CSOK visszafizetés: Mikor és és mennyit?

CSOK igénybevételéhez szigorú jogosultsági feltételeknek kell megfelelnünk. A jogosultsági feltételek fennállását a bank a kérelem benyújtásakor vizsgálja. Vannak azonban olyan előírások is, amelyek a folyósítást követő időszakra vonatkoznak. Ezek nem teljesítése esetén visszafizetési kötelezettség merül fel. Összegyűjtöttük, hogy mikor és mennyit kell visszafizetni a követelmények nem teljesülére esetén.

Megelőlegezett CSOK nem teljesülése

A támogatás megelőlegezett formában akkor is igénybe vehető, ha még nincsen gyermekünk. Megelőlegezett CSOK-ra azok a fiatal házaspárok lehetnek jogosultak, akik közül legalább az egyik fél nem töltötte még be 40. életévét a támogatási kérelem benyújtásakor.

Használt lakás esetén a meglévő gyermekek számától függetlenül legfeljebb 2, új lakás esetén maximum 3 gyermek vállalására van lehetőség. A gyermekvállalási határidő 1 gyermek esetén 4 év, 2 gyermek esetén 8 év, 3 gyermek esetén 10 év.

kalkulátor

Lakáshitel kalkulátor

Tekintse meg az elérhető banki lakáshitel lehetőségeket a Hitelnet kedvezményeivel

Lakáshitelek összehasonlítása

Ha nem születik gyermek

Ha a gyermekvállalás nem teljesül, úgy a kapott támogatást a folyósítás napjától számított Ptk. szerinti kamattal növelten – jelenleg 0,9% -, illetve a 10 milliós CSOK esetében a Ptk. szerint kamat ötszörösével növelten – jelenleg 4,5% – a gyermekvállalási határidő leteltét követő 60 napon belül vissza kell fizetni.

Ha a vállaltnál kevesebb gyermek születik

Amennyiben a gyermekvállalás részben nem teljesül, úgy az igénybe vett CSOK összegét csökkenteni kell a gyermekvállalási határidő lejáratának időpontjában meglévő gyermekek után járó CSOK összegével és a különbözet fizetendő vissza a fentiek szerint.

Például ha a fiatal házaspár 3 vállalt gyermek után vette igénybe a 10 millió forintos CSOK-ot és 2 gyermek születik, akkor a 10 millió forintot csökkenteni kell a 2 gyermek után járó 2,6 millió forinttal és a különbözetet, vagyis 7,4 millió forintot szükséges visszafizetni a Ptk. szerinti kamat 5-szörösével növelten.

Válás esetén

Válás esetén a házasság felbontásának tényét a bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő 60 napon belül a jogerős ítélet bemutatásával a hitelintézetnél igazolni kell.

A CSOK visszafizetése ez esetben is a fentiek szerint történik. Ekkor a visszafizetés a válásról szóló bírósági határozat jogerőre emelkedését követő naptól esedékes. A házasság felbontásának időpontjában fennálló várandósságból született gyermekkel – ideértve a halva született gyermeket is – a gyermekvállalást teljesítettnek kell tekinteni.

Ha a fiatal házaspár a várandósságot és a gyermek születésének várható időpontját a házasság felbontása igazolásával egyidejűleg, orvosi bizonyítvánnyal a hitelintézet részére igazolja, a visszafizetési kötelezettség fennállásának, mértékének és kezdő időpontjának megállapítása várandósság végéig meghosszabbodik.

Ha a volt házastársak közös lakásukat az elidegenítési és terhelési tilalom idején adják el, úgy őket az igénybe vett CSOK visszafizetési kötelezettsége az elidegenítésből származó bevételnek a bírósági határozat szerinti vagy a közöttük létrejött házassági vagyonmegosztási szerződésben rögzített arányában terheli.  A volt házastársak a házasságfelbontás tényét kötelesek a házasságot felbontó bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a kormányhivatalnak bejelenteni.

Ha a volt házastárs a gyermekekkel együtt a CSOK-os lakásban marad

Amennyiben a válásról szóló jogerős bírósági határozat vagy a házassági vagyonmegosztási szerződés alapján − az egyik fél a másik féltől megszerzi a CSOK igénybevételével finanszírozott lakás tulajdonjogát, és a határozat alapján – a nagykorúvá vált gyermek kivételével – valamennyi gyermek elhelyezésére, akikre tekintettel a CSOK-ot igénybe vették, a lakás tulajdonjogát megszerző félnél kerül sor, úgy a tulajdoni részét elidegenítő felet visszafizetési kötelezettség nem terheli.

Elidegenítési és terhelési tilalom megszegése esetén

CSOK igénybevételéhez kapcsolódóan elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre a Magyar Állam javára 10 éves időtartamra. Visszafizetési kötelezettség keletkezik, ha ezen időszak alatt:

  • a lakást lebontják – kivéve, ha a bontás természeti katasztrófa miatt vált szükségessé
  • a lakás eladásra kerül
  • a lakás nem a támogatott személy és azon kiskorú gyermekének lakóhelyéül szolgál – ideértve azt az esetet is, ha a gyermek a családi jogállás megváltozása vagy gyermekvédelmi intézkedés miatt tartósan kikerül a támogatott személy háztartásából -, akire tekintettel a támogatást igénybe vette,
  • a lakás használatát harmadik személynek átengedik (vagyis kiadják), azon használati vagy haszonélvezeti jogot alapítanak vagy
  • a lakást a lakáscéltól eltérően hasznosítják

Ez utóbbi esetben kivételt jelent, ha a legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság – ide nem értve a részvénytársaságot -, illetve egyéni vállalkozói tevékenységet folytató igénylő esetében az egyéni vállalkozás székhelyenként a CSOK-kal érintett lakást jelentik be a cégnyilvántartásba, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartásába és erről az igénylő a CSOK kérelem benyújtásakor az előírásoknak megfelelően nyilatkozik.

Amennyiben a támogatott személy a támogatott lakásnak csak egy részét idegeníti el, a CSOK összegének csak az elidegenítésre kerülő tulajdoni hányadra jutó arányos részét kell visszafizetni.

Nem minősül a bentlakási kötelezettség megszegésének, ha:

  • a gyermek – a gyermekvédelmi szakellátások körébe tartozó otthont nyújtó ellátás keretében elhelyezett gyermek kivételével – tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem a támogatott személy lakásában lakik,
  • a támogatott személyt vagy a gyermeket, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelte, egészségi állapota miatt tartósan egészségügyi intézményben kezelik,
  • ha a támogatott személy és a gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, a támogatott személy munkavállalására tekintettel – indokoltan – legfeljebb öt évig a lakás elhelyezkedése szerinti településtől eltérő településen tartózkodik,
  • ha a támogatott személy és a gyermek – foglalkoztatásra irányuló jogviszony következtében – ideértve a sajátos egyházi jogviszonyt is – a foglalkoztatásra irányuló jogviszony jellegéből következően köteles a szolgálati helyén a foglalkoztató által térítésmentesen biztosított szolgálati lakásban lakni a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállása alatt,
  • a támogatott személy vagy a gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelte, közeli hozzátartozó ápolása miatt ideiglenesen nem a támogatott személy lakásában lakik,
  • a támogatott személy az 1. mellékletben nem szereplő vétség miatt letöltendő szabadságvesztés büntetését tölti,
  • a nagykorú gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, elköltözik vagy
  • a kiskorú gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, a nagykorúvá válását követően elköltözik.

Ha 10 éven belül eladjuk a lakást, vissza kell fizetni a CSOK-ot?

A CSOK-os ingatlan eladása esetén van lehetőség arra, hogy a támogatást átvigyük az ezt követően vásárolni kívánt lakásra.

Az adásvétel tényét, az adásvételi szerződés keltétől számított 30 napon belül be kell jelenteni a kormányhivatalnak.  Ha másik lakást veszünk vagy építünk, illetve – új lakásra felvett CSOK esetén 5 év elteltével vásárolunk használt lakást – akkor a visszafizetési kötelezettség felfüggeszthető:

  • építési szándék esetén 3 évre
  • vásárlási szándék esetén 1 évre

Ekkor a bejelentést követő 60 napon belül a támogatás összegét be kell fizetnünk egy kincstári felfüggesztő számlára. Ezt követően a járási hivatal tehermentesíti a CSOK-os ingatant. Majd a lakás megszerzésének megfelelő igazolásakor a felfüggesztő számlára befizetett összeget a kincstár visszautalja.

A vonatkozó kormányrendelet értelmében a támogatott személy akkor is köteles másik ingatlan megszerzésére, ha a felfüggesztés időtartama alatt az elidegenítési és terhelési tilalom lejár.

Ha kisebb hasznos alapterületű lakást építünk vagy vásárolunk, vagy a korábbi ingatlan értékesítéséből származó bevételnek csak egy részét fordítjuk az újabb ingatlanra, akkor a CSOK arányos része visszafizetett támogatásnak fog minősülni. A visszafizetési kötelezettség alá nem eső CSOK hányadára jutó jelzálogjogot, továbbá annak biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalmat a kormányhivatal az újabb ingatlanra az állam javára bejegyezteti.

A korábbi lakás elidegenítéséből származó bevétel csökkenthető

  • a lakás átruházásából származó jövedelem után az állami adóhatóság által igazoltan megfizetett személyi jövedelemadó összegével,
  • azzal az összeggel, melyet az adós az elidegenítésből származó bevételből az értékesített lakás építését vagy vásárlását szolgáló lakáscélú hitelintézeti kölcsön egyösszegű előtörlesztésére és annak díjára fordított,

de legfeljebb akkora összeggel, hogy az így csökkentett bevétel összege elérje az igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény összegének kétszeresét.

Ahhoz, hogy a támogatást a felfüggesztő számláról visszautalja a kincstár, be kell mutatni:

  • vásárlás esetén az adásvételi vagy csereszerződést
  • építés esetén a használatbavételi engedélyt.

CSOK visszafizetés egyéb esetei

Az építési, bővítési munkálatok nem készülnek el határidőre

Építés, bővítés esetén az alábbi helyzetekben keletkezik visszafizetési kötelezettség:

  • ha az építési, bővítési munkálatok nem készülnek el a CSOK szerződésben vállalt határidőre, de legfeljebb az építés megkezdésétől számított éven belül – vagy ha építési, bővítési engedélyhez kötött munkálatok esetén az építtető támogatott személy az építésügyi hatósági engedély hatálya meghosszabbítását a hitelintézet részére igazolja, az építési engedély meghosszabbított hatályának lejártáig – a támogatott személy használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal a hitelintézet részére nem igazolja.
  • ha az építtető eláll az építési szándékától
  • ha a használatbavételi engedély kiállítása, a használatbavétel tudomásulvétele vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiállítása előtt a támogatási szerződés teljesítése más, az építtető támogatott személynek felróható okból hiúsul meg.

Nem magyar állampolgár esetén

Visszafizetési kötelezettsége keletkezik a nem magyar állampolgárnak, ha:

  • tartózkodási jogosultsága az elidegenítési és terhelési tilalom időszaka alatt megszűnik, és 30 napon belül nem kap tartózkodásra jogosító okmányt, engedélyt vagy jogállást

Visszafizetési kötelezettség keletkezik:

  • valótlan adatok, nyilatkozatok megadása esetén
  • hamis okmány bemutatása esetén
  • jogosulatlan igénybevétel esetén
  • a CSOK szerződésben vállalt dokumentumok határidőre történő benyújtásának elmulasztása esetén

Méltányosság a visszafizetési kötelezettség teljesítésére

Részletfizetés

A gyermekvállalás nem teljesülése esetén a visszafizetési kötelezettségre – ideértve az esedékes kamatokat is – a kormányhivatal méltányossági eljárás keretében részletfizetést engedélyezhet, ha a kérelmező igazolja, hogy a CSOK azonnali és egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos terhet jelentene.

Halasztott teljesítés, mérséklés, elengedés

Ugyancsak van lehetőség arra, hogy a támogatott személy a visszafizetési kötelezettség halasztott teljesítése, mérséklése vagy elengedése iránti kérelemmel forduljon a kormányhivatalhoz.

Halasztott teljesítés

A kormányhivatal méltányossági eljárás keretében a kérelmező különös méltánylást érdemlő helyzetére tekintettel a fizetési kötelezettség teljesítésre legfeljebb öt évre fizetési halasztást engedélyezhet.

Különös méltánylást érdemlő helyzetnek minősül a kamatfizetési kötelezettség teljesítésének elhalasztása tekintetében különösan, ha a CSOK szerződésben vállalt gyermek azért nem születik meg, mert

a) a fiatal házaspár egyik tagja elhunyt;

b) a gyermek megszületését a házastársak egyikének a CSOK szerződés megkötését követően megváltozott munkaképességű személlyé válása következtében nem vállalták;

c) a gyermek a várandósság 24. betöltött hetét megelőzően halva születik;

d) két vállalt gyermek esetében a vállalt első gyermek a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat B oszlop K), L), M) vagy N) betűjellel és C oszlop 1. számjellel megjelölt fogyatékossággal születik vagy a gyermekvállalásra rendelkezésre álló határidő alatt fennáll, vagy B oszlopában P) betűjellel megjelölt többszörös és összetett betegséggel születik vagy az a gyermekvállalásra rendelkezésre álló határidő alatt fennáll, illetve a gyermek többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik a B oszlop K), L), M) vagy N) betűjellel és C oszlop 1. számjellel megjelölt fogyatékosság;

e) az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások végzésére vonatkozó, valamint az ivarsejtekkel és embriókkal való rendelkezésre és azok fagyasztva tárolására vonatkozó részletes szabályokról szóló 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet szerinti, az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet 4. számú melléklet 13. főcsoportjában megjelölt egészségügyi szolgáltató igazolja, hogy a fiatal házaspár

ea) a kötelező egészségbiztosítás keretében finanszírozott számú, a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető meddőségkezelési eljárásokról szóló 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet 2. § (1) bekezdés c) pont ca)-cf) alpontja szerinti emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban – a kötelező egészségbiztosítás keretében vagy azon kívül – részt vett, vagy

eb) a gyermekvállalását azért nem tudta teljesíteni, mert vele szemben a reprodukciós eljárás megkezdése előtt, vagy a reprodukciós eljárás közben a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet 1. § (2) bekezdése szerinti kizáró egészségügyi ok merült fel, vagy a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet 1. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel nem teljesül, vagy a férj spermiogrammja alapján a 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet 2. § (1) bekezdés c) pont ca)-cf) alpontja szerinti egyik reprodukciós eljárásra sem alkalmas; vagy

f) a fiatal házaspár számára a gyermekvállalás egészségügyi dokumentációval igazoltan ellenjavallt.

Különös méltánylást érdemlő helyzetnek minősül a CSOK összege visszafizetésének elhalasztása tekintetében az, ha a visszafizetési kötelezettség a támogatott személy megélhetését ellehetetlenítené.

Mérséklés, elengedés

A fizetési kötelezettség elhalasztása esetén a legfeljebb öt éves időtartam elteltével a támogatott személy kérelemére a kormányhivatal méltányossági eljárás keretében a fizetési kötelezettséget részben vagy teljesen elengedheti, ha a támogatott személy életében neki fel nem róható okból nem várható olyan változás, amely a – halasztott – fizetési kötelezettség teljesítését lehetővé teszi.

Méltányossági kérelem benyújtására vonatkozó feltételek

A megváltozott munkaképességű személlyé válásról a támogatott személy büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik. A nyilatkozat tartalmazza a megváltozott munkaképességűvé vált személy nevét, születési adatait, a döntést hozó hatóság megnevezését, a döntés időpontját.

A fenti, e) pont szerinti igazolás kiállítása során az egészségügyi szolgáltató az igazoláson feltünteti a kizáró ok megállapításának első időpontját, azzal, hogy az igazoláson a kizáró ok tényén és időpontján kívül egészségügyi adat nem tüntethető fel.

Az igazolást a gyermekvállalásra biztosított határidő leteltéig lehet benyújtani.

A kormányhivatal csak olyan igazolást fogadhat el, amely alapján megállapítható, hogy a megelőlegezett CSOK igénybevételére irányuló szerződés megkötésének időpontja megelőzi a méltányossági döntést megalapozó ok megállapításának első időpontját.

A részletfizetési és halasztott fizetési kérelmet a CSOK visszafizetését elrendelő határozat támogatott általi kézhezvételét követő 30. napig lehet benyújtani.

A visszafizetésre vonatkozó rendelkezéseket a gyermekvállalásra tekintettel CSOK-ot igénybe vevő fiatal házaspáron kívül valamennyi támogatott személy visszafizetési kötelezettségére megfelelően alkalmazni kell.

Önkéntes visszafizetés vagy visszafizetésre kötelezés

Nem mindegy, hogy milyen módon történik a CSOK visszafizetése.  Amennyiben a támogatott személyek a 2011. december 31. napját követően igényelt támogatást önkéntesen fizetik vissza, úgy jogosultak lehetnek újabb lakáscél esetén CSOK igénylésre.

Ellenben nem igényelhető a CSOK, ha az igénylőt a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a járási hivatal, a kormányhivatal, a Kincstár végleges határozatával vagy bíróság jogerősen visszafizetésre kötelezte.

Utolsó módosítás: 2020. április 09. csütörtök

Feliratkozás az új kérdésekre/válaszokra
Visszajelzés
128 hozzászólás
Inline Feedbacks
Minden hozzászólás megtekintése

Tisztelt Szakértő! 2017-ben, új építésű lakás vásárlása céljából igénybe vettük a 10+10-es CSOK-ot, akkor volt úton a második gyermekünk. 2019-ben megszületett ugyan a harmadik gyermek is, viszont sajnos 2020-ban úgy alakultak a dolgaink, hogy elválunk. Az ingatlant értékesíteni szeretnénk, a bank már megadta a pontos összeget, viszont nem teljesen tiszta, hogy ha önként visszafizetjük a 10 millió Ft állami támogatást, akkor arra kell-e ilyen esetben büntetőkamatot fizetnünk. (még a válás kimondása előtt, vagy akár közvetlenül utána)
Sajnos a MÁK nem tudott segíteni. Előre is nagyon köszönöm válaszát! Üdvözlettel, Tibor

Kedves Tibor!
Abban az esetben nem kellene visszafizetni a CSOK-ot, és vihetnék tovább a rájuk eső részt a szülők, ha mindketten nagyobb, és szintén új építésű házat/lakást vennének.
Amennyiben használt ingatlant vesznek, akkor vissza kell fizetniük a támogatást, azonban a pontos összeget a területileg illetékes járási hivatal tudja megmondani Önnek.

Tisztelt Szakértő! Köszönöm válaszát, de a kérdésem nem teljesen erre vonatkozott. A CSOK-ot mindenképpen vissza szeretnénk fizetni, ez nem is kérdés, csak abban nem vagyok biztos, hogy amíg ezt önkéntesen tesszük meg, és nem a MÁK kötelez rá a válás miatt, akkor addig is van-e a 10M forint támogatás visszafizetésén felül büntentőkamat, vagy önkéntes visszafizetés esetén nincs ilyesmiről szó. Köszönöm szépen, üdv, Tibor

Kedves Tibor!
Ha önkéntesen visszafizetik a CSOK-ot a válás előtt, akkor információnk szerint nem kell a támogatáson felül büntetőkamatot megfizetniük.

Jó napot kívánok! Feleségemmel válunk, vettünk fel jelzáloghitelt (OTP) 30 évre (22.500 Ft) értékben, majdnem 5 milliót, és mellé 2 gyermekre csok támogatást, 1.430.000 Ft értékben. Kérdésem az lenne, hogy válás után mi történik a csokkal? Én szeretném a házat 1/1 tulajdonos jogát élvezni, és csokot is én fizetem vissza, mert én maradok egyedül a házban, anya, gyerekek költöznek. Nem kell feleségének semmi a házból, de hitel se csok, jelzálog, adóstárs semmi kötelezettség. 1/1-ben tulajdoni lapon csak akkor kerületek, ha csok vissza van fizetve? Addig feleségem 50 százalék tulajdoni hányad az övé a házból? Csokra jön büntetőkamat? Részletfizetési lehetséges méltányossági… Továbbiak »

Kedves István!
A CSOK visszafizetéssel kapcsolatban az ebben illetékes járási hivatal családtámogatási osztályához kellene fordulni, ahol pontos tájékoztatást kaphat az ügyben.

128
0
Tedd fel kérdésed, vagy olvasd el mások kérdéseire adott válaszainkat.x