A CSOK rendelet 2018. márciusi módosításával egyidejűleg történt némi változás az adó-visszatérítési támogatás feltételeit illetően is, amiről korábbi cikkeinkben már írtunk. Olvasói levelek alapján azonban sokak számára még nem teljesen egyértelmű az ÁFA visszatérítés során elfogadható számlák kérdése. Cikkünk ezt a kérdést hivatott tisztázni.

Adó-visszatérítési támogatás változása

Az adó-visszatérítéssel kapcsolatos változások közül az egyik lényeges pont az, hogy kikerült a rendeletből a korábbi termékértékesítésre vonatkozó tilalom, a másik pedig az, hogy a támogatásra most már nyugdíjasok is jogosultak lehetnek. Minderről bővebben ITT és ITT  olvashatnak.

Ami nem változott

ÁFA-át korábban is kizárólag olyan számla után lehetett visszaigényelni, amely 27% ÁFA tartalommal került kiálltásra. Ez jelenleg is így van. 5% ÁFA tartalmú számla esetében adó-visszatérítési támogatás nem érvényesíthető.

Számlabemutatási kötelezettség ÁFA visszatérítés esetén

A vonatkozó kormányrendelet alapján a támogatott személynek vállalnia kell, hogy a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően bemutatja az adott készültségi foknak megfelelő, a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség legalább 70%-áról a támogatott személy saját nevére kiállított számlákat.

Az tehát egyértelmű volt eddig is, hogy csak a 27%-os ÁFÁ-t lehetett visszaigényelni. Az elmúlt hetekben azonban számos olvasói megkeresés érkezett azzal kapcsolatban, hogy a legalább 70%-os számlabemutatási kötelezettség teljesítésnél milyen ÁFA tartalmú számlák fogadhatók el? Figyelembe vehető-e a 0% és 5% ÁFA tartalmú számla?

Kulcskérdés: milyen ÁFA tartalmú számlák vehetők figyelembe a számlabemutatási kötelezettség teljesítésénél?

A vonatkozó kormányrendelet kimondja: számlabemutatási kötelezettség teljesítésénél az 5%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla nem vehető figyelembe.

Banki álláspont

Az NGM szakmai véleménye alapján több hitelintézet is megerősítette, miszerint az adó-visszatérítési támogatás igénybevételéhez szükséges számlabemutatási kötelezettség teljesítésénél a 27%-os és az általános forgalmi adó mentesen kiállított, támogatott személy nevére szóló számlák fogadhatók el. A márciusi rendeletmódosítás csak az 5%-os ÁFA tartalmú számlák elfogadását tiltja jelenleg is.

Milyen további, számlákra vonatkozó követelményeket támaszt a rendelet?

Az építési engedély vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének bejelentését legfeljebb 6 hónappal megelőzően kiállított számla fogadható el.

Ha az új lakás építése során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, ezeknek az építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetője által írásban igazolt értékéig a számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg az előírt számlabenyújtási kötelezettség 20%-át.

Hatósági árverésen vásárolt, használatbavételi engedéllyel, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal nem rendelkező új lakás esetén a számlabenyújtási kötelezettség az árverési jegyzőkönyv szerinti vételárral csökkenthető.

Ha a támogatott személy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti közhasznú jogállású szervezet vagy települési önkormányzat által kiírt nyilvános pályázat útján az építkezéshez szükséges természetbeni juttatásban részesül, a természetbeni juttatás támogatást nyújtó által igazolt értékéig a számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető.

A költségek igazolásaként bemutatott számlát a hitelintézet akkor fogadhatja el, ha a kibocsátó a számla hitelintézetnél történő benyújtásának időpontjában az állami adóhatóság honlapján közétett működő adóalany nyilvántartásban szerepel.

Ha a számla kibocsátója a fenti időpontban az állami adóhatóság honlapján közétett működő adóalany nyilvántartásban nem szerepel, úgy a számla akkor fogadható el, ha a támogatott személy a számlákhoz csatolja az állami adóhatóság igazolását, mely szerint a számlakibocsátó a számla kibocsátásának időpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepelt.

Az azonos kibocsátó által kiállított számlák esetében – az építőanyag vásárlásáról szóló számlák kivitelével – amennyiben a számlák alapján az igénylő által megfizetett ÁFA mértéke a 2 000 000 Ft-ot meghaladja, a hitelintézet csak abban az esetben fogadhatja el a számlákat, ha a támogatott személy bemutatja a kivitelezővel kötött szerződést is.

Ha a hitelintézet szerint a számla valódisága vagy a számlában szereplő gazdasági esemény megtörténte kétséges, a tények feltárása érdekében megkeresi az állami adóhatóságot.

A támogatott személy köteles a költségek igazolásaként bemutatott számlákat a használatbavételi engedély kiadása, a használatbavétel tudomásulvétele vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiadása évének utolsó napjától számított 5 évig megőrizni.

További kérdése lenne?

Amennyiben az adó-visszatérítési támogatás igénylésével kapcsolatban további kérdése merült fel, tegye fel online Szakértőinknek





Feliratkozás az új kérdésekre/válaszokra
Visszajelzés
22 hozzászólás
Inline Feedbacks
Minden hozzászólás megtekintése

Üdvözlöm,
a kérdésem az lenne, hogy 2021-ben indult építkezés után lehet még 2022-ben ÁFA visszaigénylést beadni? Az építkezés nem generál kivitelező végzi és a számlák a jelenlegi lakóhelyünkre szólnak. Az úgy megfelelő vagy az építés helyére kellett volna kérni? Ha az építés helyére kellett volna ezt, hogy lehet elfogadtatni?
Köszönettel.

Üdvözlöm!
Kérdésem az lenne, hogy a kiállított számla esetén, vállalkozó, vagy a tüzép számlájára utalással kerül a pénz, miért kell Átutalási igazolás a banknak, ha érvényes számla teljesen megfelelően van kiállítva. mÉs a készenléti szintnek teljesen megfelelő.
Mi van akkor, ha egy ismerősöm vagy rokonom utalta el vagy bárki. Miért számít, hogy honnan utaltam.

Üdvözlöm!
Az lenne a tiszteletteljes kérdésem, hogy az áfa visszatérítési kérelemben benyújtott számlának tartalmaznia kell-e a támogatott adószámát?

Tisztelt Hitelnet.hu!
Kérdésem az lenne, hogy a falusi CSOK-nál leadható számlák esetében most is csak a 27%-os adókulccsal rendelkező számlák az elfogadottak vagy változtattak rajta törvényileg és esetleg az 5%-os vagy a 0%-os adókulcsos számlák is használhatók? Mi a jelenlegi szabályozás erre vonatkozólag?
Tisztelettel,
Dávid

Tisztelt cím!!
Az adó-visszatérítési támogatás igénybevételéhez szükséges számlabemutatás min költségvetés legalább 70%. Most ilyenkor a nettó vagy a bruttó költségvetést kell nézni? Mert én úgy értelmezem, hogy a legalább 70% az a nettó költségvetés, és erre jön rá az áfa. Másik kérdésem, ha alap megvan azt is vissza lehet még menet közbe igényelni?
Köszönöm a segítségüket!

Tisztelt Hitelnet!
A problémám az, hogy az OTP Bankon keresztül vettünk fel csok-ot, kamattámogatott hitelt, valamint ÁFA visszatérítést is igényeltünk. Az építkezés nem generál kivitelezésben történik, ezért 27% ÁFA tartalmú számlákat kapok. Van azonban néhány kivitelező, akik KATA-s egyéni vállalkozók és ezért adómentesen állítják ki a számlát. Értelem szerűen az Áfa visszatérítéshez ezek nem vehetőek figyelembe, viszont a bank a teljes költségvetés 70%-os leigazolásában sem hajlandó elfogadni ezeket a számlákat.
Kihez fordulhatok ez miatt, illetve hogyan tudnám elfogadtatni ezeket a számlákat a bankkal?
Válaszukat előre is köszönve
Tamás

Tisztelt Cím!
Házépíttetés előtt állunk feleségemmel. Egy kivitelező céggel szerződünk, ők alapesetben kulcsrakész házakat csinálnak, saját alvállalkozóikkal. Úgy állapodtunk meg, hogy néhány folyamatot a mi saját szakembereinkkel csináltatnánk (fűtés, burkolás). A kivitelező Kft. év közepén tudna kezdeni, azt a tájékoztatást adták, hogy minden részteljesítésről szóló számlájuk már 27 %-os áfás lesz, az építkezés biztos, hogy áthúzódik 2020-ra.
A kérdésem, hogy ebben az esetben működik-e a számlák alapján az Áfa visszaigénylés 5 millió forintig? Csak ebben az évben kiállított számláknál vagy 2020-ben is van ez a lehetőség? A telek vásárlás is most történne, annak az Áfája is visszaigényelhető?
Válaszukat köszönöm!

Tisztelt Hölgyem/Uram!
A kérdésem arra vonatkozna, hogy CSOK + hitelből építkeztünk. Saját magunk vettünk meg minden alapanyagot saját névre kiállított áfás számlára. A vállalkozók felhasználták az építkezésnél.
A törvényileg (5M Ft-ig) visszaigányelhetó 27%-os ÁFÁ-t a bank sok számlánál nem fogadta el. Arra hivatkozik, hogy CSOK-nál nem visszaigényelhető az ÁFA-ja például a szaniterek közül a mosdókagylóknak, mert beépített komplett fürdőszobaszekrényben van. Nem jó a mosogatótálca, a külső világítás fali karjai, az épített zuhanykabin ajtaja, a beépített konyhabútorba szerelt beépített konyhagépeket. Pedig ha egy kész házat veszünk egy vállalkozótól, abban is kész konyha van, gépekkel. És ott elfogadott a CSOK-nál? Ha mi építtetünk akkor nem? Nem fogadták el a szennyvízbekötés átvételi munkadíját, pedig az munkadíj. Ezek valóban nem elfogadhatók ÁFA visszaigénylésre?
Előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértő Úr!
A házépítésnél a nyílászárókat egy külföldi cég magyar képviseleténél rendelnénk meg. Árajánlat kérésnél a fizetési módnál EUR-val történő utalásról tájékoztattak. A számla tehát EUR-ban lenne számlázva 27%-os ÁFA-val.
Ezt a számlát is visszatudom igényelni az építkezés után?
Mi a teendő ilyen esetben?
Várom válaszát,
Tisztelettel,
Krisztim

Tisztelt Szakértő!
A következő kérdésben lenne szükségem az Önök segítségére.
Mivel kisadózó vállalkozás keretében vállaltam egy CSOK-os családi ház villamos kivitelezési munkáit, az OTP bank visszadobta a számlát, hogy nem fogadja be, mert nem tartalmaz általános forgalmi adót.
Jogszerű lépés volt ez a Bank részéről, ha a kiállított számla megfelel a NAV által megszabott tartalmi követelményeknek?
Válaszuk előre is köszönöm.
Tisztelettel:
János