Mint azt tapasztalhatjuk, a pénzügyi és gazdasági válság következtében az elmúlt több mint egy évben jelentős mértékben változott a hazai lakáshitelezési rendszer. A deviza alapú jelzáloghitelek háttérbe szorulásával egyidejűleg egyre inkább teret hódítanak a forint alapon nyújtott hiteltermékek. Ugyanakkor a márciustól hatályos hitel/fedezeti arányokra és a júniustól életbe lépett hitelezhetőségi limitre vonatkozó jogszabályok miatt a legtöbb pénzintézet a hitelfelvétel mérséklődésére számít.
A több mint másfél éve oly népszerűnek számító svájci frank alapú hitelfolyósítást néhány pénzintézet kivételével szinte az összes bank felfüggesztette, így az újonnan igényelt kölcsönök általában forintban és euróban kerülnek folyósításra.
Jelenleg az euró hitelek teljes hiteldíj mutatójának (THM) mértéke akár két százalékkal is alacsonyabb lehet a forinthitelek teljes hiteldíj mutatójához viszonyítva, ám mindezek ellenére sok hitelfelvevő számára az új jogszabályoknak köszönhetően csak a forint alapú hitelek lesznek elérhetőek.
Ennek oka, hogy forint alapon a legmagasabb a finanszírozási arány, vagyis az ingatlanfedezet értékének maximum 75 százalékáig igényelhető kölcsön, míg euró finanszírozás esetén ez az arány csupán 60 százalék.
A jövedelemvizsgálat új módszere ugyancsak a forint alapon igényelt hitelkonstrukcióknak kedvez.
A pénzintézetek által közölt adatok alapján elmondható, hogy az ügyfelek átlagban 5 és 10 millió forint közötti lakáskölcsönt igényeltek. Az általuk választott futamidő pedig – pénzintézettől függően – 16 és 21,5 év közötti.
A legmagasabb hitelösszeget átlagban tekintve a Sopron Banknál igényelték a hitelfelvevők, ez 10 millió forintot tesz ki. Ugyanakkor az átlagban legalacsonyabbnak számító hitelösszeget az FHB Bank ügyfelei vették fel, melynek összege 4 millió forint.
A legrövidebb futamidőt (16 év) a Volksbank ügyfelei kérték, a leghosszabbat (21,5 év) pedig az Aegon ügyfelei választották.