A tulajdoni lap olyan okirat, amely hazánk területén lévő, az ingatlan nyilvántartásban bejegyzett ingatlanok adatait, továbbá az adott ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és tényeket tartalmazza. A tulajdoni lap adatait számítógépen kezelik.
Az egyes ingatlanok nyilvántartása a körzeti földhivataloknál történik. Ha az ingatlannal kapcsolatban valamilyen változás következik be, akkor azt a nyilvántartáson át kell vezetni. Ilyen változás lehet például, ha egy lakóház felépül, s a használatba vételi engedély megszerzése után az ingatlant a földhivatali nyilvántartásban fel kell tüntetni. Ebben az esetben az adott helyrajzi számon a beépítetlen terület elnevezés helyett lakóház elnevezés kerül feltüntetésre.
A földhivatalok által vezetett nyilvántartás tehát az egyes ingatlanok helyrajzi száma alapján történik. Az itt szereplő adatokról készült hiteles okiratot nevezzük tulajdoni lapnak. A tulajdoni lap akkor tekinthető hitelesnek, ha valamennyi biztonsági elemet (átpántoló címke, pecsétcímke, biztonsági papír) sértetlenül tartalmazza, valamint a másolatot a földhivatal záradékolta és hitelesítette.
A tulajdoni lap tartalmát tekintve kétféle lehet:
- Szemle: az ingatlan aktuális bejegyzéseit tartalmazza.
- Teljes: mind a fennálló, mind a már törlésre került bejegyzéseket tartalmazza.
A bankok a jelzáloghitelek bírálatához 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolatot vagy a pénzintézet által a TAKARNET rendszerből elektronikusan nyert tulajdoni lapot fogadnak el. Családi házak, ikerházak, illetve sorházak, illetve építési telek esetén szükség van térképmásolat benyújtására is, mely nem lehet 90 napnál régebbi, s szintén a földhivatalnál vagy a TAKARNET rendszerből szerezhető be.
A tulajdoni lap a következő részekből áll:
Fejléc: a körzetileg illetékes földhivatal nevét, a tulajdoni lap megnevezését, kiadásának dátumát tartalmazza.
Az ingatlan azonosító adatai: a település, helyrajzi szám, cím ismerhető meg.
I. rész: az ingatlan megnevezése, területe, egyéb számszerű adatai láthatók.
II. rész: a tulajdonosok személyes adatait, a tulajdoni hányadot, a tulajdonszerzés időpontját és jogcímét mutatja.
III. rész: az ingatlant terhelő jogokat és tényeket tartalmazza, például: jelzálog bejegyzések, haszonélvezeti jog, stb.
Hitelfelvételhez kapcsolódóan lényeges, hogy amennyiben a tulajdoni lap olyan bejegyzéseket is tartalmaz, melyek még nem kerültek törlésre, ám jelenleg már nem állnak fenn, akkor a hitelkérelem így is elindítható, azonban a végleges törlés – a bankok előírása alapján – a hitelszerződés aláírásának vagy a folyósításnak a feltétele.
2007-ben gyermekem által felvett kölcsönszerződés következtében 7,8 mill. Ft. adóstárs lettem, mivel ő nem fizeti a törlesztő részleteket. Kérdésem, hogy a fentiekben vázolt tulajdoni lap, s annak is az utolsó bekezdése a felvett hitelre (2007) időpontjában ill. annak folyósítására vonatkozik-e? ( Azért, mivel 2003-ban jelzálog bejegyzés történt 1,2 mill Ft. és a végleges törlés elmaradt, ma is a tulajdoni lapon található, mely akadálya lett volna a hitelszerződés aláírásának, valamint folyósításának?!) Megtisztelő válaszukat köszönöm