Lejárt az árverezési moratórium

December 31-vel lejárt az árverezési moratórium, így már meg is kezdődött azoknak a lakásoknak az értékesítése, akiknek tulajdonosai nem tudták fizetni hiteleik törlesztését. Amennyiben a kormány nem hoz egyéb intézkedéseket, az áprilisban lejáró kilakoltatási moratórium miatt pár hónap múlva nagyon sokan kerülhetnek utcára.

Több, mint egymillió esetben kaptak engedélyt a faktorcégek a bankoktól, hogy megkezdjék azoknak az ingatlanoknak az értékesítését, melyek tulajdonjoga a szerződés szerint nem fizetés miatt a bankokra szállt. Ezeknek a faktorcégeknek a működése eddig sem szünetelt. Ugyan kilakoltatási eljárást a moratórium miatt eddig sem indíthattak, ám az ingatlanok értékesítése már megkezdődött. Így a moratórium lejártakor már az új tulajdonos ki is lakoltathatja a bent lakókat, mivel a birtokbavételi eljárások már folyamatban vannak, vagy le is zárultak. Ez azt jelenti, hogy eddig ugyan nem küldhették el a bentlakókat az ingatlanból, de az új tulajdonosok papíron birtokba vették a frissen megszerzett lakásokat. Így az ingatlan tulajdonjoga, ami a nem fizetés miatt a bank tulajdonába került, már egy harmadik félnél van, aki teljesen törvényesen jutott hozzá.

Ráadásul nem csak a kilakoltatási moratórium jár le áprilisban, hanem nagyjából 140 ezer hitelesnél a könnyített fizetési időszak is, melyeket a bankok biztosítottak számukra.

A PSZÁF szerint 2009-ben 18 ezer kilakoltatás történt. Ez a szám szintén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint az elmúlt év első negyedévében teljesült. Az egész 2010-es évre vonatkozó adat az előzetes becslések szerint hatvanezer körül várható. Április 15. után pedig törvényesen megkezdődhetnek a nagyszámú kilakoltatások.

Egyes adatok szerint a bedőlt hitelek száma 107 ezerre tehető. Ebből a számból is látható, hogy hány embert érint a probléma. Sokan a kormánytól várják a segítséget. Ugyan a kormány és személyesen Orbán Viktor is többször azt nyilatkozta, hogy 2011 április 15. után sem kerülhet senki az utcára azért, mert nem tudja a felvett hiteleit visszafizetni, még nem látni a konkrét intézkedések körvonalait sem. Hiszen ezek a kijelentések ugyan sokakat megnyugtatnak, ám nincs jelenleg olyan jogszabály, amiből ez levezethető lenne. Mivel már folynak az árverések és értékesítések, így sokan már ma is olyan lakásban élnek, ami már nem a saját tulajdonuk és az új tulajdonosok jogosan fogják követelni, hogy ne csak a birtokbavétel történhessen meg papíron, hanem az ingatlant fizikailag is elhagyják a régi tulajdonosok.

Egyre többször fordul elő az az eset, hogy akik nem fizették hiteleiket már nem is a saját tulajdonukban élnek. A jelzáloghitelek logikája az, hogy a hitel felvevője úgy nyilatkozik, hogy amennyiben nem tudja törleszteni hitelét, úgy az ingatlan tulajdonjoga a bankra száll, akitől a hitelt felvette. A z így a bank tulajdonába került ingatlant a bank vagy maga, vagy egy faktorcég értékesíti, így a tulajdonjog egy harmadik félre száll. Az árverési tilalom december 31-i lejártával megindulhatnak azok az árverések is, ahol ezeknek az ingatlanoknak az árverésen keresztüli értékesítése történik meg. A bankok az így befolyt összegből fedezik, vagy csökkentik a bedőlt hitel miatt keletkezett veszteségüket.

Az új tulajdonosok jellemzően azért vásárolják meg ezeket az ingatlanokat, hogy maguk is lakáscélokra használják azt. Azok az új tulajdonosok, akik törvényesen kerültek ingatlanuk birtokában joggal várják el, hogy abba idővel beköltözhessenek, még akkor is, ha a vásárláskor tudják, hogy ez nem történhet meg azonnal a kilakoltatási moratórium miatt. Ez egyébként az így szerzett ingatlanok árában meg is mutatkozik. Emiatt a bent lakóknak idővel mindenképpen ki kell költöznie. Ez még akkor is így van, ha jelenleg a kilakoltatás nem indulhat meg. Amennyiben a kilakoltatások továbbra is halasztást szenvednek, úgy az új tulajdonosoknak sérül a saját tulajdonukhoz való joga. Erre a nehéz helyzetre azonban jelenleg nem látni a törvényes megoldást.