Az utóbbi időben sora rekordokat döntöget a svájci frank, ami nehezíti a frankhitelesek helyzetét. Érdekvédelmi szervezetek szerint ráadásul sokan félreértették a kormányzati intézkedéseket, a csodában bíznak. Ebben a helyzetben egyre többen tudatosan készülnek a hitelük bedőlésére és a feketegazdaságba menekülnek.
Hetek óta a tavaly beállított 226 forint feletti árfolyamon mozog a svájci fizetőeszköz. Ráadásul sok elemző a frank további erősödését jósolja mind az euróval, mind a forinttal szemben. Olyannyira nehéz a helyzet, hogy egyes svájci lapok már arról cikkeztek hétfőn, hogy a frank árfolyamát az euróhoz kellene rögzíteni, sőt egyesek már az euró átvételét is megfontolandónak tartanák. Jelenleg a forint frankhoz mért árfolyama 218-as szint körül alakul, az utóbbi napok forinterősödése miatt.
A magyar hitelfelvevők szempontjából a helyzet azért aggasztó, mert jó részük svájci frank alapú hitelt vett fel az elmúlt években. Egyre többen fordulnak azokhoz a civil szervezetekhez, akik kifejezetten a hitelesek érdekeinek védelmére szerveződtek. Sokan tudatosan készülnek mára a hitelük bedőlésére.
A kormány ugyan tett intézkedéseket a hitelesek megsegítésére, de a megoldást jelentő eszközkezelő egyelőre csak ígéret maradt, konkrét megvalósítására tervek sincsenek. A nemzetgazdasági Minisztérium egyelőre nem nyilatkozik ebben az ügyben.
A Banki Hitelkárosultak Egyesületéhez is egyre többen fordulnak. Számuk az elmúlt időszakban megduplázódott. Ők úgy látják, hogy sokan félreértették a kormányzati intézkedéseket. Egyesek ráadásul a csodában bíznak pont az elhangzott ígéretek miatt. Ilyen például az, hogy félreértelmezik azt a a kormány által hozott intézkedést, ami alapján a hitelintézetek a középárfolyam alapján kötelesek a hitel törlesztőrészleteinek meghatározására. Ezt sokak úgy értelmezték, hogy a bank a hitel felvételétől számított középárfolyamot kell, hogy alkalmazza, miközben erről szó sincs, csak arról, hogy nincs már eladási vagy vételi árfolyam, hanem az aktuális hónap középárfolyama számít, ráadásul nem feltétlenül az MNB középárfolyama a mérvadó, hanem a bank alkalmazhatja saját középárfolyamát is. Ez pedig csak pár forintos könnyebbséget jelent, ráadásul nem is minden ügyfél esetén, hiszen vannak olyan hitelintézetek, amik már régebben áttértek erre a fajta számítási módszerre. Sokan bíznak a Nemzeti Eszközkezelőben is, ám annak létrehozása csúszik, ráadásul a hatalmas költségeket tekintve nem is biztos, hogy megoldást tud majd jelenteni.
Egyre többen kérik arra a munkaadójukat, hogy jelentsék ki őket, vagy egy alacsonyabb fizetéssel jelentsék be, és inkább készpénzben adják oda nekik a fizetést, hogy a bank vagy a végrehajtó ne tudja levonni a tartozást a bankszámlájukról.
A panaszok alapján elmondható, hogy sokan mára már felélték a tartalékaikat. Vannak, akik igénybe vették a bankok által biztosított hitelmentő programokat, ám ezek csak egy rövid időre adnak haladékot, végleges megoldásként nem lehet ezekre számítani, ráadásul általában azzal járnak, hogy a kedvezményes időszak lejárta után a hitel törlesztőrészlete még magasabb is lesz. Vannak, akik személyi hitelből próbálják fedezni a hiteltörlesztést, vagy a megélhetésüket, de ez csak ront a helyzeten, hiszen ezeknek kamatai magasabbak és könnyen adóságspirálba kergetik az ügyfelet, amiből kitörni nagyon nehéz.
Az adósvédelmi programok kifutásának problémájára az MNB legutóbbi hitelezési felmérése is rámutat. Hiszen egyre többen kerülnek 90 napnál hosszabb tartozásba, miután a türelmi időszak lejárt.
A hitelek visszafizetésének nehézsége a gazdaságra is kihat. Több elemző felhívta a figyelmet arra, hogy a családok, az általuk fizetett, megnövekedett törlesztőrészletek miatt kevesebbet költenek a gazdaság egyéb szegmenseiben és ez a fogyasztás nagyon hiányzik. Ez pedig visszafogja a gazdaságot és a beruházásokat.
