Utólagos félszocpol jár, ha bővítésre kaptuk a támogatást?

Szép napot!

2007. decemberben bővítésre jelzáloghitelt vettünk fel az FHB-tól, CHF-ben. Ehhez kaptunk ún. „fél-szocpolt” 3 gyerekre.

2012. januárban, a 2011.LXXV tv. szerint rögzített árfolyamon átváltottuk a CHF hitelünket HUF alapúra, meg bele is törlesztettünk. A forint hitel az FHB által ajánlott jelzálog alapú kölcsön volt, azóta is törlesztjük.

2014. februárban született a negyedik gyerekünk. 2019 májusban igényeltük a negyedik utáni félszocpolt, de a bank, azóta Takarék Kereskedelmi (FHB, Takarék 2018 ápr-tól) elutasította, mondván, hogy nem lakáscélú hitelünk van. Ez a terminológia valóban ki a közjegyzői okiratában. (megj.: bankváltás nem történt.)

Mivel a Takarék Bank 12/2001 (I.31.) Korm. rend. 18.§ (11) szerinti lehetőségemről tájékoztatott (Járási hiv.-hoz benyújtható jogosultság megállapítás), ezért azt megtettem. A Takarék Bank egyáltalán nem tájékoztatott 15 napos határidőről, ami a 12/2001 (I.31.) 18.§ (13)-ban viszont benne van, ezért erre hivatkozva a Járási Hivatal elutasította a felülvizsgálatot, de csak a határidő lekésése miatt, nem jogosulatlanság miatt. Szóval nem tudtam meg, mi a rendelet jogi értelmezésének végeredménye az esetemben.

Kérdésem, hogy érdemes-e újra nekifutni, van-e esély a kormányrendelet szerint megkapni a 4. gyerek utáni fél szocpolt? Nagyra értékelném, ha “igen” és “nem” válasz esetén is a 12/2001 (I.31.) vonatkozó bekezdését is meghivatkoznák.

Köszönettel,
Attila

Kedves Attila!

Véleményünk szerint utóbb született gyermek utáni támogatás nem vehető igénybe, ha a korábbi támogatást és kölcsönt bővítésre kapták. Úgy véljük, hogy az utóbb született gyermek utáni támogatás csak az új lakás vásárlására vagy építésére felvett kölcsön csökkentésére használható fel.

12/2001 (I.31.) Korm. rendelet 5.§ (7):
A 2009. július 1-jét megelőzően benyújtott kölcsönszerződés iránti kérelmek esetén a kölcsönkérelem benyújtásának időpontjában hatályban volt jogszabály rendelkezéseinek megfelelő adóst az ott meghatározott mértékű kedvezmény a kölcsönszerződés megkötését követően született gyermekek után is megilleti – ide nem értve a 6. § (3) bekezdés b), c) pontja szerinti gyermeket -, számításba véve a születés időpontjában, örökbefogadásnál az örökbefogadás időpontjában meglévő (1) bekezdés szerinti gyermekeiket, személyi és egyéb – a kölcsönszerződés iránti kérelem benyújtásának időpontjában hatályban volt rendelet szerinti – feltételeket. Amennyiben a támogatásra jogosult adós a kedvezményt a 20. § (1) bekezdésében meghatározott határidőt követően igényli, akkor a kedvezmény a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott célra nyújtott és a születés időpontjában meglévő kölcsönből még fennálló tartozás csökkentésére használható fel. A 12-13. § szerinti kölcsönök esetében a gyermek születésének, vagy örökbe fogadásának időpontjáig esedékessé vált és az adós terhére elszámolt szerződéses kamatoknak a kedvezményre jutó összegét is jóvá kell írni. Amennyiben az igénylés a 20. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül történik, a kedvezmény – az adós választása szerint – az építési költség (vételár) megfizetésére is felhasználható.

5.§ (2) A kedvezmény a következő célokra nyújtható:
a) új lakás felépítése, a családi vagy ikerház emeletráépítésnek nem minősülő tetőtér-beépítésének a kivételével,
b) az értékesítés céljára újonnan felépített és felépíttetett lakás megvásárlása,

Továbbá az is probléma, hogy nem az eredeti kölcsönszerződésük áll fenn (“a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott célra nyújtott és a születés időpontjában meglévő kölcsönből“).

Fentiek alapján úgy véljük, hogy sajnos nem áll fenn a jogosultság 4. gyermekük után igényelni az utólagos támogatást.

A témában további bejegyzést ITT olvashat.

Utolsó módosítás: 2019. augusztus 15. csütörtök

Tegye fel kérdését, szóljon hozzá Ön is a fenti témához!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

CAPTCHA AREA


Hasonló bejegyzések