Meghozta döntését a Kúria, most a kormányon a sor!

A kúria döntése alapján akár minden devizahitel szerződés is tisztességtelen lehet, melyekkel az ügyfelek akár 3-400 milliárdot is nyerhetnek.

A Kúria polgári kollégiuma a korábban elhalasztott devizahitelekkel kapcsolatos általános nyitott kérdésekben meghozta jogegységi határozatát.

Mi is volt az a 3 kérdés, amiben most született döntés:

Törvénytelen volt-e:

1. Az ügyfelekre hárítani az árfolyamkockázatot?
2. Tisztességes dolog volt egyoldalúan emelni az ügyfelek kamatait?
3. Alkalmazni az árfolyamrést?

A határozat pontos szövege:

1. A lakossági devizahitelek azon rendelkezése, amely szerint a fogyasztó viseli az árfolyamkockázatot, a főszolgáltatás körébe tartozik, így tisztességtelensége kizárólag akkor vizsgálható, ha az átlagos ügyfél számára a tartalma a szerződéskötéskor nem volt világos, érthető. Ha a tájékoztatás nem volt egyértelmű, vagy a tájékoztatás elmaradt, lehet részben vagy egészben érvénytelen. (Ez az összevont válasz a Kúria 1. és 2. kérdésére)

2. Az egyoldalú szerződésmódosítás akkor tisztességtelen, ha nem felel meg a Kúria által korábban meghatározott elveknek. Akkor nem tisztességtelenek, ha azok a fogyasztó számára világosan és egyértelműen meghatározzák, hogy az egyes körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak ki a fogyasztó fizetési kötelezettségére. Az arányosság, a ténylegesség és a szimmetria elvét kell itt figyelembe venni. A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint összefoglalva: minden olyan egyoldalú szerződésmódosítás tisztességtelen, amelyre a fogyasztónak érdemi ráhatása nem volt.

3. A vételi és az eladási (különnemű) árfolyamok alkalmazása, vagyis az árfolyamrés tisztességtelen, emögött ugyanis nem áll szolgáltatás, illetve alkalmazásuk gazdasági indoka a fogyasztó számára nem világos, nem érthető, nem átlátható. A szerződés részeként az MNB hivatalos árfolyamát kell használni, amíg előíró jellegű törvényi rendelkezés nem lép a helyébe.

Mit is jelent ez?

A leírtak értelmében az árfolyamrés, tehát a vételi és eladási árfolyamsáv alkalmazása már Önmagában is tisztességtelen.

Az árfolyamkockázatot az ügyfélnek kell viselnie, ez Önmagában még nem tekinthető tisztességtelennek, csak abban az esetben, ha egy „ésszerűen tájékozott, körültekintő átlagfogyasztó” nem kapott megfelelő tájékoztatást a hitelfelvétel előtt.

Az egyoldalú kamatemelés csak akkor tisztességtelen, ha az nem felel meg a Kúria korábban meghozott jogelveinek, vagyis az átláthatóság, a szimmetria, és a felmondhatóság követelményeinek. Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője szerint "Nagyon kevés szerződés fog ezeknek megfelelni" és ez a kérdés lesz a legnagyobb hatású a jövőre nézve.

A kúria szóvivője szerint ezek iránymutatások a jövőre nézve, a bíróságokon még be nem fejezett ügyekre vonatkozóan. Most nagyon úgy tűnik, hogy peres ügyek sokaságában fog eldőlni, hogy egy devizahitel szerződés tisztességtelen vagy sem, mivel elég nehezen megfogható az, hogy egy egy fogyasztó mikor "tájékozott" vagy "körültekintő". Ezért egyelőre még nem lehet tudni továbbra sem, hogy az egyes devizahitel szerződések, melyek egyébként nagyon hasonlítanak egymásra milyen arányban lesznek tisztességtelennek nyilvánítva.

A döntés nem csak a lakáscélú és jelzáloghitelekre vonatkozik, hanem a megkötött autó és személyi hitelekre is.

Azt, hogy a mai döntést követően mit lép a kormány, hamarosan megtudhatjuk.