan közös tulajdon esetén a teljes ingatlan értéke határozza meg a felvehető hitelösszeget?

Kedves Hölgyem/Uram!

Abban a kérdésben szeretném a segítségüket kérni, hogy a párommal szabad felhasználású hitelt szeretnénk felvenni. Az ingatlan amire felvennék egy külön bejáratú, külön közművekkel rendelkező ház. Közös helyrajzi számon van egy nagyobb ingatlannal. A nagyobb ingatlan a párom szüleié. Az ingatlan nagyobb százaléka a párom tulajdona lesz. A hitelkérelem szempontjából melyik az előnyösebb? Ha hagyjuk osztatlan közös tulajdonnak az ingatlanokat, vagy ha külön alszámot kérünk a helyrajzi számhoz és külön ingatlanként szerepel a kisebb ház?

A másik kérdésem az, hogy az értékbecslés során, ha osztatlan közös tulajdon marad az ingatlan, mind a két ingatlant felbecsülik egy ingatlanként és az alapján bírálják a felvehető hitelösszeget? Vagy a párom tulajdoni hányada alapján döntik el mennyi a felvehető összeg az egész ingatlant felértékelve? Vagy csak a kisebb házat fogják alapnak tekinteni?

A segítségüket előre is köszönöm.
Üdvözlettel.
Timi

Kedves Timi!

Az osztatlan közös tulajdon és a külön helyrajzi szám között létezik egy köztes megoldás is, amit jelzáloghitel felvétele során elfogadnak a bankok. Ha nem szeretnék, hogy a szülői házra is bejegyezzék a hitelnyújtó bank jelzálogjogát, akkor célszerű úgynevezett Használati megosztási szerződést készíttetni ügyvéddel. Ebben – egy vázrajzzal kiegészítve – rögzítik, hogy melyik lakás kié az adott ingatlanon belül. Így értékbecslés során csak az Önök házát értékeli fel az értékbecslő és ennek forgalmi, illetve hitelbiztosítéki értéke alapján állapítja meg a bank a maximálisan felvehető hitelösszeget, s a banki jelzálog is csak az Önök házát fogja terhelni.

Ha marad osztatlan közös az ingatlan és nem készíttetnek Használati megállapodást, akkor mindkét ingatlant felértékelik, a két ingatlan együttes értéke alapján határozzák meg a felvehető hitelösszeget. Ebben az esetben a szülőknek is részt kell venniük a hitelügyletben és a teljes ingatlanra bejegyzik a jelzálogjogot.

A külön helyrajzi szám létrehozása időben lényegesen hosszabb és költségesebb megoldás lenne, mint a Használati megosztási szerződés, s a hitelfelvétel miatt sem szükséges ez az eljárás.

Ha szeretnék megismerni az igényeiknek és lehetőségeiknek leginkább megfelelő szabad felhasználású jelzáloghiteleket, kérjük, töltsék ki online adatlapunkat vagy keressék fel a lakóhelyükhöz legközelebbi Hitelnet irodát.


Utolsó módosítás: 2016. április 13. szerda

Tegye fel kérdését, szóljon hozzá Ön is a fenti témához!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

CAPTCHA AREA


Hozzászólások

L-né szerint:

2020-05-05 - 16:34

Tisztelt Cím!
Vettem egy ingatlant, mely 2160 négyzetméter. Testvérem megvett a telekből egyezer négyzetmétert. A saját részem 1160 négyzetméter, melyen egy családi ház van van, amit szükséges felújítani, gázt bevezetni. Ezáltal hitelt szeretnék felvenni.
Az a kérdésem, hogy megoldható-e, hogy a saját részemre jelzáloghitelt felvegyek.

Hitelnet.hu szerint:

2020-05-06 - 11:52

Kedves Asszonyom!
A hitelfelvétel lehetőségét több tényező is befolyásolja. Javasoljuk, hogy töltse ki online adatlapunkat és a további részletek ismeretében Szakértőink pontos tájékoztatást tudnak adni. Irodáinkban díjmentesen vállaljuk a teljes körű hitelügyintézést is!

Ancsa szerint:

2018-11-30 - 11:45

T cím!
Szomszédom zártkerti telkén társtulajdonos vagyok. Szeretném hivatalossá tenni az általam használt telekhatárokat. A 3% beépíthetőség miatt ez a telekrész az Ő helyrajzi számáról nem választható le.
Azt szeretném, hogy a Földhivatalnál is világos legyen melyik telekrészt ki használja. Az albetétbe foglalás itt szóba jöhet? Vagy egyébként mi más?
Köszönettel: Ancsa

Hitelnet.hu szerint:

2018-11-30 - 12:21

Kedves Ancsa!
Mivel – a leírtak alapján – az adott telekrész nem választható le külön helyrajzi számra, ezért az albetétesítés itt nem jöhet szóba. Úgynevezett Használati megosztái megállapodással lehetséges a telek használatának tisztázása jogilag. Ez ügyben ingatlanjogi ügyvéd megkeresését javasoljuk.

Éva szerint:

2016-05-23 - 14:04

Szeretném megkérdezni, hogy mi a teendő abban az esetben, ha testvérpár szeretne építkezni az egyikük tulajdonában lévő telekre ikerházat és áfát igényelnének vissza. Annyit tudunk, hogy a házat társasházzá kell alakítani, a telket meg kell osztani, épületkiemelést kérni, hogy külön helyrajzi számon legyen a telek és a ház is. Már építési engedély van, de ikerházra. El lehet-e kezdeni az építkezést vagy minden tulajdonviszonyt rendezni? És pluszban a házas testvér az ő leendő házára CSOK-ot is igényelne (2 gyerekre). A másik tesó még nem elkötelezett.

Hitelnet.hu szerint:

2016-05-24 - 11:33

Kedves Éva!
Osztatlan közös tulajdon esetén a 3 lehetőség közül – társasházzá alakítás, telekmegosztás, épületkiemelés – az egyiket kell végrehajtani. Ha ikerházat építenek, akkor a társasházzá alakítás a megoldás.
Információink szerint a telekben is mindenkinek kell tulajdoni hányaddal rendelkeznie, aki az ikerházban is tulajdonos lesz. A közös telektulajdonra vonatkozóan elfogadható a használati megállapodás, a lakóépületet azonban társasházzá kell alakítani. A CSOK kérelem benyújtásához az előzetes társasház alapító okirat benyújtása is szükséges.

Tegye fel kérdését, szóljon hozzá Ön is a fenti témához!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

CAPTCHA AREA


Hasonló bejegyzések