A kúria döntése alapján akár minden devizahitel szerződés is tisztességtelen lehet, melyekkel az ügyfelek akár 3-400 milliárdot is nyerhetnek.

A Kúria polgári kollégiuma a korábban elhalasztott devizahitelekkel kapcsolatos általános nyitott kérdésekben meghozta jogegységi határozatát.

Mi is volt az a 3 kérdés, amiben most született döntés:

Törvénytelen volt-e:

1. Az ügyfelekre hárítani az árfolyamkockázatot?
2. Tisztességes dolog volt egyoldalúan emelni az ügyfelek kamatait?
3. Alkalmazni az árfolyamrést?

A határozat pontos szövege:

1. A lakossági devizahitelek azon rendelkezése, amely szerint a fogyasztó viseli az árfolyamkockázatot, a főszolgáltatás körébe tartozik, így tisztességtelensége kizárólag akkor vizsgálható, ha az átlagos ügyfél számára a tartalma a szerződéskötéskor nem volt világos, érthető. Ha a tájékoztatás nem volt egyértelmű, vagy a tájékoztatás elmaradt, lehet részben vagy egészben érvénytelen. (Ez az összevont válasz a Kúria 1. és 2. kérdésére)

2. Az egyoldalú szerződésmódosítás akkor tisztességtelen, ha nem felel meg a Kúria által korábban meghatározott elveknek. Akkor nem tisztességtelenek, ha azok a fogyasztó számára világosan és egyértelműen meghatározzák, hogy az egyes körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak ki a fogyasztó fizetési kötelezettségére. Az arányosság, a ténylegesség és a szimmetria elvét kell itt figyelembe venni. A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint összefoglalva: minden olyan egyoldalú szerződésmódosítás tisztességtelen, amelyre a fogyasztónak érdemi ráhatása nem volt.

3. A vételi és az eladási (különnemű) árfolyamok alkalmazása, vagyis az árfolyamrés tisztességtelen, emögött ugyanis nem áll szolgáltatás, illetve alkalmazásuk gazdasági indoka a fogyasztó számára nem világos, nem érthető, nem átlátható. A szerződés részeként az MNB hivatalos árfolyamát kell használni, amíg előíró jellegű törvényi rendelkezés nem lép a helyébe.

Mit is jelent ez?

A leírtak értelmében az árfolyamrés, tehát a vételi és eladási árfolyamsáv alkalmazása már Önmagában is tisztességtelen.

Az árfolyamkockázatot az ügyfélnek kell viselnie, ez Önmagában még nem tekinthető tisztességtelennek, csak abban az esetben, ha egy „ésszerűen tájékozott, körültekintő átlagfogyasztó” nem kapott megfelelő tájékoztatást a hitelfelvétel előtt.

Az egyoldalú kamatemelés csak akkor tisztességtelen, ha az nem felel meg a Kúria korábban meghozott jogelveinek, vagyis az átláthatóság, a szimmetria, és a felmondhatóság követelményeinek. Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője szerint “Nagyon kevés szerződés fog ezeknek megfelelni” és ez a kérdés lesz a legnagyobb hatású a jövőre nézve.

A kúria szóvivője szerint ezek iránymutatások a jövőre nézve, a bíróságokon még be nem fejezett ügyekre vonatkozóan. Most nagyon úgy tűnik, hogy peres ügyek sokaságában fog eldőlni, hogy egy devizahitel szerződés tisztességtelen vagy sem, mivel elég nehezen megfogható az, hogy egy egy fogyasztó mikor “tájékozott” vagy “körültekintő”. Ezért egyelőre még nem lehet tudni továbbra sem, hogy az egyes devizahitel szerződések, melyek egyébként nagyon hasonlítanak egymásra milyen arányban lesznek tisztességtelennek nyilvánítva.

A döntés nem csak a lakáscélú és jelzáloghitelekre vonatkozik, hanem a megkötött autó és személyi hitelekre is.

Azt, hogy a mai döntést követően mit lép a kormány, hamarosan megtudhatjuk.





Feliratkozás az új kérdésekre/válaszokra
Visszajelzés
34 hozzászólás
Inline Feedbacks
Minden hozzászólás megtekintése

Tisztelt Szakértő!
Annyi lenne a kérdésem, hogy 5 éve felvett euró hitelemre (lakás) kaphatok-e majd vissza valamit, ha elfogadják az indítványt? Kb. ugyanannyi volt az árfolyam akkor mint most. Azért a vételi és eladási különbözet érint minket?
Köszönöm előre is!

Jó napot kívánok!
Csak annyi lenne a kérdésem, hogy azokkal a devizahitelesekkel mi lesz, akiknek már a bank leadta a behajtó céghez, mert mi 2006-ban vettünk fel hitelt, ami 40 ezer volt.

Azt szeretném kérdezni, hogy ha a kormány úgy dönt, hogy a bankok vissza kell fizessék a pénzt, akkor a korábban devizában felvett hitelek, amik át lettek forinthitelre váltva, azokra vonatkozik-e majd a dolog?
Köszönöm.

Felmondott, már végrehajtás alatt lévő hitelre is érvényesek a Kúria döntései?

Azt szeretném megtudni, hogy a szerződéseket felülvizsgálják-e, vagy mindenkinek kérni kell azt, esetleg bírósági úton?

Szeretném megkérdezni, hogy személyi kölcsönre is vonatkozik-e ez a döntés? Csak az kap vissza pénzt, aki ügyvédet fogad, és pereli a bankot, vagy ez automatikus lesz?

T. Hitelnet!
A Kúria által kimondott árfolyamrés tisztességtelensége esetén egy 2008-ban végtörlesztett hitelnél, lezárt hitelből is visszajár az árfolyamrés?
Ezt kérni kell a banktól levélben, vagy ők jelentkeznek a régi ügyfélnél?

Üdvözlöm Önöket!
Attila vagyok. 2005.10.18-án vásároltam egy autót, ami 2011.10.havában járt le.Természetesen Svájci frank alapú volt!
A kérdésem, hogy van-e esély rá, hogy kapok vissza pénzt?
Válaszukat előre is köszönöm.

Szabad felhasználású devizahitelünket kiváltottuk forintos jelzáloghitelre, ebben az esetben lehet még valamit visszakapni? Lakásra vettük fel, csak gyorsabb volt a hitelügyintézés a szabad felhasználásra, igazi mézesmadzag. És csak emelkedett, 16.000 Ft-ról 42-43 ezerig. Nem bírtuk tovább és kiváltottuk, elölről kell mindent kezdeni. Két éve volt a kiváltás, kérem ha tud válaszoljon,.
Segítségüket előre is köszönöm.

Üdvözlöm!
Most telt le a személyi hitelem, ami devizahiteles volt. Erre is kaphatok vissza?
Válaszát köszönöm!

2007-ben vásároltam egy gépkocsit. 950.000 Ft svájci frank alapú hitelre. Kezdtem 19.300 Ft-tal, ma már 320.00 Ft-ot fizetek. Idén szeptemberben lejár a hitelem.
Kérdésem, lehet-e itt tenni még valamit? Így 2x vásároltam meg ugyanazt a gépkocsit.
Köszönöm: Mária

Japán jen szabad felhasználású lakáshitelt vettem fel 2007-ben, 3.600.000 Ft-ot. A földhivatalban 540.000-et jegyeztek be a lakásra. Ez tisztességes és érvényes a hitelemben? (Forintban törlesztek és jenben számolnak.)

A Merkantil Bank által autóhitelt vettem fel 2007-ben, amely 2015-ben lejár, de amit küldenek 3 havonta számla levelet, azon néha szerepel bizonyos összeg, amit be kell fizetnem. De 3 havonta csökken 1 havi törlesztő részlettel. Szerződésszám: MBHC07/036352
Akkor ezek szerint nem kell befizetnem a kiküldött összegeket?
Tisztelettel: Sándor

Jelzáloghitelem volt /svájci frank/, évekig fizettem, állandóan emelkedő havi részletekkel. Végtörlesztettem, de így is legalább 3-szoros összeget kellett kifizetnem, pár évvel ezelőtt!
Ezekre a hitelekre is vonatkoztatható a törvény?

Visszaállítják a régi törlesztő részletet? Az a pénz, amit eddig befizettem a gyűjtőszámlámra, azzal mi történik?

Azt szeretném megkérdezni, hogy ha én végtörlesztettem 180 forintos CHF áron, az addig fizetett havi törlesztő részleteim tekintetében érint-e engem a Kúria döntése?
Köszönettel.
Ferenc

Az lenne a kérdésem, nekem is deviza alapú a hitelem. Egy éve nem tudtam fizetni, mert csak családi pótlékból éltük. Mikor ezt a hitel felvettük, akkor férjnél voltam. A ház feles, de a férjem nem lakik itt a válás óta, ami már egy éve volt, így ő nem is tart igényt a házrészére. Viszont én nem tudom 33.000,- forintból a hitelt fizetni, ami most lett megállapítva és most történt az első utalás a nyugdíjfolyósítótól. Már felvettük a kapcsolatot az ingatlankezelővel, mert nem tudom fizetni a hitelt. De így elveszik a ház, mivel átszáll az ő tulajdonukba, mi csak bérlők leszünk.
Nos a kérdésem az, mi a teendő? Az MKB Bank is újra fogja automatikusan vizsgálni a devizahitelesek problémáját? Igen vagy nem?