Az ingatlanra bejegyzett haszonélvezeti jog nem zárja ki a hitelfelvétel lehetőségét. Szabad felhasználású és lakáscélú jelzáloghitel egyaránt bejegyezhető haszonélvezeti joggal terhelt ingatlanra. A haszonélvezeti jog azonban nem hagyható figyelmen kívül, hiszen ahogy köznapi nyelven sokszor hallhatjuk, a haszonélvezeti jog „erősebb” a tulajdonjognál. A haszonélvező jogosult ugyanis az ingatlan használatára, az ingatlan hasznainak szedésére is. Ezt a tulajdonos csak akkor teheti meg, ha ezekkel a jogokkal a haszonélvező nem él.
Add meg adataidat és a money.hu partnere, a Money Network Kft. bankfüggetlen szakértője fog hívni téged, aki segít:
- a neked járó támogatások és támogatott hitelek maximális kihasználásában,
- speciális, egyedi kedvezményekkel a törlesztőrészleted csökkentésében,
- az apró betűk értelmezésében,
- a teljes hitelügyintézésben.
Hogyan nézhet ki egy “haszonélvezős” hitelügylet?
Amennyiben a jelzáloghitel fedezetéül szolgáló lakóingatlant haszonélvezeti jog terheli, két megoldás közül lehet választani:
- Szerepelnie kell a kölcsönügyletben a haszonélvezeti jog jogosultjának. Jövedelmet nem kell igazolnia, valamint az életkorra vonatkozó követelményeknek sem kell megfelelnie. A kölcsönszerződést haszonélvezőként írja alá. A kölcsönszerződés záradéka tartalmazza, hogy amennyiben a kölcsönszerződést felmondja a bank, és végrehajtás alá kerül az ingatlan, a haszonélvező lemond a haszonélvezeti jogáról.
Hitelügyintézést tekintve a haszonélvezeti jog jogosultja csak a személyazonosító okmányainak bemutatására kötelezett. Vállalnia kell azonban, hogy a kölcsönszerződés aláírásakor, és a közjegyzői okirat elkészítésekor megjelenik a bankban és a közjegyzőnél a megadott időpontban.
A haszonélvezeti joggal terhelt ingatlanra történő hitelfelvétel folyamatát tekintve tehát megegyezik a normál jelzáloghitelekkel, annyi különbséggel, hogy ez esetben a haszonélvezőnek is alá kell írnia az erre vonatkozó záradékot.
- Nem kötelező a haszonélvező bevonása a hitelügyletbe akkor, ha lemond haszonélvezeti jogáról. Ebben az esetben a haszonélvezeti jogot véglegesen töröltetni kell a tulajdoni lapról.
Tulajdonrész kivásárlás haszonélvezeti, özvegyi jog esetén
Családon belül a tulajdonrész kivásárlás leggyakoribb példája, amikor a szülői ingatlan egy részét az egyik szülő halála miatt gyermekei megöröklik és ezzel egyidejűleg a másik szülő javára özvegyi vagy haszonélvezeti jog került bejegyzésre.
Amennyiben az egyik örökös szeretné kivásárolni a másik örökös tulajdonrészét és hitelre is szüksége van a vásárláshoz, akkor megoldás lehet, hogy a haszonélvezeti jog jogosultja a tulajdonrész kivásárlásra vonatkozó lakáskölcsön szerződést aláírja haszonélvezőként.
Ha viszont a haszonélvező nem egyezik bele a kölcsönügyletben való részvételbe, egyúttal a haszonélvezeti jogáról sem hajlandó lemondani, akkor nincs lehetőség jelzáloghitel felvételére a tulajdonrész kivásárláshoz.
CSOK hitel haszonélvezeti joggal terhelt ingatlanra?
A piaci jelzáloghitelekkel ellentétben a CSOK-hoz kapcsolódó otthonteremtési kamattámogatott lakáshitel igénylése esetén kizáró tényező, ha a célingatlanra haszonélvezeti jogot szeretnél alapítani. A CSOK rendelet ugyanis kimondja, hogy a támogatott ingatlanon haszonélvezeti jog nem alapítható.
Az egykor szülői tulajdonban lévő, megörökölt ingatlanok bővítése kapcsán - amennyiben preferált településen van - a Falusi CSOK jelenthet segítséget a finanszírozásban. Amennyiben viszont az egyik szülő továbbra is az ingatlan haszonélvezője, úgy ez a támogatás sem vehető igénybe a rendelet alapján.
A támogatásokkal való finanszírozás kizárólag abban az esetben lehetséges, ha a haszonélvezeti jog törlésre kerül az ingatlanról már a kérelem bankba történő benyújtása előtt.
