CSOK építkezésre, új ház építésére 2021

Milyen célra igényelhető?

Magyarország területén új lakóingatlan építése esetén a támogatásaz épület kérelem benyújtásakor meglévő készültségi foka figyelembevételével – az építési költségvetésből még fennmaradó bekerülési költségre igényelhető.

Bekerülési költség: a következő kiadásoknak ténylegesen megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyakat nem tartalmazó, új lakásra jutó hányada:

  • az új lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei,
  • az új lakás rendeltetésszerű használhatóságát biztosító
    • helyiségeinek,
    • tároló helyiségeknek, ideértve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tárolót, a lomkamrát,
    • melléképítményeknek, ideértve a hulladéktartály-tárolót, a közműpótló építményeket és berendezéseket, a közmű-becsatlakozás építményeit,
    • egyéb építményeknek, ideértve a lakótelek homlokvonalán álló kerítést, az építésügyi hatóság által előírt kerítést, az épület megközelítését szolgáló tereplépcsőt, lejtőt és járdát, valamint támfalat és szivárgó övárkot, valamint
    • a gépkocsitároló helyiségnek az építési költségei,
  • a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei,
  • a lebonyolítási költségek, köztük a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés – ideértve a használatbavétel tudomásulvételét, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiállítását is – és a műszaki ellenőrzés költségeit,
  • a jogszabály alapján fizetendő útépítési- és közművesítési hozzájárulás,
  • a távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások,
  • az új lakáshoz kapcsolódó közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások,
  • az új lakás megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei,
  • az új lakás megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek
  • a tetőtér-beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott új lakás biztonságos megközelítését biztosító lépcső
  • a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Lechner Tudásközpont) honlapján nyilvánosan elérhető Nemzeti Mintaterv Katalógusból kiválasztott, felhasználói szerződésben rögzített mintatervnek az érintett építési helyszínre történő adaptálásához kapcsolódó tervezési díj (a továbbiakban: adaptációs költség).

Mi minősül új lakásépítésnek CSOK szempontjából?

CSOK szempontjából új lakásépítésnek számít az alábbi két eset:

  • július 1-jén vagy azt követően kiadott építési engedéllyel vagy az egyszerű bejelentési kötelezettséghez kötött építési tevékenység bejelentésének megtörténtét az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer által előállított igazoló dokumentummal rendelkező lakás építése, vagy 
  • a használatbavételi engedéllyel (a használatbavétel tudomásulvételét vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvánnyal) még nem rendelkező lakás tulajdonjogának, a használatbavételi engedély megszerzése (a használatbavétel tudomásulvétele, vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének bejelentése) előtt történő átruházása esetén, az új tulajdonos igénylő – az e rendeletben meghatározott feltételekkel – új lakás építéseként CSOK-ot igényelhet, ha az építkezés a 2008. július 1-jén, vagy azt követően kiadott építési engedély ( január 1-jét követően az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az építésitevékenység bejelentése) alapján történt.

Fentieken túlmenően új lakásnak minősül a meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével:

  • az alapozási munkáktól kezdődően – kivéve ha a meglévő alap szakértői vélemény alapján felhasználható – újonnan épített, a lakhatás feltételeinek megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel, amely elkészültét követően használatbavételi vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány iránti eljárásra köteles, ideértve a tanyán és birtokközponton található lakóépületet is, és amely legalább az alábbi feltételeknek megfelel:
    • 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel -, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel rendelkezik,
    • közműves villamos energia szolgáltatással rendelkezik,
    • egyedi fűtési móddal rendelkezik,
    • közműves szennyvízelvezetéssel rendelkezik, vagy ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik, és
    • közműves ivóvíz-szolgáltatással rendelkezik, vagy ha a településen (településrészen) nincs közműves vízszolgáltatás, a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van; vagy
  • tetőtér beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott lakás akkor, ha a tetőtér beépítés vagy emelet-ráépítés révén új önálló albetétként nyilvántartott, lépcsőházból vagy szabadlépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező, a fenti feltételnek megfelelő új lakás jön létre.

Tulajdonszerzés a támogatott lakásban

Az újonnan épített lakásban csak a támogatott személyek szerezhet tulajdont. Házaspár, illetve élettársak igénylése esetén a lakásban mindkét félnek – bármilyen arányban – az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonjoggal kell rendelkeznie.

Több lakásból álló osztatlan közös tulajdonú ingatlan építése esetén a tulajdonjog mellett igazolni kell a CSOK-kal érintett lakásra vonatkozó használati megállapodással a támogatott személy kizárólagos használati jogának fennállását.

Tetőtér-beépítéssel, emelet-ráépítéssel megvalósuló új lakás esetén az emelt összegű CSOK abban az esetben vehető igénybe, ha abban a lakóépületben, amelynek tetőterében vagy emeletén az új lakás kialakításra kerül

  • az igénylő, illetve az igénylő gyermeke,
  • az olyan gazdálkodó szervezet, amellyel az igénylő tulajdonosi jogviszonyban áll, vagy
  • olyan alapítvány vagy egyesület, amelynek az igénylő az alapítója,

nem rendelkezik tulajdonjoggal, vagy – osztatlan közös tulajdon esetén – kizárólagos használati joggal.

Kiskorú tulajdonszerzése

Ha a CSOK kérelem benyújtását megelőzően a kiskorú gyermek – az elhunyt szülő után – már korábban tulajdont szerzett, akkor az újabb lakásban – a gyámhatóság rendelkezésének megfelelő mértékben – a támogatott személy mellett a kiskorú gyermek is szerezhet tulajdont.

A támogatásra való jogosultságot nem érinti, ha a kérelem benyújtását követően az igénylő, illetve a támogatási szerződés megkötését követően a támogatott személy elhalálozása esetén, a lakásban annak egyenes ági rokona, házastársa vagy élettársa szerez tulajdont.

CSOK összege – ideértve a megelőlegezett kedvezményt is – új lakás építése esetén

CSOK összege új építésü lakás vásárlása, építkezés esetén
Gyermekek száma Minimális hasznos alapterület (lakás / lakóház) CSOK összege
1 40/70 m2 600.000 Ft
2 50/80 m2 2.600.000 Ft
3 vagy több 60/90 m2 10.000.000 Ft

A CSOK megelőlegezett formában – új lakás építése esetén – legfeljebb 3 vállalt gyermek után igényelhető. A gyermekvállalás teljesítésére előírt határidő 1 gyermek vállalása esetén 4 év, 2 gyermek vállalása esetén 8 év, a 10 milliós támogatás igénylése esetén – a vállalt gyermekek számától függetlenül10 év.

A hasznos alapterületre vonatkozó előírásokat fenti táblázat is szemlélteti:

A kedvezménnyel építhető:

új lakás hasznos alapterülete:

  • egy gyermek esetén legalább 40 m2,
  • két gyermek esetén legalább 50 m2,
  • három vagy több gyermek esetén legalább 60 m2

új egylakásos lakóépület hasznos alapterülete:

  • egy gyermek esetén legalább 70 m2
  • két gyermek esetén legalább 80 m2
  • három vagy több gyermek esetén legalább 90 m2

Egylakásos lakóépület: a tulajdoni formától függetlenül olyan

  • szabadon álló, oldalhatáron álló, zártsorú beépítési móddal vagy a telken meglévő épülethez csatlakozó módon épített egy lakást magába foglaló lakóépület, amely önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik, vagy
  • ikerház, sorház vagy láncház, amelyben a CSOK-kal érintett lakás önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszinttől közvetlen bejárattal rendelkezik.

Hasznos alapterület: a lakáson belül közvetlenül megközelíthető, következő helyiségek – az OTÉK (az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet) szerint számított – alapterületének összege:

a) előszoba, közlekedő,

b) nappali,

c) hálószoba,

d) étkező,

e) konyha, étkezőkonyha,

f) fürdőszoba,

g) WC,

h) kamra, tároló,

i) gardrób,

j) mosókonyha,

k) kazánhelyiség és

l) egyéb fűthető helyiség, ide nem értve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget

A lakás hasznos alapterületének kiszámításánál az igénylővel közös háztartásban élő és vállalt valamennyi gyermeket figyelembe kell venni, ideértve az igénylővel közös háztartásban élő azon gyermekeket is, akik után az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vagy ezt megelőlegező kölcsönt már igénybe vettek.

Nem jogosult CSOK igénybevételére az igénylő aki, ha a jogszabály által előírtan figyelembe veendő gyerekszám szerinti legkisebb hasznos alapterületű lakásnál kisebbet vesz.

TB jogviszonyra vonatkozón előírások

TB jogviszony egy vagy két gyermek után igényelt CSOK esetén

Az igénylő – házastársak, élettársak igénylése esetén legalább az egyik fél – a CSOK kérelem benyújtásának időpontjában:

a) 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy a TBJ 6.§ szerint (magyar társadalombiztosítási rendszerben) biztosított, vagy a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül – kivéve a közfoglalkoztatotti jogviszonyban foglalkoztatott személyt – vagy a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési-oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, és

b) legalább 180 napja folyamatosan – ideértve azt is, ha a legalább 180 nap folyamatos biztosításban legfeljebb 30 nap megszakítás van –

ba) a Tbj. 6. §-a szerint (magyar társadalombiztosítási rendszerben) biztosított – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt,

bb) a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési-oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat,

bc) keresőtevékenysége alapján valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja, vagy

bd) a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt -, és ezt 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja.

TB jogviszony három vagy több gyermek után igényelt CSOK esetén

Az igénylő – házastársak, élettársak igénylése esetén legalább az egyik fél – a CSOK kérelem benyújtásának időpontjában:

a) 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy a 6. §-a szerinti (magyar társadalombiztosítási rendszerben) (1) bekezdés a), b) vagy d)-i) pontja szerint biztosított vagy a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül, a Tbj. 6. § (1) bekezdés c), j) pontja vagy (3) bekezdése szerinti jogviszony kivételével, és

b) legalább 2 éve folyamatosan – ideértve azt is, ha a legalább 2 év folyamatos biztosításban legfeljebb harminc nap megszakítás van –

ba) a TBJ 6. §-a alapján (magyar társadalombiztosítási rendszerben) biztosított,

bb) a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytatott,  

bc) kereső tevékenysége alapján valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi hatóság vagy a nemzetközi szervezet által kiállított igazolással igazolja, vagy

bd) a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül, és ezt 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja.

Az 2 éves időszak számítása során a családi otthonteremtési kedvezmény igénylését megelőző 180 napos időtartamnak

a) va Tbj. 6. § (1) bekezdés a), b) és d)-i) pontja szerinti jogviszonyban töltött időnek,

b) olyan időszaknak kell minősülnie, amely alatt az igénylő a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül, ide nem értve a Tbj. 6. § (1) bekezdés c), j) pontja vagy (3) bekezdése szerinti jogviszonytkell minősülnie,

melybe a közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött idő nem számít bele.

Attól függetlenül, hogy hány gyermek után történik a CSOK igénylése:

A benyújtáskor szükséges, a magyar társadalombiztosítási rendszerben megvalósuló jogviszony kiváltható valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alatt fennálló biztosítotti jogviszonnyal, ha ezt az igénylő – házastársak, fiatal házaspár vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja, valamint teljes bizonyító erejű magánokiratban vállalja, hogy a CSOK szerződés megkötését követő 180 napon belül a magyar társadalombiztosítási rendszerben biztosítottá válik.

A NAV a CSOK igénylésekor vállalt, e kötelezettség teljesülését valamennyi támogatott személynél hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja.

Mentesül a TB jogviszony igazolása alól az igénylő, ha végleges határozat alapján gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részül.

További tudnivalók CSOK-kal történő lakásépítés esetén:

A támogatás akkor igényelhető, ha az igénylő az építési munkákat végző gazdálkodó szervezetben nem rendelkezik tulajdonnal, valamint a gazdálkodó szervezet tulajdonosa az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa.

A lakásnak a lakhatási igények kielégítésére alkalmasnak kell lenni. A lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságot a hitelintézet a CSOK kérelem elbírálása során helyszíni szemle kertében, szemrevételezéssel vizsgálja.

Ha a helyszíni szemle során a hitelintézet megállapítja, hogy a lakás a lakhatási igények kielégítésére nem alkalmas, az igénylő a hitelintézet részére szakvéleménnyel igazolhatja a lakás lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságát. A lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságot igazoló statikai szakvélemény megléte esetén a lakhatási igények kielégítésére való alkalmatlanságra hivatkozással a hitelintézet nem utasíthatja el a kérelmet.

CSOK kérelem benyújtásának határideje lakásépítés esetén

A CSOK kérelem új lakás építése esetén a használatbavételi engedélyről szóló határozat, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági dokumentum vagy az egyszerű bejelentéshez kötött új lakóépület felépítésének megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítását megelőzően nyújtható be, azzal a további feltétellel, hogy az igénylés időpontjában legalább az igényelt támogatás összegének (kölcsön igénylése esetén a kölcsön összegének is) megfelelő, még hátralévő építési munka fennáll.

A hitelintézeteknek a CSOK kérelmet lakásépítés esetén 60 napon belül el kell bírálniuk. 

CSOK folyósítása lakásépítés esetén

A folyósítás a támogatási szerződés megkötését követően akkor kezdhető meg, ha a támogatott személyek a saját erőként vállalt pénzeszközeiket az építés finanszírozására már felhasználták. A készültéségi foknak megfelelő támogatási összeget a hitelintézet a támogatott személy bankszámlájára folyósítja.

A támogatott személy köteles az utolsó részfolyósításig bemutatni a használatbavételi engedélyt, a használatbavétel tudomásulvételét vagy az egyszerűsített bejelentéshez kötött épület felépítését igazoló hatósági bizonyítványt.

Építőközösség esetén, valamint amennyiben az építtető igénylő vagy támogatott személy a támogatásokkal kapcsolatos ügyintézéssel mást hatalmaz meg, úgy a CSOK folyósítása csak a használatbavételi engedély, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány bemutatását követően, egy összegben történhet.

Számlabenyújtásra vonatkozó előírások:

  • Az igénylőnek vállalnia kell, hogy készültségi fokkal arányos, utólagos folyósítást megelőzően a hitelintézet részére bemutatja az adott készültségi foknak megfelelő, a hitelintézet által elfogadott teljes bekerülési költség legalább 70%-áról saját nevére szóló, az ÁFA törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlákat.
  • Az építési engedély vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentéséről előállított visszaigazolást legfeljebb 6 hónappal megelőzően kiállított számla fogadható el.
  • Épülő (még használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal nem rendelkező) lakóingatlan tulajdonjogának az építkezés befejezése előtti megvásárlása esetén a vételár – ide nem értve a telek vételárát – 70 %-a erejéig az előző építtető nevére vagy – ha az előző építtető gazdálkodó szervezet – a gazdálkodó szervezet által a teljes vételárról kiállított számlákat kell bemutatni.
  • Építőközösség tagjaként a kedvezményt az igénylő a felépítendő társasházból az építőközösségi szerződés alapján megállapítható bekerülési költségnek az építőközösségi szerződés szerint tulajdonába kerülő lakásra számított és a közös tulajdonba kerülő épületrészekből őt megillető tulajdoni hányad arányában, az építőközösség nevére kiállított számlák alapján is igényelheti. 
  • Csak olyan számla fogadható el, amelyet olyan egyéni vállalkozó, gazdasági társaság állított ki, amely a számlakibocsátás időpontjában szerepel a NAV külön nyilvántartásában működő adóalanyként vagy a támogatott személy a számlákhoz csatolja az állami adóhatóság igazolását, mely szerint a számlakibocsátó a számla kibocsoátásnak időpontjában a NAV nyilvántartásában működő alanyként szerepelt.
  • Ha a támogatott személy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti közhasznú jogállású szervezet vagy települési önkormányzat által kiírt nyilvános pályázat útján az építkezéshez szükséges természetbeni juttatásban részesül, a természetbeni juttatás támogatást nyújtó által igazolt értékéig a számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető.
  • Ha az új lakás építése során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, úgy ezeknek az építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetője által írásban igazolt értékéig a számlabenyújtási kötelezettség legfeljebb a fentiek alapján meghatározott összeg 20%-ával csökkenthető.

FONTOS! Az új lakás építéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményre és/vagy adó-visszatérítési támogatásra támogatási szerződés abban az esetben köthető, ha az igénylő az építési munkákat végző gazdálkodó szervezetben nem rendelkezik tulajdonnal, valamint a gazdálkodó szervezet tulajdonosa, illetve az építési tevékenységet végző egyéni vállalkozó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa.

Kötelezettségek CSOK folyósítást követően

A támogatott személynek a CSOK folyósítást követő, alábbi előírásoknak kell eleget tenniük:

  • A támogatott személyeknek és azon gyermekeknek, akikre tekintettel a CSOK folyósításra került, a folyósítást követő 10 évig kell életvitelszerűen az épített lakásban lakniuk. Ezt a folyósítást követő 90 napon belül lakcímkártyával kell igazolni a hitelintézet felé.
  • Az épített lakásra a CSOK szerződés megkötését követő 10 évig terjedő időszakra az állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. Az állam javára szóló jelzálogjog ranghelyét csak a CSOK-kal épített lakásra felvett lakáscélú hitelintézetik lakás-takarékpénztári kölcsönt, valamint az építkezés helyéül szolgáló építési telek megvásárlására felvett hitelintézeti, illetve lakás-takarékpénztári kölcsönt biztosító jelzálog ranghelye előzi meg.
  • A 10 éves elidegenítési és terhelési tilalom idején a lakásra a támogatott személynek lakásbiztosítással kell rendelkeznie.
  • A tilalom lejáratáig a CSOK-kal érintett lakásban harmadik személy öröklés révén szerezhet tulajdonjogot vagy haszonélvezeti jogot, illetve közérdekű használati jog kerülhet bejegyzésre.

CSOK utóbb született gyermek esetén

Új lakás építése esetén a kölcsönszerződés megkötését követően született gyermek után utólagos támogatás igénybevételére nincs lehetőség.

Feliratkozás az új kérdésekre/válaszokra
Visszajelzés
1.7K hozzászólás
Inline Feedbacks
Minden hozzászólás megtekintése

Kérdésem még az lenne, hogy 3 gyermek után mekkora a maximális összeg, amit igénybe vehetnek használt lakásra? 180 napom még van, de szerintem hitelképes nem vagyok.
Köszönöm.

Kedves Hajni!
3 gyermek után építkezés igényelt 10M Ft-os CSOK-hoz legalább 2 éves TB jogviszony szükséges, melyből az utolsó 180 napnak valamilyen keresőtevékenységből kell származni.

Üdvözletem!
Egy ház vásárlásán gondolkodunk, amire 2000 körül adtak építési engedélyt, szerkezetkészre építették. Utána úgy maradt, nem fejezték be, nem költöztek be, nincs használatbavételi engedély. A tulajdoni lapon nem szerepel a ház, vagy az engedély. Mi megvennénk, befejeznénk. Ez új építésnek minősülhet?
Köszönettel.
Anett

Kedves Anett!
Ha az eredeti építési engedély 2008. június 30. előtt került kiadásra, akkor CSOK szempontból az ingatlan nem minősül újnak, így arra CSOK új engedélyek esetén sem igényelhető sajnos.

A telek adottságai és a HÉSZ nem egyértelműsége miatt, irodával kombinált lakóházat vagyok kénytelen építeni, amely engedély köteles.
Igénybe vehető-e a CSOK ebben az esetben?

Kedves László!
Lakóház, iroda megnevezésű ingatlan építésénél sajnos kizárja a CSOK jogosultságot az iroda megnevezés.

Kérdése van?

Kattintson ide és tegye fel

Szakértőink eddig 45134 kérdésre válaszoltak.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

1.7K
0
Tedd fel kérdésed vagy szól hozzá a témához!x