Forintosítás, elszámolás: mai naptól kezdődik a tájékoztatók kiküldése

Az elszámolásra és forintosításra vonatkozó tájékoztatókat március 1. és április 30. között kell kipostázniuk a hitelintézeteknek. Az alábbi összefoglalóból áttekintést nyerhet az elszámolás és forintosítás valamennyi részletéről: kik az érintettek, melyek a legfontosabb határidők, milyen költségek merülhetnek fel, milyen árfolyamon váltják át a hiteleket, érdemes-e devizában maradni, milyen a forintosított hitel, s eloszlatunk egy tévhitet is.

1. Kiket érint az elszámolási törvény?

Az elszámolási törvény nem minden adósra vonatkozik. A visszatérítésre magánszemélyek lehetnek jogosultak. A vállalkozóként vagy cég által felvett kölcsönökre nem vonatkozik az elszámolás.
Időpont és hiteltípus alapján:
Az elszámolás a 2004. május 1. és 2014. július 19. között felvett forint és deviza alapú (devizában nyilvántartott, forintban törlesztett) kölcsönöket, a devizahiteleket (devizában nyilvántartott és devizában törlesztett) és a lízingszerződéseket érinti, ide értve a lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghiteleket, az áru- és autóhiteleket, valamint a személyi kölcsönöket. (A 2010. november 26-át követően felvett forinthitelek nagy részére speciális szabályok vonatkoznak.)
Vonatkozik továbbá:

• a 2009. július 26. előtti el nem évült követelésekre,
• az árfolyamrögzítést igénybe vevőkre,
• a végtörlesztett (kedvezményesen is) hitelekre,
  elhalálozás esetén az örökösökre.

Mely hiteleket NEM érint az elszámolási törvény?

• Hitelkártya
• Folyószámlahitel (hitelkeret)
• Állami kamattámogatással nyújtott lakáshitelek
• 2009. július 26. előtt lezárt hitelek
• Vállalkozói hitelek

A Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolt lakás esetében nem az adóssal fog a hitelintézet elszámolni. Ez esetben az elszámolás az Eszközkezelő és a hitelintézet között zajlik.

Elszámolási határidők

Az elszámolásokat nem egy időben küldik ki a pénzügyi szolgáltatók. A fogyasztók 2015. március 1. és 2015. november 30. között értesülhetnek az elszámolásról a következők szerint:

• Deviza alapú hitel esetén: 2015. március 1. és 2015. április 30. (Kivéve, ha az adott hitelintézet polgári peres eljárást kezdeményezett és az eljárás befejezése 2015. március 1. utáni nap. Ez esetben az eljárást befejező határozat jogerőre emelkedésének napját követő 60 napon belül kell postázni az elszámolást.)
• Forint alapú vagy devizakölcsön esetén: 2015. augusztus 1. és 2015. november 30. között. (Ha a peres eljárás augusztus 1. után fejeződik be, akkor a befejezést követő 60 nap.)
• Kedvezményesen végtörlesztett hitel esetén: 2015. november 30.-ig.
• Követeléskezelőtől kért elszámolás esetén: a kérelem benyújtásától számított 30 nap.

Van-e valami teendője az adósnak?

A legtöbb esetben az elszámolás megküldése automatikusan történik, az ügyfeleknek nincsen teendőjük. Kivéve:

• Akinek időközben megváltozott az értesítési címe vagy bankszámla száma, annak tájékoztatni kell a hitelintézetet.
• Aki kedvezményesen, rögzített árfolyamon végtörlesztette hitelét, annak írásban kell kérnie az elszámolást a hitelintézetnél 2015. március 31-ig.
• Akinek 2009. július 26-án vagy előtte szűnt meg a szerződése, de a követelés nem évült el, szintén írásban kell kérnie az elszámolást a követeléskezelőnél.

Van-e költsége az elszámolásnak?

Az elszámolásért csak a kedvezményesen végtörlesztőknek kell fizetniük. Ennek díja 10.000 Ft. Nem kell megfizetni a díjat, ha a kedvezményes végtörlesztés forint alapú hitelkiváltással történt. Továbbá abban az esetben, ha az elszámolás eredményeként a hitelintézetnek az adós javára fizetési kötelezettség áll fenn, a 10.000 Ft-ot visszatéríti.
Mi alapján lehetnek jogosulta az ügyfelek visszatérítésre?

• Árfolyamrés
• Tisztességtelen kamat-, díj-, költségemelés

TÉVHIT !

Itt kell eloszlatni azt a tévhitet, miszerint az árfolyamváltozás hatása, vagyis az árfolyam különbözet is elszámolásra kerülne.

Az árfolyamrés és az árfolyam különbözet két külön fogalom, amit nem árt tisztázni.

Az árfolyamrés a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bankok a folyósításkor vételi árfolyamot, törlesztéskor pedig eladási árfolyamot alkalmaztak. A két árfolyam közötti különbözet az árfolyamrés. Az elszámolás keretében az adós ebből adódó többletköltségét térítik meg a pénzintézetek. Ezen árfolyamok ma már nem használhatók, helyette a bank saját deviza középárfolyamát vagy az MNB hivatalos devizaárfolyamát alkalmazhatják.

Az árfolyam különbözet ezzel szemben a forint és az adott hitel devizanemének árfolyam változását tükrözi, ami a deviza alapú hitelek törlesztő részletének meghatározó tényezője. Mivel a kölcsönök nyilvántartása devizában, a törlesztés viszont forintban történik, ezért – mint ahogy tapasztalható volt – ha az adott deviza erősödött a forinttal szemben, a forintban teljesítendő havi törlesztés emelkedett. Az árfolyamok változásából eredő különbözetet azonban nem számolják el a bankok!

Hogyan számolják el a túlfizetéseket?

• A folyósított kölcsönösszeg és a ténylegesen kifizetett törlesztő részlet, valamint az MNB hivatalos devizaárfolyamán, illetve a bank saját deviza középárfolyamán átszámított hitelösszeg és törlesztő részlet (árfolyamrés) különbözetét, és
• Az egyoldalú tisztességtelen szerződésmódosítás alapján fizetett, valamint a kamat- és díjemelés figyelmen kívül hagyásával számított törlesztő részlet különbözetét

a bankok az MNB által meghatározott képlet alapján számítják.

Az így kiszámolt fogyasztói követeléseket a hiteltartozás csökkentésére kell elszámolni, árfolyamrögzítés esetén elsősorban a gyűjtőszámla-hitel terhére. Akinek tehát fennálló tartozása van, annak a tartozásából vonják le a visszajáró összeget. Akinek lezárt hitelszerződése van, az készpénzben kapja meg az összeget, amennyiben már nincsen tartozása az érintett hitelintézet felé.

2. Kiket érint a forintosítási törvény?

A forintosítás szintén nem minden adósra vonatkozik. A forintosítás azokat a magánszemélyeket érinti, aki deviza alapú jelzálogkölcsönnel, ingatlanra felvett devizahitellel vagy ingatlanra vonatkozó lízingszerződéssel rendelkeznek. Kizárólag az ingatlan fedezete mellett nyújtott hitelek kerülnek forintosításra, a deviza alapú áruhitelek, autóhitelek és személyi kölcsönök nem. (Ezek devizanemének megváltoztatására az eddigi piaci feltételek mellett van lehetőség.)

Időpont alapján:

• A hitelszerződés 2015. február 1. napján még nem került lezárásra.
• Az adósnak a törvény hatálybalépésekor (2014. december 06.) még fennálló, de már felmondott hitelszerződésből eredő késedelmes követelésként nyilvántartott tartozása van.

A hitelszerződés a forintosítás során az alábbiak szerint módosulhat

• Az adósnak, adóstársnak együtt kell működnie.
• A szerződésmódosítás közjegyzői okiratba foglalása nem szükséges.
• A bejegyzett jelzálogjog földhivatali módosítása szintén nem szükséges.

Milyen árfolyamon történik a forintosítás?

Az átváltási árfolyamokat jogszabály rögzíti.

Mennyi lesz a forintosított hitel kamata?

• Az induló kamatláb nem lehet magasabb az eredeti kamatnál.
• A módosított kamat két részből tevődik összeg: kamat (3 havi BUBOR) + kamatfelár. A törlesztő részlet a BUBOR mértéke alapján 3 havonta változhat.
• A kamatfelár mértéke:
• nem lehet kevesebb 1%-nál,
• nem haladhatja meg:
• lakáscélú jelzáloghitelek esetén a 4,5%-ot,
• nem lakáscélú (pl: szabad felhasználású) jelzáloghitel esetén a 6,5%-ot.

Változhat a kamatfelár mértéke is?

Igen, a kamatfelár mértéke is változhat a futamidő alatt, első alkalommal a forintosítást követő második kamatfelár-periódustól. A kamatfelár-periódus hosszát az határozza meg, hogy hány év van hátra a futamidőből. Ez alapján 3. 4 és 5 év lehet az alábbiak szerint:

Miért lehet előnyös a forintosítás?

1. Az aktuális devizaárfolyamok és a forintosítási árfolyam közötti különbségből adódóan a forintosítással csökkenhet a tartozás forintban kifejezett összege, amennyiben jelenlegi árfolyam magasabb a forintosítási árfolyamnál. Nézzük meg ezt egy példán keresztül:

A deviza alapú hitellel rendelkezők többsége CHF alapon adósodott el, ezért vegyünk egy olyan példát, ahol az adós fennálló tartozása 25.000 CHF.

Mint látható, az ügyfél jelenlegi tartozása az aktuális árfolyamon átszámítva 7.072.050 Ft, vagyis ennyit kellene visszafizetnie egy mostani végtörlesztés esetén. A meglévő CHF hitel forintosítása a jogszabályban rögzített 256,47 Ft-os árfolyamon történik, melynek eredményeképpen az adós fennálló tartozása a forintosítást követően 6.411.750 Ft lesz, vagyis az aktuális és forintosítási árfolyamnak köszönhetően 660.300 Ft-ot nyer.

Hasonlóan kell eljárni EUR és JPY hitelek esetén is. Jóllehet az euró aktuális árfolyama miatt az euró hitelek forintosítása némi tartozás emelkedést okozna, ha a forintosítás a mai napon történne. A japán jen hitelesek szintén jól járnának a forintosítási árfolyammal a mostani MNB középárfolyam mellett.

1. Előnyként említhető, hogy a forintosítással megszűnik az árfolyamkockázat, ami a legsúlyosabb problémát jelentette a deviza alapú hiteleknél, és mint ahogy azt 2015 januárjában tapasztalhattuk – amikor a svájci jegybanki döntésének köszönhetően a fellegekben járt a CHF árfolyama –, bármikor előfordulhatnak nagyobb – előre nem jósolható – árfolyamváltozások.

2. A forintosítás után akár még kedvezőbb kondíciókkal is kiválthatjuk kölcsönünket egy másik pénzintézeti kölcsönnel. (A forintosított hitelt 60 napon belül díjmentesen fel lehet mondani, és a felmondást követő 90 napon belül díjmentesen lehet végtörleszteni).

Mit lehet tenni, ha nem szeretnénk forintosítani a jelzáloghitelünket?

A tájékoztatást követő 30 napon belül az adós kérvényezheti a forintosítás mellőzését, amennyiben az alábbi feltételek valamelyikének megfelel:

• Igazolja, hogy a törlesztő részlet összegét meghaladó rendszeres jövedelme van az MNB által hivatalos árfolyamként jegyzett devizanemben
• Ha az adós az adott deviza alapú hitel tekintetében megfelelne a január elsejétől bevezetett JTM (Jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató) és HFM (Hitelfedezeti Mutató) alapján végzett hitelbírálatnak.
• A hitel legkésőbb 2020. december 31-én lejár.
• A forintosítás során számítható induló kamat mértéke nagyobb az eredeti kamatlábnál.