Külföldön dolgozók nem kaphatnak babaváró hitelt?

Töretlen az érdeklődés a július elsejétől igényelhető babaváró hitel iránt, ami – 3 gyermek születése esetén – akár vissza nem térítendő támogatássá is alakulhat a futamidő során. E hitel nyújtását szabályozó kormányrendelet már korábban kihirdetésre került. Így mindenki számára ismert lehet az a feltétel, hogy a jogosultsághoz legalább 3 éves munkaviszonyt szükséges igazolni. Kevesebben lehetnek azonban tisztában azzal, hogy a 3 éves jogviszony számítása során a külföldi munkaviszony csak korlátozottan vehető figyelembe! Mutatjuk a részleteket!

Babaváró hitelhez szükséges munkaviszony

Babaváró hitel igénylése esetén – legalább az egyik házasfél részéről – az alábbi, minimum 3 éves, folyamatos jogviszony fogadható el:

a) magyarországi TB jogviszony – a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a alapján,

b) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányok, vagy

c) magyar állampolgár vagy a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján magyar állampolgárnak tekintett házasfél keresőtevékenysége alapján valamely más államban fennálló TB jogviszony

A 3 éves jogviszony számítása

A vonatkozó kormányrendelet értelmében 3 éves időszak számítása során:

• A fenti a), b) és c) pontok egymást követő időszakai összeadódnak.
• Folyamatosnak tekinthető az időszak, ha abban legfeljebb 30 nap megszakítás van, illetve a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok befejezését követően a következő, babaváró támogatásra jogosító jogviszony megkezdéséig hat hónapnál hosszabb megszakítás nincs.
• A közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött idő egy évet meghaladó része nem számítható be.
• A kölcsönkérelem benyújtását megelőző 180 napos időtartamnak a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) vagy e)–j) pontja szerinti jogviszonyban töltött időnek kell minősülnie

A Tbj. 5. § (1) bekezdés fent nevezett pontjai a következők:

a) a munkaviszonyban (ide nem értve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyt), közalkalmazotti jogviszonyban,  rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, a honvédelmi alkalmazott, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,

b) a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is -, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, valamint a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,

e) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,

f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,

g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a külön törvényben meghatározott – közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével – amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,

h) az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy, kivéve a saját jogú nyugdíjast,

i) a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már    megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve

1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
2. az egyéb jogcímen – ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint – biztosítottat,
3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,

j) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben    meghatározottak szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy,

Összegzés

A babaváró hitel iránti kérelem benyújtásakor az igénylő a fenti pontok valamelyike alapján kell, hogy biztosított legyen. A Tbj. 5 § (1) bekezdés szerinti pontjai magyarországi TB jogviszonyt jelentenek. Ennek értelmében a hitelkérelem benyújtását megelőző fél évben csak a magyarországi jogviszony fogadható el, a külföldi nem. Aki tehát a kérelem benyújtásakor külföldön dolgozik és a házastárs részéről sem igazolható fenti jogviszonyok valamelyike, az sajnos nem lehet jogosult a hitelre. Az elvárt féléves magyarországi munkaviszonyt megelőző időszakban szerzett külföldi TB jogviszony azonban természetesen beszámítható a jogosultsági időbe.

Kérdések és válaszok online

Hitellel és támogatással kapcsolatos további kérdéseit online is felteheti!