A 90 napon túli késedelemmel rendelkezők száma meghaladja a 90 ezret

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) első alkalommal tette közzé Kockázati jelentését, mely a Risk Outlook elnevezésű jelentés helyébe lépett. E jelentés részletesen foglalkozik az esetleges pénzügyi kockázatokkal. Az első negyedéves jelentés a pénzügyi terület tavalyi teljesítményéről nyújt tájékoztatást.

A hazai pénzügyi ágazat kockázatai a pénzügyi válság hazánkba gyűrűzését követő fél évben tapasztalt helyzethez viszonyítva nagymértékben csökkentek, ám szintjük napjainkban is jelentős. A hazai gazdaság teljesítménye, finanszírozhatósága, ennek következtében pedig a pénzügyi rendszer likviditása is javult. A további fellendülést azonban kedvezőtlen folyamatok, s időnként a nemzetközi piaci helyzet is gátolja.

A pénzügyi szegmens kockázatai jelenleg főleg a hitelpiac területén merülnek fel. A bankrendszer tavaly jelentős mértékű portfólióromlást szenvedett el, ám továbbra is jövedelmező maradt, számos lényeges strukturális mutatója javult, például a nyitott devizapozíciók mértéke, hitel/betét aránya, lejárati transzformáció, eszközoldali likviditás.

A pénzintézetek tőkeellátása ugyancsak javult, de a jelentős kockázattal járó devizahitelek állománya nem csökkent érdemben. Idén a bankok kereskedési nyeresége várhatóan el fog maradni az előző évi eredménytől.

A szövetkezeti hitelintézetek jövedelmezőségét illetően, az, tavaly csak kis mértékben romlott, jóllehet az értékvesztési fedezet jelentősen mérséklődött. Ennek köszönhetően az idei kockázatok közül kiemelkedő a jövedelmezőség további mérséklődésének veszélye. A szövetkezeti hitelintézetek hitelbiztosítéki fedezettsége azonban magas szintű, likviditási helyzete kedvező, piaci kockázatai pedig korlátozottak.

A válság negatív hatásai főként az ingatlan-, valamint a gépjárműszektort hitelező pénzügyi vállalkozások esetében érződnek. Tavaly ez a szektor veszteséges volt. Az egyes pénzügyi csoportokhoz tartozó vállalkozók esetén a negatív eredmények a csoport jövedelmezőségét mérséklik, míg független szolgáltatók esetén a veszély jóval nagyobb, hiszen kérdéses, hogy a tőkehiányos, negatív jövedelmezőségű vállalkozások a közeljövőben képesek-e új finanszírozást szerezni.

Összességében megállapítható, hogy a hitelpiac hiteleinek minősége tavaly jelentős mértékben romlott. A hitelszerződések darabszámát nézve körülbelül egyharmada, az állomnyi arányokat tekintve pedig mintegy egyhatoda késedelemmel rendelkezett. Továbbá szintén a teljes állományt tekintve a szerződések darabszámát nézve annak egyötöde, az állományi arányok alapján pedig 7,4 százaléka volt 90 napot meghaladóan késedelmes, vagyis a nemzetközileg elfogadott minősítési gyakorlatnak megfelelően nem-teljesítő volt.

A minőségromlási folyamatnak köszönhetően tavaly a hitelállománynak körülbelül 3,5-4 százaléka veszett el. A minőségromlás egy részét lefedi az újrastrukturált kölcsönöknek a hitelállomány mérete alapján ötszörös, a hitelállományi arányok szerint pedig négyszeres növekedése.

Az elmúlt két esztendőben a végrehajtás vagy egyéb követelés-értékesítési és tartozásrendezési eljárás alá vont lakóingatlanok száma meghaladta a 30 ezret.

2010-ben a hitelportfólió minőségével kapcsolatosan a hitelezők legfőbb kockázata az, hogy a kölcsönnel rendelkezők jövedelmi illetve pénzügyi helyzete nem javul az év során, valamint a munkanélküliségi ráta is tovább növekedhet. Emiatt a tavalyihoz hasonló mértékű értékvesztési szükséglet valószínűsíthető.

A hitelesek számára pedig az jelentheti a legfőbb kockázatot, hogy több tízezer adós veszítheti el a hitele fedezetéül felajánlott ingatlanát. Annak a mintegy 90 ezer lakossági jelzáloghitel szerződésnek az adósai veszélyeztetettek igazán, amelyek esetében tavaly év végén több mint 90 napos fizetési késedelem állt fenn.

Utolsó módosítás: 2021. január 05. kedd

---