Ezeket a mutatókat jó ha ismeri hitelfelvétel előtt

Január elsejétől két újabb mutató alkalmazásával szembesülhetnek a hitelt felvenni szándékozók. Az egyik a Jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM), a másik a Hitelfedezeti Mutató (HFM). Milyen célt szolgál e mutatók alkalmazása? Hogyan befolyásolja a hitelhez jutást? Milyen irányban változott a banki hitelbírálat január óta? Az újabb szabályozásnak köszönhetően kevesebb vagy több hitelhez juthatunk? Mindezen kérdésekre igyekszünk választ adni az alábbiakban.

Miért került bevezetésre a JTM és a HFM?

E két mutató alkalmazásával a jegybank elsődleges célja a lakosság túlzott eladósodásának megakadályozása, ami nemcsak szociális, de pénzügyi stabilitási és makrogazdasági szempontból is káros. A devizában történő eladósodás hatására az ország külső sérülékenysége is növekszik. A fogyasztókat tekintve a túlzott eladósodás legsúlyosabb hatása, hogy nő azon háztartások száma, amelyek hitelüket nem tudják tovább törleszteni, s ez legvégső esetben kilakoltatáshoz vezethet.

Ez azt jelenti, hogy a jövőben kevesebb hitelt kaphatunk?

A Jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató és a Hitelfedezeti mutató tulajdonképpen már eddig is létezett, csak más elnevezéssel és némileg eltérő szabályokkal. A jövedelemvizsgálatot január 1. előtt a pénzintézetek úgynevezett Hitelezhetőségi limit megállapításával végezték, vagyis eddig is meghatározó volt az igazolt jövedelem és a meglévő hiteltörlesztések összege, illetve ezek aránya. A felvenni kívánt forinthitel törlesztőrészlete nem haladhatta meg az adós hitelezhetőségi limitjét.

Jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM)

A JTM alkalmazásával a jövedelemvizsgálat a következőképpen történik: amennyiben a hitelfelvevők igazolt nettó jövedelme 400.000 Ft alatt van, akkor az esetlegesen már meglévő és az új hitel együttes törlesztőrészlete nem lehet több az igazolt jövedelem 50%-ánál, 400.000 Ft-ot meghaladó jövedelem esetén pedig a 60%-ánál.
Hogyan veszik figyelembe a meglévő törlesztést, ha adóstársak vagyunk már egy másik hitelben?
Jogosan merül fel a kérdés, hogy mire számíthatunk, ha adóstársként szerepelünk már egy másik hitelben. A jövedelemvizsgálat során az adós és adóstársak igazolt nettó jövedelmét és meglévő törlesztési kötelezettségét összesítve kell figyelembe venni. Ha azonban az ügyfelek egyike más kölcsönügyletben adóstársként vesz részt, akkor a hitelnyújtó bank e másik hitel havi törlesztőrészletét az egyes adóstársak között egyenlő arányban megosztja és az ügyfélre így eső havi törlesztőrészlet-hányadot tekinti az ügyfél másik hitelből származó havi törlesztési kötelezettségének.

Mi a helyzet akkor, ha deviza alapú hitele van az adósnak?

Ebben az esetben a bank a meglévő hitel havi törlesztőrészletének mértékét az MNB által közzétett – a jövedelemvizsgálat elvégzésének időpontját megelőző második munkanapon érvényes – hivatalos devizaárfolyam alapján, forintban kifejezve határozza meg.
A következő példa alapján nézzük meg, mit is jelent a JTM alkalmazása a gyakorlatban egy kétkeresős háztartás esetében, amely 250.000 Ft összegű nettó jövedelemmel rendelkezik és van már egy meglévő CHF hitelük, melynek havi törlesztése az MNB által meghatározott devizaárfolyamon számolva havi 40.000 Ft-os adósságterhet jelent:

• JTM: 50%
• HFM: 80%
• Ingatlanfedezet értéke: 18M Ft
• Munkabér átutalás
• 3 havi kamatperiódus

Milyen előírások érvényesülnek deviza alapú finanszírozás esetén?

Az euróban és egyéb devizában (például svájci frank) felvett új hitelekre vonatkozóan – ellensúlyozva ezzel egy esetleges árfolyam leértékelődés negatív hatásait - sokkal szigorúbb JTM korlátokat határozott meg az MNB: 400.000 Ft alatti jövedelem esetén 25% (euró) és 10% (egyéb deviza), a magas jövedelemmel rendelkező háztartások esetében 30% és 15% az arány. A szigorú előírások célja a devizahitelezés újbóli felfutásának megakadályozása.

Ennek azonban a mai banki gyakorlatban azért nincs jelentősége, mert a pénzintézetek kínálatában kizárólag a forint alapú hitelek szerepelnek. A kormányrendelet ugyan lehetővé teszi az deviza alapon történő hitelfelvételt, de meglehetősen szigorú feltételek mellett, így a bankoknál már meg sem jelennek ezek a hiteltermékek.

Hitelfedezeti mutató (HFM)

A hitelfedezeti arányokat illetően – forint alapú finanszírozás esetén - a jegybank a jelenleg hatályos előírásokat vette át, vagyis jelzáloghiteleknél 80% maradt a finanszírozási arány. Némi szigorítás a deviza alapú hitelek esetében történt: euró alapú hiteleknél 50%, egyéb devizában az ingatlanfedezet forgalmi értékének maximum 35%-a adható. Pénzügyi lízing esetén 5%-kal magasabb hitelfedezeti arány alkalmazható.

Az MNB a fenti mutatókat az Európai Központi Bankkal, illetve a hazai pénzügyi szereplőkkel egyeztetve alkotta meg, melyek összhangban állnak a jelenlegi szabályozással. Az új mutatók bevezetésével tehát lényeges változás nem tapasztalható a hitelnyújtási gyakorlatot illetően. A bankok korábban is hasonlóan szigorú szabályokat alkalmaztak a jövedelemvizsgálat során, valamint az ingatlanfedezet tekintetében. Az új előírások következtében valószínűleg nem mutatkozik visszaesés a lakossági hitelpiacon.