Kedves Hölgyem/Uram!

Abban a kérdésben szeretném a segítségüket kérni, hogy a párommal szabad felhasználású hitelt szeretnénk felvenni. Az ingatlan amire felvennék egy külön bejáratú, külön közművekkel rendelkező ház. Közös helyrajzi számon van egy nagyobb ingatlannal. A nagyobb ingatlan a párom szüleié. Az ingatlan nagyobb százaléka a párom tulajdona lesz. A hitelkérelem szempontjából melyik az előnyösebb? Ha hagyjuk osztatlan közös tulajdonnak az ingatlanokat, vagy ha külön alszámot kérünk a helyrajzi számhoz és külön ingatlanként szerepel a kisebb ház?

A másik kérdésem az, hogy az értékbecslés során, ha osztatlan közös tulajdon marad az ingatlan, mind a két ingatlant felbecsülik egy ingatlanként és az alapján bírálják a felvehető hitelösszeget? Vagy a párom tulajdoni hányada alapján döntik el mennyi a felvehető összeg az egész ingatlant felértékelve? Vagy csak a kisebb házat fogják alapnak tekinteni?

A segítségüket előre is köszönöm.
Üdvözlettel.
Timi

Kedves Timi!

Az osztatlan közös tulajdon és a külön helyrajzi szám között létezik egy köztes megoldás is, amit jelzáloghitel felvétele során elfogadnak a bankok. Ha nem szeretnék, hogy a szülői házra is bejegyezzék a hitelnyújtó bank jelzálogjogát, akkor célszerű úgynevezett Használati megosztási szerződést készíttetni ügyvéddel. Ebben - egy vázrajzzal kiegészítve - rögzítik, hogy melyik lakás kié az adott ingatlanon belül. Így értékbecslés során csak az Önök házát értékeli fel az értékbecslő és ennek forgalmi, illetve hitelbiztosítéki értéke alapján állapítja meg a bank a maximálisan felvehető hitelösszeget, s a banki jelzálog is csak az Önök házát fogja terhelni.

Ha marad osztatlan közös az ingatlan és nem készíttetnek Használati megállapodást, akkor mindkét ingatlant felértékelik, a két ingatlan együttes értéke alapján határozzák meg a felvehető hitelösszeget. Ebben az esetben a szülőknek is részt kell venniük a hitelügyletben és a teljes ingatlanra bejegyzik a jelzálogjogot.

A külön helyrajzi szám létrehozása időben lényegesen hosszabb és költségesebb megoldás lenne, mint a Használati megosztási szerződés, s a hitelfelvétel miatt sem szükséges ez az eljárás.

Ha szeretnék megismerni az igényeiknek és lehetőségeiknek leginkább megfelelő szabad felhasználású jelzáloghiteleket, kérjük, töltsék ki online adatlapunkat vagy keressék fel a lakóhelyükhöz legközelebbi Hitelnet irodát.





Feliratkozás az új kérdésekre/válaszokra
Visszajelzés
10 hozzászólás
Inline Feedbacks
Minden hozzászólás megtekintése

Van egy telkem, ami osztatlan közös tulajdonban van (40 tulajdonostárssal). Ki szerettem volna válni, de lehetetlen, ennyien nem mennek el az ügyvédhez aláírni a vagyonközösség megszűnését jegyző okiratot. Ezért nem tudok a telkemre tenni egy kis házat, mert ezen a területen már van 5 (vagy több) és tulajdonképpen csak 2 lehetne. Használati megállapodás nincs kötve.
Ez segítene valamit?

Osztatlan közös tulajdon egy helyrajzi számon lévő lakás megvásárlásán gondolkodok. Ez a lakás akkor nem kerül a nevemre? Vagy mi ennek a negatív vonzata számomra?
Köszönöm a választ.
Üdv.
Erika

Tisztelt Cím!
Vettem egy ingatlant, mely 2160 négyzetméter. Testvérem megvett a telekből egyezer négyzetmétert. A saját részem 1160 négyzetméter, melyen egy családi ház van van, amit szükséges felújítani, gázt bevezetni. Ezáltal hitelt szeretnék felvenni.
Az a kérdésem, hogy megoldható-e, hogy a saját részemre jelzáloghitelt felvegyek.

T cím!
Szomszédom zártkerti telkén társtulajdonos vagyok. Szeretném hivatalossá tenni az általam használt telekhatárokat. A 3% beépíthetőség miatt ez a telekrész az Ő helyrajzi számáról nem választható le.
Azt szeretném, hogy a Földhivatalnál is világos legyen melyik telekrészt ki használja. Az albetétbe foglalás itt szóba jöhet? Vagy egyébként mi más?
Köszönettel: Ancsa

Szeretném megkérdezni, hogy mi a teendő abban az esetben, ha testvérpár szeretne építkezni az egyikük tulajdonában lévő telekre ikerházat és áfát igényelnének vissza. Annyit tudunk, hogy a házat társasházzá kell alakítani, a telket meg kell osztani, épületkiemelést kérni, hogy külön helyrajzi számon legyen a telek és a ház is. Már építési engedély van, de ikerházra. El lehet-e kezdeni az építkezést vagy minden tulajdonviszonyt rendezni? És pluszban a házas testvér az ő leendő házára CSOK-ot is igényelne (2 gyerekre). A másik tesó még nem elkötelezett.