Tavaly nagyjából 600 milliárd forinttal volt több a lakosság devizahitel állománya a megelőző évhez képest. Miután Magyarországon gyakorlatilag már nem kötöttek devizahitel szerződést a bankok az elmúlt évben, így ez a növekmény kizárólag a forintgyengülés következménye. Tavaly év elején is már nagyon kicsi volt a kereslet a devizahitelekre, ám a kormány júliustól gyakorlatilag törvényileg tiltotta be ezt a fajta hiteltípust. Miután a devizahitelek túlnyomó többsége svájci frankban lett felvéve, így ez a veszteség szinte teljes mértékben a frank-forint árfolyam alakulásából adódik.
2010-ben gyakorlatilag hiába törlesztették a hiteleiket a devizahitelesek, a forint gyengülése miatt a hiteltartozásuk nem csökkent, hanem nőtt. Míg forintban több hitelt vett fel a lakosság, mint amennyit törlesztett, addig devizában a törlesztés volt a magasabb. December végére a lakossági hitelállomány forintban 2817,8 milliárd forint volt, devizában pedig 5765,8 milliárd forint. Ez összesen 8583,6 milliárd forintos teljes hitelállományt jelent.
Decemberben forint alapon 8,9 milliárd forinttal több hitelt vettek fel az emberek, mint amennyit törlesztettek. Devizában ezzel szemben, miközben elhanyagolható volt az új hitel állomány, a tartozások összege 16,3 milliárd forinttal nőtt úgy, hogy eközben 44,7 milliárdot törlesztettek az emberek ezekből a hitelekből. Ennek oka az árfolyamveszteségben keresendő. Míg november végén a svájci frank középárfolyama 219,04 forint volt, addig ez december végére 222,68 forintra nőtt. Ez a növekedés okozta az említett veszteséget.
A lakosság teljes devizahitel állománya 2009 decemberében 5195,2 milliárd forint volt. Egy évvel később 2010 decemberében ez a szám már elérte a 5765,8 milliárdot. Mindeközben egy év alatt csak 30,5 milliárd forintnyi frank alapú hitelt helyeztek ki a bankok, euróhitelben pedig 26,18 milliárdot. Tehát összesen 56,68 milliárd forintnyi növekedés volt az új hitelekből a többi növekmény az árfolyamváltozásból adódott. Ez természetesen nem jelentkezik direkt veszteségként, csak akkor, ha a hitelt most váltaná át mindenki forintra, ám a törlesztőrészletek növekedésével mindenki érzi ezt a hatást.
A változásokat jól mutatja a devizaárfolyam változása. Egy év alatt a frankárfolyam 182,34 forintról 222,68 forintra nőtt, míg az euróárfolyam 270,84-ról 278,75-ra emelkedett. Ez volt a fő oka a teljes hitelállomány 10%- körüli növekedésének.
A forinthiteleknél már más a helyzet. Az ottani növekedés szinte kizárólag az újonnan kihelyezett hitelek miatt következett be. Az MNB adatai szerint nagyjából 200 milliárd forintnyi forinthitel kihelyezés történt egy év alatt.
A vállalkozások ennél kicsit jobb helyzetben vannak. Az előző évben mind a forint, mind a devizahitelek állománya csökkent. A teljes vállalati hitelállomány 7716,2 milliárd forintról, tavaly december végére 7671 milliárd forintra csökkent. Ezen belül a forinthitelek 3222,2 milliárdról 3216,1 milliárdra, a devizahitelek 4438,2 milliárdról 4378,7 milliárd forintra csökkentek.
Az önkormányzatok hitelállománya 803,9 milliárdról 1017,8 milliárd forintra nőtt, ennek jó része a kötvénykibocsájtások 120 milliárdos állományából adódik.
