Az elmúlt hetekben sokat vitatott kérdés volt az osztatlan közös tulajdonú lakóingatlanok állami támogatással történő finanszírozása. Mostanra már tisztázódott, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény, az adó-visszatérítési támogatás és az otthonteremtési kamattámogatás keretében kedvezményes kamattal (3%) nyújtott államilag támogatott lakáshitel esetében az osztatlan közös tulajdonú ingatlanok nem fogadhatók el használati megosztási szerződéssel. Most annak jártunk utána, hogy milyen módon történhet az osztatlan közös tulajdonú ingatlanok hitellel történő finanszírozása.
Mit jelent az osztatlan közös tulajdonú ingatlan?
Az osztatlan közös tulajdonú ingatlan azt jelenti, hogy egy helyrajzi számon kettő vagy több lakás található.
Lakáshitel osztatlan közös tulajdonú ingatlanra?
Jóllehet a hatályos CSOK rendeletből következően nincs lehetőség állami támogatás (CSOK, ÁFA visszatérítés), valamint a 3 vagy több gyermekes családok otthonteremtési kamattámogatott hitelének igénybevételére osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetén, egyéb lakáshitel igénylésének nincs akadálya ilyen esetben sem.
Milyen típusú hitel igényelhető osztatlan közös tulajdonú ingatlanra?
Osztatlan közös tulajdonú ingatlanra igényelhető hiteltípusok:
- A 341/2011. (XII. 29.) Kormányrendelet szerinti, új lakás építéséhez, vásárlásához, valamint használt lakásvásárlásához, korszerűsítéséhez és legalább komfortos, használt lakás bővítéséhez nyújtott, 5 éves kamattámogatású lakáshitel
- Piaci kamatozású jelzáloghitel
Milyen feltételei vannak osztatlan közös tulajodon banki hitellel történő finanszírozásának?
A hitelcél szerinti ingatlannak:
- önállóan forgalomképes lakóingatlanként kell funkcionálni,
- Műszakilag a többi ingatlantól elhatárolt kell, hogy legyen,
- Önálló bejárattal és külön mérőórával ellátott közművekkel kell rendelkeznie.
Milyen plusz dokumentum szükséges osztatlan közös tulajdonú ingatlan hitelezéséhez?
A kölcsönkérelemhez mellékelni kell ügyvéd által ellenjegyzett Használati megosztási szerződést, amely az ingatlan használati jogának megosztását tartalmazza, vagyis azt, hogy melyik résztulajdonú lakást ki használja. A használati megállapodáshoz – melyet valamennyi tulajdonostárs aláír - vázrajzot kell mellékelni.
Amennyiben a hitelcél vásárlás, akkor a tulajdonostársaknak le kell mondaniuk elővásárlási jogukról. Az erről való lemondó nyilatkozat is a hitelkérelem részét képezi.
Milyen következménye lehet a tulajdonostársak számára az osztatlan közös tulajdonú ingatlanra való hitelfelvételnek?
Osztatlan közös tulajdonra használati megosztási szerződéssel felvett jelzáloghitelből a tulajdonostársaknak nem származik hátrányuk még akkor sem, ha az adós nem tesz eleget fizetési kötelezettségének. A használati megállapodás alapján a jelzálogjogot a bank az adós résztulajdonára jegyezteti be. Így egy esetleges árverés során csak az adós résztulajdonát képező lakás kerülhet kényszer-értékesítésre.
Mi a megoldás, ha osztatlan közös tulajdonú ingatlanra állami támogatást is igényelnénk?
Osztatlan közös tulajdonú lakóingatlanok állami támogatással történő finanszírozásáról bővebben ITT és ITT olvashat. (https://hitelnet.hu/szocpol/ngm-szobeli-tajekoztatas-osztatlan-kozos-tulajdon-csok-kal-valo-finanszirozasarol)
A következő a kérdés:
Ha szeretnénk megvásárolni egy ingatlant ami osztatlan közös tulajdon, egy helyrajzi számmal van bejegyeztetve egy másik ingatlannal együtt, és később szeretnénk eladni, vagy felújítani, esetleg hitelt felvenni rá, milyen dokumentumok szükségesek ahhoz, hogy garanciát kapjunk arra, hogy a mi részünkkel a másik tulajdonostól függetlenül, szabadon, beleegyezése nélkül rendelkezhetünk?
Egyáltalán ez lehetséges-e?
Köszönöm a választ!
Tisztelt C&I Hitelnet Kft!
Egy helyrajzi szám alatt két lakásom van. Megosztási szerződéssel külön-külön szerettem volna értékesíteni, de az egyik vevő egyetlen banktól sem kapott hitelt rá. Elmondása szerint megosztási szerződéses lakásra már nem adnak hitelt sehol.Igaz ez?
Köszönettel:
István
T.Szakértő,
az lenne a kérdésem, hogyan lehetne megoldani osztatlan közös tulajdon esetén a hitelfelvételt, ha sajnos a szomszéd aki tulajdonostárs nem együttműködő. Nem ír alá semmit, a használati megosztást sem lehet vele intézni, idősek, értetlenek. Miért nem megfelelő az ingatlan így, ha az viszont teljesen külön bejáratú, külön választott kerttel, külön kapubejáróval, vagyis minden további nélkül külön értékesíthető, értékesítésnél a szomszéd semmiben nem tényező.
Tisztelettel: Erika.