Kicsit pontosabb képet kaphatunk ma már arról, hogy a kormányzat miként tervezi a bajba jutott hitelesek megmentését. Az újabb hírek szerint a nemzeti eszközkezelő segítségével megmentendő hitelesek köre is szűkölne. A terv ahhoz hasonló, amilyen feltételekkel most meghosszabbították a kilakoltatási moratóriumot. Azaz már nem mindenkire vonatkozik az állami védelem, hanem csak azokra, akik lakáshitelt vettek fel, vagy szabad felhasználású hitelüket lakáscélokra költötték.
Így nem csak a moratórium, hanem az eszközkezelő védelme sem vonatkozik majd azokra, akik szabd felhasználású, jelzálogalapú kölcsönt vettek fel egyéb, nem a lakhatásukat szolgáló célra.
A bankok és a kormány is abban bízik, hogy nem kell majd újra meghosszabbítani a kilakoltatási moratóriumot, mivel a megegyezésre elegendő időt szolgáltat a július 1-i határidő is. Már a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról szóló határozat indoklása is arról szól, hogy a kormányzat előrehaladott tárgyalásokat folytat a bankokkal a nem fizető adósok helyzetének megoldásáról, így elegendő a kilakoltatási moratóriumot július 1-ig meghosszabbítani. Arra számítanak ugyanis, hogy a bankszövetség és a kormány közti tárgyalások az eredeti moratórium lejártáig, azaz április 15-ig lezárulnak. A fennmaradó idő pedig elegendő lesz a technikai részletek kidolgozására.
Ezzel kapcsolatban banki források is hasonlóan nyilatkoznak. Az adósmentő csomag főbb paramétereiről már meg is van a megegyezés, csak a technikai részleteken kell még dolgozni. Így várhatóan semmi akadálya nem lesz annak, hogy a tényleges munka megindulhasson a nyári határidővel. Miután a bankok és a kormány között megszületett a megegyezés és kidolgozták a részleteket, már csak a parlamentnek kell ezt törvényekben szabályozni, ami jelenleg várhatóan nem fog akadályokba ütközni.
A mentőcsomag várhatóan figyelembe fogja venni a szociális helyzetet is. Úgy néz ki, hogy a kétlépcsős megoldást fogják majd alkalmazni, azaz azoknál, akik ugyan még tudnak fizetni, ám a részletek fizetése már aránytalan nehézséget okoz, az árfolyamkilengést próbálják majd meg csökkenteni. Akik már egyáltalán nem tudnak fizetni, azoknál fogják alkalmazni a Nemzeti Eszközkezelő által nyújtott megoldást, vagyis, hogy a lakásukat a nemzeti eszközkezelő átveszi, ők pedig szociális bérlakásként bérlik tovább.
Azoknak az esetében, akik még tudnak fizetni, a várható segítség nem sokban fog különbözni attól, amit a bankok már évek óta alkalmaznak azért, hogy ügyfeleik hitelei ne dőljenek be. A pénzintézetek már most is több tízezer esetben alkalmazták a forintban fix havi törlesztés lehetőségét, ami a futamidő meghosszabbításának árán a havi törlesztőrészletet egy, az ügyfél által is elfogadható szintben maximalizálja. Ezekkel a megoldásokkal átlagosan 30%-al csökkentették az adott ügyfelek havi törlesztőrészletét.
Az állam csak azoknál az eseteknél avatkozna közbe, ahol már a helyzet nem menthető másképpen, azaz a nem fizető adós lakása már a jelzálogjog alapján átkerülne a bank tulajdonába. Itt a nemzeti eszközkezelőhöz kerül az adott lakás, amit a tulajdonosa immár bérlőként használ tovább.
Azonban olyan információk láttak napvilágot az utóbbi időben, hogy az eszközkezelő segítség csak azoknak járna, akiket a meghosszabbított kilakoltatási moratórium is védendőnek tekint. Tehát azok, akik jelzálogalapú szabad felhasználású hitelüket nem a lakhatásukra költötték, nem számíthatnak az eszközkezelő segítségére sem.
Svájci frank alapú lakáshitellel rendelkezem. Mostanra teljesen lehetetlenné vált a törlesztőrészleteim fizetése. Megpróbáltam értékesíteni az ingatlant, de ez sem vezetett eredményre. A tőketartozás meghaladja az ingatlan piaci értékét. Bár rendelkezem némi készpénzzel, de ez nem fedezi a különbözetet. A hitelintézettel felvettem a kapcsolatot, ahol a „kedves” hölgy közölte: Nem tud segíteni. Végső megoldásnak azt látom, hogy végrehajtás alá kerül az ingatlan. Ennek folyamatára lennék kíváncsi és hogy mi történik az árverés után a tőke fennmaradó részével? Válaszaikat előre is köszönöm.