Mit tehetsz, ha banki adósságot örököltél?

Dr. Sántha Gergely
Dr. Sántha Gergely
Olvasási idő: 10 perc

Örökösként szembesülhetsz azzal a problémával, hogy az elhunyt örökhagyó hagyatékát nem csak mesés vagyon képezi, hanem nagy összegű banki tartozás is terheli. Kérdésként merül fel, hogy örökösként ki kell-e fizetni a banki tartozást, egyáltalán köteles vagy-e helytállni érte, vagy van esetleg valamilyen jogi lehetőséged arra, hogy megúszd a tartozásért való helytállást a hitelezőkkel szemben?  Cikkünkben ezekre a kérdésekre kaphatsz választ. 

Az öröklés rendjével a Ptk. Hetedik könyvében találkozunk.

Mit jelent a hagyaték?

Hagyaték alatt azokat a vagyontárgyakat kell érteni (pl.: pénzeszköz, ingatlan, gépjármű stb.), melyek az örökhagyót a halálakor illetik meg, ideértve az őt terhelő hiteleket, kölcsönt, adósságokat is (hagyatéki tartozások). Hagyatéki tartozások körébe esik még továbbá a közjegyző díja, a temetés költségei, valamint azok a költségek, melyek a hagyaték kezelésével, biztosításával merülnek fel.

Egy nő szomorú hírt kap a közjegyzőtől, fogja a fejét.

Mi tulajdonképpen az adósság?

Adósság fogalmát tulajdonképpen sokféleképpen tudnánk megragadni, a legpontosabb megfogalmazás talán az, hogy mástól kölcsönvett pénzösszeg, érték. A Ptk. Hatodik könyve (6:383.§) az alábbiak szerint rendelkezik a kölcsön, mint adósság fogalmával kapcsolatban. Egy kölcsönügylet alapján a hitelező meghatározott pénzösszeg nyújtására, míg az adós a pénzösszeg, valamint kamatainak későbbi, meghatározott időpontban történő visszafizetésére vállal kötelezettséget.

Az örökhagyó után az örökös nemcsak a hagyaték tárgyát képező vagyontárgyat, azaz aktív vagyont örökli meg, hanem az örökösnek szembe kell néznie a hagyaték részét képező tartozásokkal, adósságokkal, azaz a passzív vagyonnal is, melyek ugyanúgy átszállnak az örökösre, akár szeretné, akár nem, mint az aktív vagyontárgyak.

Amennyiben részesülni szeretnél a hagyatékban, úgy a hagyatéki vagyontárgyakhoz csak abban az esetben tudsz hozzájutni, azaz megörökölni őket, ha megöröklöd a passzív vagyont is, azaz a tartozást.

Ha mindent megörökölsz (aktív, passzív vagyon), akkor, mint örökös, köteles vagy helytállni az örökhagyó tartozásaiért, azaz a hagyatéki hitelezők igényeiket veled szemben fogják érvényesíteni, neked kell kielégíteni a hagyatéki hitelezői igényeket.

Hogyan fog eljárni a bank, ha banki tartozást örököltem?

Először is szögezzük le, hogy az örökség elfogadása egyet jelent a banki tartozás elfogadásával is.

Tulajdonképpen bármilyen banki adósságot örökölhetünk, ami alapját képező ügyletet az örökhagyó még életében kötött, tehát:

A hitelkártya tartozást az örökös ugyanúgy megörökli, mint bármely más adósságot.

Előfordulhat az a helyzet, hogy a megörökölt vagyon jóval kisebb, mint az adósságként megörökölt bankhitel, ebben az esetben hitelintézet fogja megszabni a visszafizetendő összeg mértékét. Ha nem tudod visszafizetni a hitelt, akkor a bank árverezés útján fog a pénzéhez jutni, ha ezen felül is marad fent tartozás, mivel az ingatlan forgalmi értéke kisebb, mint a tartozás, akkor saját megmaradt vagyonoddal vagy köteles a továbbiakban is helytállni.

Tehát amennyiben elfogadod a hagyatékot, akkor elfogadod az adósságot is, azonban, ha folytatni kívánod az örökhagyó adósságának fizetését, akkor lehetőséged van akár azonos kondíciókkal történő fizetésre is.

Ugyanakkor ha az örökhagyó szerződéséhez kapcsolódik esetlegesen hitelfedezeti biztosítás, akkor vedd azonnal igénybe, hiszen ebben az esetben a biztosító a biztosítási esemény bekövetkeztekor kifizeti a tartozást.

Lényeges megemlíteni, hogy az örökös egyébként nemcsak a banki követelés miatt, hanem magánszemélytől felvett kölcsön vonatkozásában is köteles helytállni, azonban neki is megnyílik a lehetősége arra, hogy az örökhagyó pénzköveteléseit érvényesítse másokkal szemben.

Tartozást örököltem, van-e kibúvó?

Sokan úgy gondolják, hogy ha tartozást örökölnek, akkor nincs semmilyen jogi lehetőség, hogy ne kelljen azt kifizetni. Sőt még az unokák is fizetni fogják az adósságot, hangzik el gyakran. Pedig a helyzet nem ennyire tragikus.

Nagyon fontos szabály viszont, hogy az örökös a Ptk. 7:96. § (1) bekezdése alapján kizárólag csak a hagyaték tárgyaival, valamint azok hasznaival köteles felelni a hitelezők felé, azaz az örökös csak a hagyaték értékének erejéig felel. Vagyis örökösként  nem vagy köteles helytállni a saját vagyontárgyaiddal a hitelezők felé, csupán, a hagyaték mértékéig felelsz.
Konkrét példát említve, ha a hagyaték részét képezi például 500.000 forint összegű készpénz, egy 2 millió forint értékű autó, valamint egy 10 millió forint értékű lakás, az örökhagyónak azonban 20 millió forint összegű kölcsöntartozása van, akkor ebben az esetben 12.500.000,- Ft összeg erejéig, azaz a hagyaték értékének erejéig, vagy köteles felelni a tartozásért.

Persze van kivétel szabály is, amennyiben a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai, valamint azok hasznai már nincsenek a birtokodban, akkor az örökséged erejéig egyéb vagyonoddal is felelsz. A hagyatéki eljárás költségeiért szintén saját vagyonoddal felelsz. 

Milyen más költségek, fizetnivalók merülhetnek még fel?

A hagyatéki eljárás költségein túl, fizetési kötelezettségként terhelhet az úgynevezett öröklési illeték, melyet az örökhagyó belföldi, bizonyos esetekben külföldön lévő hagyatéka után kell megfizetni. Alapja az általad megszerzett vagyon tiszta értéke. Mértéke 18%, lakóingatlan esetében 9%.
Mentesülhetsz a fizetés alól, ha az örökhagyó leszármazottja, egyenesági rokona vagy. Fontos, hogy már a testvérek között is illetékmentes a jogügylet, azaz örökhagyó testvére által megszerzett örökrész is mentes az illeték alól. Bankszámla, vagy éppen készpénz öröklése esetén a 300.000 Ft összeget meghaladó rész után 18% illetéket kell fizetni, kivéve, ha vonatkozik rád az imént említett illetékmentesség. Amennyiben a készpénz nem fogja a hagyaték részét képezni, akkor később már nem lehet rá igényt tartani.

Külföldi vagyon öröklése esetén elsősorban az adott ország jogszabályai tudnak eligazítást adni. Azonban fontos tudni, hogy nem kell illetéket fizetni, ha azt az adott országban már megfizették.

A megörökölt ingatlan 5 éven belüli eladása esetén főszabályként személyi jövedelemadót kell fizetni.

Van más lehetőség is, hogy megússzam a tartozás öröklését?

Igen, további menekülési lehetőség a tartozás öröklése elől, ha az örökséget visszautasítod. Erre a Ptk. 7:89. §-a ad lehetőséget.

Visszautasítani akkor célszerű a hagyatékot, ha az kizárólag, vagy túlnyomó részben adósságokat, tartozásokat tartalmaz. Fontos és lényeges szabály, hogy a leszármazóidnak is nyilatkozniuk kell a visszautasítás kapcsán. Valamint visszautasítani csak a teljes hagyatékot lehet, azaz nem lehet egy-egy vagyontárgyra kiterjedően. Kiskorú esetében pedig a Gyámhivatal hozzájárulása is kell. Erre egyébként a közjegyző előtt a folyamatban lévő hagyatéki eljárásban van lehetőség.

Mielőtt azonban a visszautasításban gondolkodsz, jusson eszedbe az is, hogy lehetőség van egyezséget kötni a hagyatéki hitelezőkkel. Erre akár a hagyatéki tárgyaláson is sor kerülhet. Lehetőség van a hagyaték egészét vagy egy részét átruházni a hitelezőkre, vagy akár részletfizetésben is megállapodhatsz velük. Így a hitelezők követelésük egészéhez vagy egy részéhez hozzájutnak, te pedig megszabadulhatsz a hagyatékot terhelő adósságtól.

Meg kell említeni azonban az úgynevezett közbenső jogszerzés fogalmát, ami banki tartozások esetén váratlan meglepetést tud okozni az örökösnek. A közbenső jogszerzés lényege az, hogy az egyik örökös örökrészét átengedi a másik örökös részére. Azaz egyezség jön létre az örökösök között. Azonban ez az egyezség nem mentesíti az örököst a tartozás alól, azaz az átruházó örökösnek továbbra is helyt kell állnia a tartozásért. Sajnos ebből sok vitás helyzet szokott lenni, hiszen az örökös azt sérelmezi, hogy nem kapott semmit a hagyatékból, mégis fizetnie kell. Javasolt ilyenkor is az  egyezség a hitelezővel.

Lehetőséged  van arra, hogy még az örökhagyó életében írásbeli megállapodást köss az örökhagyóval, melyben előre lemondasz az örökségről. Fontos, hogy ezt csak az örökhagyó életében teheted meg, és leszármazóidra főszabályként nem hat ki.

Mi a helyzet akkor, ha nem tudok az elhunyt valamennyi tartozásáról?

Ebben az esetben lehet kérni a közjegyzőtől, hogy tegyen közzé hirdetményt, így a hagyatéki eljárás során valamennyi hitelező be tudja jelenteni az igényét.

Égő piros temetői üvegmécses.

Nagyon fontos tehát, hogy semmiképp se vedd félvállról a hagyatéki terheket. Ugyanis amennyiben sem az egyezség, sem pedig a visszautasítás nem következik be, és elfogadtad a hagyatékot, akkor a hitelezőknek lehetősége van arra, hogy az általános 5 éves elévülési időn belül fellépjenek veled szemben, és érvényt szerezzenek követeléseiknek. Ez a helyzet akkor is fennáll, ha a bank vagy a követeléskezelő a hagyatéki eljárásban nem jelentette be hitelezői igényét.

Tehát fontos, hogy felelősségteljesen és körültekintően járj el a hagyatéki eljárás során, hiszen akár jelentős tartozás is hirtelen a nyakadba szakadhat. Ha szükséges, kérd inkább jogi szakember segítségét.

A blogcikk szerzője Dr. Sántha Gergely ügyvéd, az ÜgyvédHázak országos ügyvédi ingatlanközvetítő hálózat tagja.([email protected]).

chatsimple