Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb felmérése alapján megállapítható, hogy úgy nőtt a magyar lakosság hiteltartozása, hogy ez alatt az új hitelek felvétele nem haladta meg a meglévő hitelek törlesztését. Ennek oka a forint folyamatos gyengülésében keresendő.
A magyar lakosság hitelállománya 8130,5 milliárd forintról 8566,3 forintra nőtt tavaly novemberben. A növekedést a forint gyengülése és nem az újabb hitelek felvétele okozta. Már egy éve a lakosság több hitelt törleszt, mint amennyit felvesz, ennek ellenére a hitelállomány a forintgyengülés hatására folyamatosan nő.
A kedvezőtlen piaci viszonyok és a kormányzati intézkedések hiánya miatt a jelzáloghitelek piaca szinte mozdulatlan. Egy hónap alatt ebből a hiteltípusból mindössze 29,76 milliárd forintnyit vett fel a lakosság, ami 2,5 milliárd forintos növekményt takar.
A devizahitelek aránya az összes hitelhez képest 1,4%-ról 3,9%-ra nőtt. Ez természetesen nem a devizahitelezés újraindulása miatt van így, hiszen új devizaalapú hitel kihelyezését a törvény továbbra sem engedi, hanem azért, mert a szabályoknak megfelelően hitelkiváltásra a bankok felajánlhatják a deviza alapú konstrukciókat. Tehát a növekedés az egyre több hitelkiváltásnak köszönhető. A hitelkiváltás várhatóan egyre több frankhiteles számára lesz egyre vonzóbb, mivel az előrejelzések a frank további erősödését vetítik előre. A helyzetet azonban nagyban nehezíti, hogy a jogszabály másik frankhitelre való átváltás esetén 45%-os hitelfedezeti korlátot határoz meg.
A jelzáloghitelek közül a forint alapú jelzáloghitel az összes ilyen hitelforma 60%-át adja. Itt tapasztalható egy nagyon kicsi csökkenése a hitelköltség mutatónak. A jövő azonban nem olyan fényes, mivel megindult a Magyar Nemzeti Bank részéről egy kamatemelési ciklus, amihez társul a bankokra kirótt különadó költségnövelő hatása, és az, hogy a bankok egyre drágábban jutnak forráshoz, amiből a hiteleket fedezik. Így várhatóan nem lesznek a jövőben újabb alacsony kamatozású forinthitel lehetőségek.
A fogyasztási hitelek piaca is hasonlóan alakul. A fogyasztási hitelek ugyanis hasonlóan a jelzáloghitelekhez, elsősorban forintalapúak annak ellenére, hogy itt nem ingatlanfedezetű hitelekről van szó. Ezek a hitelek havi 25 milliárd forint körül kerülnek kihelyezésre, ami nem mutat változást.
A folyószámlahitelek ellenben a fogyasztási hitelekkel, dinamikus növekedés képét mutatja.
Míg a lakáshitelek átlagosan 9,7%-os THM mellett vehetőek fel, addig a fogyasztási hitelek 20%-os THM-je nem jelent változást az elmúlt hónapokhoz képest.
A betéti állomány novemberben elérte a 7239,8 milliárd forintot. Ez azonban még mindig elmarad az egy évvel ezelőtti adattól 190 milliárd forinttal. Ennek egyik oka az lehet, hogy a tavalyi évre jellemző verseny a bankok közt a betétekért, kissé alábbhagyott. Ez látszik a betéti kamatok szintjén is. A lekötött betétek esetén alacsonyabbak a reálhozamok.
