Vagyonszerzési illeték kalkulátor - Ingatlan illeték

A különböző ingatlanok tulajdonjogának megszerzése után általában illetéket kell fizetünk. Kalkulátorunk az általános, egyszerűbb esetekben segít kiszámolni, milyen illetékfizetési kötelezettséggel számolhatunk a lakáscélú ingatlan megszerzése után.
Hibás érték
Hibás érték
Hibás összeg
Hibás érték
Fizetendő illeték: 1 600 000 Ft
A számítás eredménye tájékoztató jellegű. Bonyolultabb esetekhez kérjük keress fel egy szakértőt, aki segít a teljes körű kalkulációban.

Visszterhes vagyonátruházási illeték – illetékfizetés ingatlan adásvétel után

Mi az a visszterhes vagyonátruházási illeték és mikor kell fizetni?

Visszterhes vagyonátruházás: szerződő felek között létrejött kötelezettségvállalás, ellenérték fejében történő vagyoncsere. A vagyon lehet ingóság, ingatlan, vagy más vagyontárgy, amelynél a tulajdonos személye megváltozik (vevő), a másik fél pedig ezért ellenszolgáltatásban részesül (eladó). Ez a folyamat a vagyonszerzésnek A visszterhes vagyonátruházási illetéket a vagyont megszerző fél, azaz a vevő fizeti. 

Számos esetben félreértésre ad okot, hogy vagyonosodási adónak nevezik, mivel ingatlan adásvétel után annak eladója a keletkezett jövedelme (vételár) után személyi jövedelemadót, míg a vevője visszterhes vagyonátruházási illetéket fizet.

Amikor ingatlant vásárolsz, a vagyonszerzés tényét be kell jelenteni az adóhatósághoz, az adásvételi szerződés egy példányával. Ezt általában az adásvételben közreműködő ügyvéd intézi. Nyilatkozni kell arról is, ha jogosult vagy valamilyen címen illetékkedvezményre.

Mennyi illetéket kell fizetni lakásvásárlás után?

Az ingatlanvásárlás illetéke, a vagyonszerzési illeték, a vételár 4%-a. Például egy 40 millió forint értékű lakás vásárlása után fizetendő illeték 1 millió 600 ezer forint kiadást jelent.
Ha az ingatlan vételára 1 milliárd forint feletti, az illeték mértéke 2%-ra csökken, összege maximum 200 millió forint lehet.

Azonban a NAV nem feltétlenül az adásvételi szerződésben foglalt vételár szerint határozza meg az illeték alapját. A forgalmi értéket megállapíthatja ettől eltérően is – például helyszíni szemle alkalmával.

Mikor kell kifizetni az illetéket?

Az adóhatóság (NAV) a vagyonszerzési illeték kiszabásáról határozatot (fizetési meghagyást) küld, amelyben megtalálható, hogy meddig lehet befizetni az illeték összegét pótlékmentesen. Ez a nap az átvételt (ügyfélkapura küldés esetén a küldés napját) követő 30. nap. Az illeték kiszabásáról szóló levél az adásvétel lezárulása utáni hetekben, hónapokban érkezhet meg.

Hogyan lehet befizetni az illetéket?

Az illetékfizetési kötelezettséget a NAV egyösszegben írja elő, ugyanakkor első lakástulajdon megszerzésekor automatikusan engedélyezi a maximum 12 havi részletfizetést.

Minden más esetben lehetőséged van automatikus részletfizetési kedvezményt igényelni. Csak legfeljebb 1 millió forintot nem meghaladó összegre és legfeljebb 12 hónapra. Ezt évente egy alkalommal lehet igényelni. Egyéb, méltányossági részletfizetési kérelmekről egyedi döntést hoz az adóhatóság.

Milyen jogcímeken jár illetékmentesség vagy illetékkedvezmény?

  • új ingatlan vásárlása 30 millió forint értékig: 15 millió forintig nincs illetékfizetési kötelezettséged, amennyiben az ingatlan értéke nem lépi át az 30 millió forintot A 4%-os illeték csak a 15 millió és a vételár közötti különbözetre fizetendő. Azaz, ha például 27 millió forint lenne egy új ház értéke, akkor csak 12 millió forint után kellene az illetéket megfizetni. 
  • cserepótló vétel illetékmentessége: ha a korábbi lakástulajdonodat a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladod, és az új lakás vételára kisebb, mint a korábbi lakástulajdon értéke, nem kell illetéket fizetni. Ha az új ingatlan drágább, mint régi, akkor csak az értékkülönbözet után kell megfizetni az illetéket.
  • házastársak, testvérek, egyenes ági rokonok közötti adásvétel illetékmentes
  • házassági vagyonközösség felbomlásakor, válás vagy özveggyé válás esetén sem kell a vagyonszerzési illetéket megfizetni
  • illetékmentesség telekvásárlás esetén: négy éven belül a fel kell rá építeni az ingatlant, amely használatbavételi engedéllyel rendelkezik
  • CSOK illetékmentesség: a CSOK támogatás segítségével megvásárolt ingatlanok után nem kell illetéket fizetni, függetlenül az ingatlan értékétől és a támogatás mértékétől.
  • első lakás illetékkedvezménye: 35 év alatti, első lakást vásárló fiatalok 50 százalékos illetékkedvezményben részesülnek, ha 15 millió forintnál kisebb forgalmi értékű ingatlant vásárolnak. Feltétel, hogy korábban nem rendelkeztél sem önálló lakástulajdonnal, sem 50%-ot elérő tulajdoni hányaddal ingatlanban.

Ajándékozási illeték – illetékfizetés ingatlan ajándékozása esetén

Mit takar az ajándékozási illeték ingatlan ajándékozása esetén?

Általában családtagok, rokonok ajándékoznak egymásnak ingatlant, de természetesen nem kell rokonsági kapcsolat ahhoz, hogy ingatlant ajándékozzunk egymásnak. Ugyanakkor fontos, hogy a megajándékozott elfogadja az ajándékot az ajándékozási szerződésen tett aláírásával. Az ajándékozási szerződést ügyvéd vagy közjegyző előtt lehet megkötni. 

Az ingatlan ajándékozás után ajándékozási illetéket kell fizetni, mivel a megajándékozott “vagyonosodik” az ajándék által.

Kinek kell fizetnie az ajándékozási illetéket?

Az ajándékozási illetéket a megajándékozottnak kell megfizetnie.

Mennyi ajándékozási illetéket kell fizetni ingatlanajándék után?

Lakóingatlanok esetén az ingatlan értékének 9%-a, egyéb ingatlanok esetén 18%-a az illetékfizetési kötelezettség.

Rokonok között illetékmentes az ajándékozás?

Lehet illetékmentes, de a rokonsági kapcsolattól függ, hogy kell-e  ajándékozási illetéket fizetni. Közeli hozzátartozók (egyenes ági rokonok, házastársak, testvérek) illetékmentesen ajándékozhatnak, míg az oldalági rokonok (pl. nagynénik, nagybácsik, unokatestvérek, keresztszülők) már nem. Élettársakra sem vonatkozik az ajándékozási illetékmentesség, kivétel, ha bejegyzett élettársak.

Mikor illetékmentes még az ajándékozás?

  • telek ajándékozása esetén, ha 4 éven belül lakóházat építenek rá
  • termőföld ajándékozása esetén: termőföldet csak közeli hozzátartozóknak, helyi önkormányzatnak, egyháznak vagy az államnak lehet ajándékozni
  • közhasznú alapítványok esetén: ha az ingatlanajándékozást megelőző adóévben vállalkozási tevékenységükből származó jövedelmük után nem keletkezett társasági adófizetési kötelezettségük 

Öröklési illeték – illetékfizetés ingatlan öröklése esetén

Mikor kell öröklési illetéket fizetni ingatlan öröklése esetén?

Az örökösök a megörökölt ingatlan után kötelesek öröklési illetéket fizetni, ugyanakkor a leggyakoribb örökösödési esetek illetékmentesek. Az öröklési illetéket örökösödési illetéknek vagy örökösödési adónak is nevezik, de korábban ráragadt a “haláladó” név is.

Kinek kell fizetnie az öröklési illetéket?

Az öröklési illetéket az örökös fizeti.

Mekkora az öröklési illeték mértéke?

A hagyaték tiszta értékének a 18%-a, lakástulajdon esetén 9%-a. A hagyaték tiszta értékét úgy számolják ki, hogy megszerzett vagyon értékéből levonják a hagyatékot  terhelő tartozást.

Milyen esetekben nem kell megfizetni az öröklési illetéket?

  • egyenes ági öröklés esetén 
  • örökbefogadás révén létrejött családi kapcsolat is egyenrangú ez esetben az egyenes ági örökléssel
  • házastárs, bejegyzett élettárs utáni öröklés esetén
  • házasságon kívüli gyermek öröklése (vérszerinti apa elismerő nyilatkozata, utólagos házasságkötés vagy jogerős bírói ítélet esetén)
  • mostoha- vagy nevelt gyermek öröklése, mostoha- vagy nevelőszülő öröklése (20 millió forintig illetékmentes)
  • tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség esetén
  • a lakástakarék-szerződés révén létrejövő vagyonszerzés után
  • lakóház-építésre alkalmas telek esetében, ha az örökös 4 éven belül lakóházat épít rá
  • ha az örökös lemond az örökségről
  • ha az örökös az örökséget visszautasítja
  • az átengedett rész után, ha egyik örökös a másiknak ingyen átengedi a hagyatékból ráeső örökséget vagy annak egy részét
  • továbbá nem lehet kiszabni az öröklési illetéket akkor sem, ha a hagyatékot, vagy egy részét az örökhagyó hitelezője veszi át (azt terhelő korábbi adósság miatt).

Hogyan történik az öröklési illeték kiszabása?

A haláleset után meghatározott eljárás indul a hagyaték megállapítására:

  • hagyatéki leltár készítése
  • közjegyző hagyatékátadó végzést készít, amelyet az örökös és az adóhatóság is megkap
  • a NAV a hagyatékátadó végzés alapján számolja ki az öröklési illetéket
  • az öröklési illetékről fizetési meghagyást küld az örökösnek
  • ennek kézhezvételétől számítva 30 napon belül kell megfizetni az illetéket.

Ha az öröklés illetékmentes, a NAV nem bocsát ki fizetési meghagyást.