A pénzintézetek szerint a drága forinthitelek egyenlőre messze nem jelentenek valódi alternatívát a deviza alapú hitelekkel szemben, így jó ideig biztos, hogy nem változtatnak a jelenlegi hitelnyújtási gyakorlaton
A megkérdezett pénzintézetek közül egyenlőre egyik sem tervezi, hogy a K&H Bankhoz hasonló módon befejezze a deviza alapú lakossági hitelezést. A CIB visszajelzése szerint amíg a hazai fizetőeszköz és az euró kamatok közötti eltérés nem csökken 2-3 százalékra, addig nem tartanak a lakosság részére kínált devizahitelek jelentős visszaesésére. A forintalapú, nem támogatott kölcsönök kamatszintje jelenleg 5-6 százalékkal magasabb az euró alapú kölcsönökhöz képest, így a havi törlesztő részletek is lényegesen magasabbak. Július 1. előtt az államilag támogatott forint alapú hitelek alternatívát jelenthettek, ám a támogatások megszűnése a jövőben további zsugorodást fog eredményezni.
A devizahiteleken belül jelenleg a korábban széles körben elterjedt svájci frank alapú hitelekkel szemben az euró alapú hitelek vannak túlsúlyban. Az ilye hitelek kockázata lényegesen alacsonyabb, mivel egy 15-20 évre felvett lakáskölcsön futamideje során Magyarország is be fogja vezeti az eurót, így az árfolyamkockázat idővel megszűnhet. A forint alapú hitelek abban az esetben tudnak keresettebbek lenni, ha jelentős mértékben csökkenne a forint alapkamat, vagy kellő mértékű kamattámogatást tartalmazó új hitel konstrukciók kerülnének bevezetésre.
Az Ersténél Banknál sem tervezik a devizaalapú lakossági hitelezés felfüggesztését. A pénzintézet szerint a magyar háztartások többségének nincs választás i lehetősége, amennyiben a lakásvásárlást kölcsönből szeretnék finanszírozni. Továbbra is devizahitelek jelenthetik az egyetlen valós alternatívát, mivel az eddig ismertté vált új támogatási rendszerrel kapcsolatos tervek szerint az új rendszer csak nagyon szűk réteg számára lesz elérhető, a hitelezésre biztosan nem lesz érdemi hatással.
AZ OTP-nél is arra számítanak, hogy a továbbra is magas infláció és az átalakult finanszírozási környezet miatt a hitel kamatok nem csökkennek gyorsan.
Az OTP szakértőinek véleménye alapján a hazai devizahitelezés kockázataival összefüggésben három dolgot fontos kiemelni. Az egyik legfontosabb dolog a devizanem. Ezen a területen a hazai bankok gyakorlata szerint a korábban jelentős svájci frank dominancia megszűnt és átvette a helyét az euró alapú hitelezés.
Másrészt fontos megemlíteni, hogy a magas kamatelőny következtében egy azonos tőke összegű forint és deviza alapú hitel havi törlesztőrészlete közül - még egy jelentős forint árfolyamgyengülés következtében is - az utóbbi volt a kevesebb. Harmadrészt a nagy fokú forintgyengülés után a magyar háztartások a saját bőrükön érezhették az árfolyamkockázat negatív következményeit, így a jövőben egy hitelfelvétel esetén az ilyen típusú negatív kockázatok a döntés meghozatalánál valószínűleg sokkal nagyobb hangsúlyt kap majd.
