Az elszámolásra és forintosításra vonatkozó tájékoztatókat március 1. és április 30. között kell kipostázniuk a hitelintézeteknek. Az alábbi összefoglalóból áttekintést nyerhet az elszámolás és forintosítás valamennyi részletéről: kik az érintettek, melyek a legfontosabb határidők, milyen költségek merülhetnek fel, milyen árfolyamon váltják át a hiteleket, érdemes-e devizában maradni, milyen a forintosított hitel, s eloszlatunk egy tévhitet is.

Devizahitelek forintosítása

1. Kiket érint az elszámolási törvény?

Az elszámolási törvény nem minden adósra vonatkozik. A visszatérítésre magánszemélyek lehetnek jogosultak. A vállalkozóként vagy cég által felvett kölcsönökre nem vonatkozik az elszámolás.
Időpont és hiteltípus alapján:
Az elszámolás a 2004. május 1. és 2014. július 19. között felvett forint és deviza alapú (devizában nyilvántartott, forintban törlesztett) kölcsönöket, a devizahiteleket (devizában nyilvántartott és devizában törlesztett) és a lízingszerződéseket érinti, ide értve a lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghiteleket, az áru- és autóhiteleket, valamint a személyi kölcsönöket. (A 2010. november 26-át követően felvett forinthitelek nagy részére speciális szabályok vonatkoznak.)
Vonatkozik továbbá:

  • a 2009. július 26. előtti el nem évült követelésekre,
  • az árfolyamrögzítést igénybe vevőkre,
  • a végtörlesztett (kedvezményesen is) hitelekre,
    elhalálozás esetén az örökösökre.

Mely hiteleket NEM érint az elszámolási törvény?

  • Hitelkártya
  • Folyószámlahitel (hitelkeret)
  • Állami kamattámogatással nyújtott lakáshitelek
  • 2009. július 26. előtt lezárt hitelek
  • Vállalkozói hitelek

A Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolt lakás esetében nem az adóssal fog a hitelintézet elszámolni. Ez esetben az elszámolás az Eszközkezelő és a hitelintézet között zajlik.

Elszámolási határidők

Az elszámolásokat nem egy időben küldik ki a pénzügyi szolgáltatók. A fogyasztók 2015. március 1. és 2015. november 30. között értesülhetnek az elszámolásról a következők szerint:

  • Deviza alapú hitel esetén: 2015. március 1. és 2015. április 30. (Kivéve, ha az adott hitelintézet polgári peres eljárást kezdeményezett és az eljárás befejezése 2015. március 1. utáni nap. Ez esetben az eljárást befejező határozat jogerőre emelkedésének napját követő 60 napon belül kell postázni az elszámolást.)
  • Forint alapú vagy devizakölcsön esetén: 2015. augusztus 1. és 2015. november 30. között. (Ha a peres eljárás augusztus 1. után fejeződik be, akkor a befejezést követő 60 nap.)
  • Kedvezményesen végtörlesztett hitel esetén: 2015. november 30.-ig.
  • Követeléskezelőtől kért elszámolás esetén: a kérelem benyújtásától számított 30 nap.

Van-e valami teendője az adósnak?

A legtöbb esetben az elszámolás megküldése automatikusan történik, az ügyfeleknek nincsen teendőjük. Kivéve:

  • Akinek időközben megváltozott az értesítési címe vagy bankszámla száma, annak tájékoztatni kell a hitelintézetet.
  • Aki kedvezményesen, rögzített árfolyamon végtörlesztette hitelét, annak írásban kell kérnie az elszámolást a hitelintézetnél 2015. március 31-ig.
  • Akinek 2009. július 26-án vagy előtte szűnt meg a szerződése, de a követelés nem évült el, szintén írásban kell kérnie az elszámolást a követeléskezelőnél.

Van-e költsége az elszámolásnak?

Az elszámolásért csak a kedvezményesen végtörlesztőknek kell fizetniük. Ennek díja 10.000 Ft. Nem kell megfizetni a díjat, ha a kedvezményes végtörlesztés forint alapú hitelkiváltással történt. Továbbá abban az esetben, ha az elszámolás eredményeként a hitelintézetnek az adós javára fizetési kötelezettség áll fenn, a 10.000 Ft-ot visszatéríti.
Mi alapján lehetnek jogosulta az ügyfelek visszatérítésre?

  • Árfolyamrés
  • Tisztességtelen kamat-, díj-, költségemelés

TÉVHIT !

Itt kell eloszlatni azt a tévhitet, miszerint az árfolyamváltozás hatása, vagyis az árfolyam különbözet is elszámolásra kerülne.

Az árfolyamrés és az árfolyam különbözet két külön fogalom, amit nem árt tisztázni.

Az árfolyamrés a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bankok a folyósításkor vételi árfolyamot, törlesztéskor pedig eladási árfolyamot alkalmaztak. A két árfolyam közötti különbözet az árfolyamrés. Az elszámolás keretében az adós ebből adódó többletköltségét térítik meg a pénzintézetek. Ezen árfolyamok ma már nem használhatók, helyette a bank saját deviza középárfolyamát vagy az MNB hivatalos devizaárfolyamát alkalmazhatják.

Az árfolyam különbözet ezzel szemben a forint és az adott hitel devizanemének árfolyam változását tükrözi, ami a deviza alapú hitelek törlesztő részletének meghatározó tényezője. Mivel a kölcsönök nyilvántartása devizában, a törlesztés viszont forintban történik, ezért – mint ahogy tapasztalható volt – ha az adott deviza erősödött a forinttal szemben, a forintban teljesítendő havi törlesztés emelkedett. Az árfolyamok változásából eredő különbözetet azonban nem számolják el a bankok!

Hogyan számolják el a túlfizetéseket?

  • A folyósított kölcsönösszeg és a ténylegesen kifizetett törlesztő részlet, valamint az MNB hivatalos devizaárfolyamán, illetve a bank saját deviza középárfolyamán átszámított hitelösszeg és törlesztő részlet (árfolyamrés) különbözetét, és
  • Az egyoldalú tisztességtelen szerződésmódosítás alapján fizetett, valamint a kamat- és díjemelés figyelmen kívül hagyásával számított törlesztő részlet különbözetét

a bankok az MNB által meghatározott képlet alapján számítják.

Az így kiszámolt fogyasztói követeléseket a hiteltartozás csökkentésére kell elszámolni, árfolyamrögzítés esetén elsősorban a gyűjtőszámla-hitel terhére. Akinek tehát fennálló tartozása van, annak a tartozásából vonják le a visszajáró összeget. Akinek lezárt hitelszerződése van, az készpénzben kapja meg az összeget, amennyiben már nincsen tartozása az érintett hitelintézet felé.

2. Kiket érint a forintosítási törvény?

A forintosítás szintén nem minden adósra vonatkozik. A forintosítás azokat a magánszemélyeket érinti, aki deviza alapú jelzálogkölcsönnel, ingatlanra felvett devizahitellel vagy ingatlanra vonatkozó lízingszerződéssel rendelkeznek. Kizárólag az ingatlan fedezete mellett nyújtott hitelek kerülnek forintosításra, a deviza alapú áruhitelek, autóhitelek és személyi kölcsönök nem. (Ezek devizanemének megváltoztatására az eddigi piaci feltételek mellett van lehetőség.)

Időpont alapján:

  • A hitelszerződés 2015. február 1. napján még nem került lezárásra.
  • Az adósnak a törvény hatálybalépésekor (2014. december 06.) még fennálló, de már felmondott hitelszerződésből eredő késedelmes követelésként nyilvántartott tartozása van.

A hitelszerződés a forintosítás során az alábbiak szerint módosulhat

  • Az adósnak, adóstársnak együtt kell működnie.
  • A szerződésmódosítás közjegyzői okiratba foglalása nem szükséges.
  • A bejegyzett jelzálogjog földhivatali módosítása szintén nem szükséges.

Milyen árfolyamon történik a forintosítás?

Az átváltási árfolyamokat jogszabály rögzíti.

Forintosítási árfolyamok
DevizanemÁrfolyam (HUF)
1 CHF256,47
1 EUR308,97
100 JPY216,30

Mennyi lesz a forintosított hitel kamata?

  • Az induló kamatláb nem lehet magasabb az eredeti kamatnál.
  • A módosított kamat két részből tevődik összeg: kamat (3 havi BUBOR) + kamatfelár. A törlesztő részlet a BUBOR mértéke alapján 3 havonta változhat.
  • A kamatfelár mértéke:
  • nem lehet kevesebb 1%-nál,
  • nem haladhatja meg:
  • lakáscélú jelzáloghitelek esetén a 4,5%-ot,
  • nem lakáscélú (pl: szabad felhasználású) jelzáloghitel esetén a 6,5%-ot.

Változhat a kamatfelár mértéke is?

Igen, a kamatfelár mértéke is változhat a futamidő alatt, első alkalommal a forintosítást követő második kamatfelár-periódustól. A kamatfelár-periódus hosszát az határozza meg, hogy hány év van hátra a futamidőből. Ez alapján 3. 4 és 5 év lehet az alábbiak szerint:

Forintosítás utáni kamatfelár-periódus
Hátralévő futamidőKamatfelár-periódus hossza
több mint 16 év5 év
9-16 év4 év
3-9 év3 év

Miért lehet előnyös a forintosítás?

  1. Az aktuális devizaárfolyamok és a forintosítási árfolyam közötti különbségből adódóan a forintosítással csökkenhet a tartozás forintban kifejezett összege, amennyiben jelenlegi árfolyam magasabb a forintosítási árfolyamnál. Nézzük meg ezt egy példán keresztül:

A deviza alapú hitellel rendelkezők többsége CHF alapon adósodott el, ezért vegyünk egy olyan példát, ahol az adós fennálló tartozása 25.000 CHF.

Forintosítás

Mint látható, az ügyfél jelenlegi tartozása az aktuális árfolyamon átszámítva 7.072.050 Ft, vagyis ennyit kellene visszafizetnie egy mostani végtörlesztés esetén. A meglévő CHF hitel forintosítása a jogszabályban rögzített 256,47 Ft-os árfolyamon történik, melynek eredményeképpen az adós fennálló tartozása a forintosítást követően 6.411.750 Ft lesz, vagyis az aktuális és forintosítási árfolyamnak köszönhetően 660.300 Ft-ot nyer.

Hasonlóan kell eljárni EUR és JPY hitelek esetén is. Jóllehet az euró aktuális árfolyama miatt az euró hitelek forintosítása némi tartozás emelkedést okozna, ha a forintosítás a mai napon történne. A japán jen hitelesek szintén jól járnának a forintosítási árfolyammal a mostani MNB középárfolyam mellett.

  1. Előnyként említhető, hogy a forintosítással megszűnik az árfolyamkockázat, ami a legsúlyosabb problémát jelentette a deviza alapú hiteleknél, és mint ahogy azt 2015 januárjában tapasztalhattuk – amikor a svájci jegybanki döntésének köszönhetően a fellegekben járt a CHF árfolyama –, bármikor előfordulhatnak nagyobb – előre nem jósolható – árfolyamváltozások.
  1. A forintosítás után akár még kedvezőbb kondíciókkal is kiválthatjuk kölcsönünket egy másik pénzintézeti kölcsönnel. (A forintosított hitelt 60 napon belül díjmentesen fel lehet mondani, és a felmondást követő 90 napon belül díjmentesen lehet végtörleszteni).

Mit lehet tenni, ha nem szeretnénk forintosítani a jelzáloghitelünket?

A tájékoztatást követő 30 napon belül az adós kérvényezheti a forintosítás mellőzését, amennyiben az alábbi feltételek valamelyikének megfelel:

  • Igazolja, hogy a törlesztő részlet összegét meghaladó rendszeres jövedelme van az MNB által hivatalos árfolyamként jegyzett devizanemben
  • Ha az adós az adott deviza alapú hitel tekintetében megfelelne a január elsejétől bevezetett JTM (Jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató) és HFM (Hitelfedezeti Mutató) alapján végzett hitelbírálatnak.
  • A hitel legkésőbb 2020. december 31-én lejár.
  • A forintosítás során számítható induló kamat mértéke nagyobb az eredeti kamatlábnál.




Feliratkozás az új kérdésekre/válaszokra
Visszajelzés
82 hozzászólás
Inline Feedbacks
Minden hozzászólás megtekintése

Tisztelt Cím!
Az MKB Banknál 2005.08. hóban felvett svájci frankos lakáshitelünket 2011. december 30.-án kedvezményesen végtörlesztettük. A bank az elszámolást most küldte meg, amit én írásban ez év március hóban kértem. Az elszámolásban az áll, hogy 289 019 forint az az összeg, melyet a bank megállapítása alapján tisztességtelenül számítottak fel a több mint 6 év alatt. Viszont a kedvezményes törlesztés alapján a végtörlesztésből adódóan 678 395 forint előnyöm származott. Mivel a végtörlesztéskori kedvezmény nagyobb, mint a tisztességtelenül felszámított összeg, így nem jár vissza jelen időben semmi.
A kérdésem az, hogy ez így rendben van-e, van-e köze a kettőnek egymáshoz, hisz emlékeim szerint a kedvezményes végtörlesztést a devizahitelek kivezetése miatt vezették be.
Várom válaszukat, tisztelettel. István

Tisztelt Cím!
Az lenne a kérdésem, hogy 2007-ben vettem fel az autóhitelt svájci frankban. Havi fixben törlesztem, így az árfolyam különbözet nő. Jelenleg 1.400.000.- Ft. 2017-ben jár le a hitel.
A kérdésem az lenne, hogy a forintosításnál mi lesz az árfolyam különbözettel? Azt is beleszámolják és így emelkedik a havi törlesztőrészletem vagy kitolja a futamidőt? Ha beleszámolja, akkor több mint duplája lesz a törlesztő, ha kitolja akkor fizethetem még 5 évig is akár. Felháborító, hogy kifizettetnek több mint 6.000.0000 Ft-ot 2.600.000.- Ft-ra.
Mi a megoldás?
Köszönöm válaszát.

2009-ben vettem fel személyi kölcsönt a postánál 500.000 Ft-ot. Amíg tudtam fizettem, de részletek fizetésél volt csúszás, ezért megszűnt a szerződésem és a követeléskezelőnek kellett fizetnem, az meg 2014 májusában lejárt. Arra szeretnék választ kapni, hogy kapok-e pénz visszatérítést?

Tisztelt Hitelnet Szakértő!
2008-ban vásároltam egy személygépkocsit, melyre fix svájci frank alapú hitelt vettem fel, melyet folyamatosan fizettem. Törlesztőrészletem nem emelkedett, futamidő tolódott, a bank egy külön “deviza perselybe” számolta a folyamatosan növekvő különbözetet kamatokkal.
Megkaptam a banktól az elszámolást, miszerint a tisztességtelenül felszámított összeg 44.914 Ft.
A bank által küldött részletes elszámoláson egyértelműen látszik, hogy csak a befizetéseim vannak elszámolva a MNB árfolyamán.
Kérdésem az lenne, hogy a ” deviza perselybe” gyűjtött CHF alapú tőkét nem kellett volna e MNB árfolyamán elszámolni?
Válaszát előre is köszönöm.

10 éve vettem fel 1.500.000 Ft-ot mint szabad felhasználású jelzáloghitelt. Lejárt hála az égnek ez év májusában, na de mindez 3.200.000 Ft-omba került.
Nos nem tudom ,jár-e vissza valami?

Tisztelt Hitelnet Szakértő!
2007-ben a BANIF Plus Banktól 10 éves futamidőre vettünk fel CHF alapú devizahitelt. Bár késve, de júniusban megkaptuk az elszámolást, melyben 250,45 CHF tisztességtelenül felszámított összeget állapított meg a bank. Kérésünkre megküldték a részletes elszámolást is, ami szerint szintén nem követhető, hogy miből is jött ki ez a piti összeg 8 év leforgása alatt! Túl ezen, a döbbenetes az egészben a következő: az elszámolás előtt a nyilvántartás devizanemében a hátralévő 22 hónapra 3.045 CHF a tőketartozás, a tisztességtelenül felszámított 250 CHF-ot levonva az elszámolás értéknapját követően 2.795 CHF maradt a hátralévő tartozásra. Ezek után a bank a 3.045 CHF-ot elosztotta 22 hónappal, mely szerint a havi törlesztő részlet 138 CHF! Mindezt a nagytudású Banif Plus Bank Zrt vezette le így!!! Miért nem a jogos 2.795 CHF-et osztotta el 22 hónappal, ami szerint 127 CHF lenne a havi törlesztőrészlet??!! Merthogy így minden maradt a régiben, továbbra is “tisztességesen” vonják le havonta a bankszámlánkról a horror összegű törlesztőrészletet!!! Természetesen megkifogásoltuk, tegnap megkaptuk a válaszlevelet, ami szintén felháborító: szerintem egy általános tájékoztató levelet írtak abból a célból, hogy ha az ügyfél kifogással él, akkor ezt a formalevelet mindenkinek postára dobják, miszerint ők jogszerűen jártak el! A konkrét ügyünkről egy árva szó nincs benne!! Nem gondolnám, hogy csak egy kicsit is után néztek, hiszen ez egy egyszerű matematikai hiba….. Felháborító!
Kíváncsi vagyok a véleményére, válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Hitelnet Szakértő!
Kérdésem az lenne, hogy volt egy felbontott szerződésem, ami követeléskezelőhöz került, aztán kifizettem a tartozásom. Kaptam is egy levelet, hogy tartozásom NINCS!! Ezután megkaptam az elszámolást a banktól, amit továbbítottam a követeléskezelőhöz, mire ők levonták a tisztességtelenül felszámított összeget tartozásra, azzal az indokkal, hogy tartozásomat kamatengedménnyel fizettem.
Tisztességesén jártak el, vagy mégis járna vissza az összeg?
Válaszát köszönöm!

Tisztelt Hitelnet!
2008-ban egyéni vállalkozóként vettem egy autót változó törlesztésű deviza alapú kölcsönnel az MKB-nál.
A deviza elszámolást elutasították, mivel egyéni vállalkozóként kötöttem a szerződést.
Ezt befolyásolhatja-e az a tény, hogy 2010 óta szünetelt a vállalkozás (tehát nem ebből éltem, nem volt innen bevételem), 2014 óta pedig meg is szűnt?
Várom válaszát!
Tisztelettel: Edit

Tisztelt Hitelnet Szakértő!
2013-ban kifizetett deviza alapú autóhitelem után megkaptam az elszámolót. A hitelem után jár vissza túlfizetés XY (CHF). Átszámítás forintba a szerződésem megszűnésekor érvényes MNB árfolyam, kamat a forintra a mindenkori deviza alap kamatát számolták. Kérdésem az lenne, hogy kamatot mért nem a devizára számolják el “a hitelemben arra számolták a kamatot”. Az átváltás időpontja miért 2 évvel ezelőtti, és nem a napi aktuális 2015-ös MNB árfolyammal történik mint ahogy én is napi árfolyammal törlesztettem hitelemet.
Erről van valami jogszabály?

Tisztelt Hitelnet szakértő!
Autóhitel esetében az elszámolást tartalmazó levélben szerepel a következő megjegyzés: “A szerződésének devizaneme a törvény alapján nem módosul”. Eszerint – és a banktól kapott tájékoztatás szerint is – a továbbiakban is kaphatok árfolyam különbözetről szóló számlákat. A kérdésem az, hogy milyen árfolyamot tekintenek ezentúl alapnak: az elszámolás árfolyamát (EUR esetében a 309,- Ft-ot), vagy a szerződéskötéskor érvényes árfolyamot?
Köszönöm szépen.