Mi számíthatunk 2010-ben a hitelpiacon?

A 2009-es évet a hitelpiac szabályozása jellemezte, az egyik legfőbb intézkedés a fizetési nehézséggel küzdő lakáshitelesek megsegítése, valamint a pénzintézetek működésének szabályozása volt. 2010-ben életbe lép a hitel/fedezet arányt, továbbá a kölcsönfelvételt szigorító kormányrendelet, aminek következményeképpen a hitelt igényelni szándékozók egy része kiszorulhat a hitelpiacról. Számíthatunk továbbá a piaci kamatozású forinthitelek tovább terjedésére is.

A március 1-től hatályba lépő, a hitel/fedezet arányt szigorító rendelet után hitelezés szempontjából a következő lényeges dátum június 11-e lesz. Ez az a határidő, amíg a bankoknak meg kell határozniuk az úgynevezett hitelezhetőségi limiteket az egyes jelzáloghitel típusokra vonatkozóan. Június 11-től a pénzintézetek már csak a hitelezhetőségi limitnek megfelelően nyújthatnak kölcsönt. A hitelezhetőségi limiten belül meg kell határozniuk a hitelbírálatra vonatkozó szabályokat, az elfogadható jövedelmek körét, a jövedelemigazolás módját, továbbá a hiteligénylők meglévő kölcsöneinek figyelembe vételére vonatkozó előírást.

A szigorításnak köszönhetően június 11-től nem juthatnak hitelhez az igazolható jövedelemmel nem rendelkező kölcsönigénylők, legyen szó akár a bejelentés nélkül foglalkoztatottakról, akár a részmunkaidősökről.

Aki hitelképesnek minősül, annak több hitelfelvételi lehetősége lesz, a kormányrendeletben előírt hitelfedezeti hányadon felül is hitelhez juthat pótingatlan bevonásával. Hitelkiváltás esetén, amennyiben nem történik devizanem váltás és a felvenni kívánt hitelösszeg nem haladja meg a kiváltandó kölcsön összegét, akkor a kormányrendeletben meghatározott hitelfedezeti hányadokat nem kell figyelembe venni.

A hitelezési feltételek szigorodása mellett a pénzügyi válságnak köszönhetően változás tapasztalható a lakáshitelek devizanemét illetően is. 2009. második felétől kezdődően egyre nagyobb teret nyertek a piaci kamatozású forinthitelek, az euró alapú hitelkonstrukciók úgyszintén kedvező kamattal igényelhetők, míg a svájci frank alapú finanszírozás mára már háttérbe szorult.

Az euró alapú lakáshitelek kamatának csökkentése már 2009. közepe óta megfigyelhető. Az euró hitelek átlagkamata tavaly év végén 7,65%-ot tett ki, míg a forinthiteleké 9,16%-ot. A jegybanki alapkamat csökkenése pedig továbbra is elősegíti a forint alapú hitelkonstrukciók terjedését.

Az előző időszak negatív eredményei közé sorolható azonban a nem szerződésszerűen teljesítő hitelfelvevők számának emelkedése. A „rossz adós” kategóriába tartozó ügyfelek száma körülbelül 800 ezerre tehető, valamint 170 ezerrel emelkedett a késedelmesen fizetők száma a KHR adatai szerint. Ennek köszönhetően a pénzintézetek rossz minősítéssel rendelkező hitelportfóliója tavaly a harmadik negyedévben elérte a 390 milliárd forintot.



Utolsó módosítás: 2021. január 05. kedd


Kérje ajánlatunkat!

Kérje a Hitelnet szakértőinek egyedi ajánlatát. Díjmentesen segítünk megtalálni az elérhető legkedvezőbb hitel lehetőségeket és a teljes körű ügyintézést is a mi dolgunk.

Ajánlatot kérek

Feliratkozás az új kérdésekre/válaszokra
Visszajelzés
1 Kérdések és válaszok
Inline Feedbacks
Minden hozzászólás megtekintése

Lesz-e támogatás?3 gyemek után szeretném fel venni.kellene mert nem kapunk annyi hitelt.


1
0
Tedd fel kérdésed, vagy olvasd el mások kérdéseire adott válaszainkat.x