ÁFA visszatérítési támogatás 2021, feltételek

Az ÁFA visszatérítési támogatás 2021. január elsejétől már nem csak preferált kistelepülésen vehető igénybe! Az adó-visszatérítési támogatás több fajtája érhető el januártól.

Mely esetben vehető igénybe ÁFA visszatérítési támogatás?

2021. január elsejétől érvényes szabályozás

  1. Új, nem generálkivitelezéssel megvalósuló lakás építése esetén a 27% ÁFA tartalommal kiállított számlák visszaigénylése maximum 5M Ft-ig
  2. Újépítésű lakás vásárlása vagy generálkivitelezéssel megvalósuló új lakásépítés esetén 5% ÁFA igényelhető vissza, amennyiben a finanszírozáshoz CSOK is kapcsolódik
  3. Falusi CSOK által preferált kistelepülésen lakás/lakóépület bővítése és/vagy korszerűsítése esetén a 27% ÁFA tartalommal kiállított számlák visszaigénylése maximum 5M Ft-ig

ÁFA visszatérítési támogatás

Új, nem generálkivitelezéssel megvalósuló lakás építése esetén a 27% ÁFA tartalommal kiállított számlák visszaigénylése maximum 5M Ft-ig

A kedvezményt új lakás építés esetén igényelheti:

  • a) a legfeljebb 150 m2 hasznos alapterületű lakás vagy a legfeljebb 300 m2 hasznos alapterületű egylakásos lakóépület természetes személy építője vagy építtetője az építési bekerülési költség megfizetéséhez, illetve
  • b) az építkezés helyéül szolgáló építési telek vételárához az építési telek természetes személy tulajdonosa

Az ÁFA visszatérítési támogatás összege megegyezik az építkezés helyéül szolgáló építési telek, valamint a lakás vagy az egylakásos lakóépület építéséhez megvásárolt anyagok és igénybe vett szolgáltatások számlájában feltüntetett és a kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó összegével, de legfeljebb 5 000 000 forint.

Az ÁFA visszatérítési támogatás legfeljebb egy alkalommal, kizárólag a 27%-os, általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla vagy számlák benyújtása esetén vehető igénybe. A számlabemutatási kötelezettség teljesítésénél az 5%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla nem vehető figyelembe.

A támogatás 2018. január 1-jén vagy azt követően kiállított számla alapján legkésőbb 2022. december 31-ig igényelhető.

Újépítésű lakás vásárlása vagy generálkivitelezéssel megvalósuló új lakásépítés esetén 5% ÁFA igényelhető vissza, amennyiben a finanszírozáshoz CSOK is kapcsolódik

A legfeljebb 150 m2 hasznos alapterületű új lakás vagy a legfeljebb 300 m2 hasznos alapterületű új egylakásos lakóépület vásárlása vagy építése esetén – az e rendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezmény igénylésével egyidejűleg – a telekárat is tartalmazó vételárához a természetes személy vevő, illetve a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költségéhez a természetes személy telektulajdonos építtető ÁFA visszatérítési támogatást igényelhet.

Az ÁFA visszatérítési támogatás összege megegyezik a telekárat is tartalmazó vételár, illetve a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség számlájában feltüntetett és a kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó összegével.

Az ÁFA visszatérítési támogatás legfeljebb egy alkalommal, ebben az esetben kizárólag az 5%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla vagy számlák benyújtása esetén vehető igénybe. A számlabemutatási kötelezettség teljesítésénél a 27%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla nem vehető figyelembe.

A támogatás 2021. január 1-jén vagy azt követően kiállított számla alapján legkésőbb 2022. december 31-ig igényelhető.

Falusi CSOK által preferált kistelepülésen lakás/lakóépület bővítése és/vagy korszerűsítése esetén a 27% ÁFA tartalommal kiállított számlák visszaigénylése maximum 5M Ft-ig

Az ÁFA visszatérítési támogatás preferált kistelepülésen az alábbi lakáscélra igényelhető:

  • a falusi CSOK szerinti lakás/lakóépület bővítési és/vagy korszerűsítési célok hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költségének megfizetéséhez

Az ÁFA visszatérítési támogatás összege megegyezik a bővítéshez, illetve a korszerűsítéshez megvásárolt anyagok és igénybe vett szolgáltatások számlájában feltüntetett és a kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó összegével, de legfeljebb 5 000 000 forint.

Az ÁFA visszatérítési támogatás ebben az esetben kizárólag a 27%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla benyújtása esetén vehető igénybe. A számlabemutatási kötelezettség teljesítésénél az 5 százalékos általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla nem vehető figyelembe.

A támogatás 2018. január 1-jén vagy azt követően kiállított számla alapján legkésőbb 2022. december 31-ig igényelhető.

Mi minősül új lakásnak?

Új lakásépítés fogalma:

A meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével:

  • az alapozási munkáktól kezdődően – kivéve, ha a meglévő alap szakértői vélemény alapján felhasználható – újonnan épített, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel (a továbbiakban: lakás), amely elkészültét követően használatbavételi vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány iránti eljárásra köteles, ideértve a tanyán és birtokközponton található lakóépületet is, és amely legalább az alábbi feltételeknek megfelel:

a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel –, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel rendelkezik,

b) közműves villamos energia szolgáltatással rendelkezik,

c) egyedi fűtési móddal rendelkezik,

d) közműves szennyvízelvezetéssel rendelkezik, vagy ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik, és

e) közműves ivóvíz-szolgáltatással rendelkezik, vagy ha a településen (településrészen) nincs közműves vízszolgáltatás, a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van;

  • tetőtér beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott lakás akkor, ha a tetőtér beépítés vagy emelet-ráépítés révén új önálló albetétként nyilvántartott, lépcsőházból vagy szabadlépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező, az előző pont a)-e) pontja szerinti feltételnek megfelelő újabb lakás jön létre.

Új lakásépítésnek minősül továbbá: a használatbavételi engedéllyel, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkező lakás tulajdonjogának a használatbavételi engedély megszerzése, a használatbavétel tudomásulvétele vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítése bejelentésének megtörténte előtt történő átruházás esetén, ha az építkezés 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott építési engedély vagy 2016. január 1-jét követően az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az építési tevékenység bejelentése alapján történt, úgy a támogatást az új tulajdonos – az e rendeletben meghatározott feltételekkel – igénybe veheti.

Bekerülési költség új lakásépítés esetén: a következő kiadásoknak ténylegesen megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyakat nem tartalmazó, új lakásra jutó hányada:

a) az új lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei,

b) az új lakás rendeltetésszerű használhatóságát biztosító

ba) helyiségeinek,

bb) tároló helyiségeknek, ideértve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tárolót, a lomkamrát,

bc) melléképítményeknek, ideértve a hulladéktartály-tárolót, a közműpótló építményeket és berendezéseket, a közmű-becsatlakozás építményeit,

bd) egyéb építményeknek, ideértve a lakótelek homlokvonalán álló kerítést, az építésügyi hatóság által előírt kerítést, az épület megközelítését szolgáló tereplépcsőt, lejtőt és járdát, valamint támfalat és szivárgó övárkot, valamint

be) a gépkocsitároló helyiségnek az építési költségei,

c) a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei,

d) a lebonyolítási költségek, köztük a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés – ideértve a használatbavétel tudomásulvételét, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiállítását is – és a műszaki ellenőrzés költségeit,

e) a jogszabály alapján fizetendő útépítési- és közművesítési hozzájárulás,

f) a távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások,

g) az új lakáshoz kapcsolódó közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások,

h) az új lakás megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei,

i) az új lakás megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek;

j) a tetőtér-beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott új lakás biztonságos megközelítését biztosító lépcső

k) a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Lechner Tudásközpont) honlapján nyilvánosan elérhető Nemzeti Mintaterv Katalógusból kiválasztott, felhasználói szerződésben rögzített mintatervnek az érintett építési helyszínre történő adaptálásához kapcsolódó tervezési díj (a továbbiakban: adaptációs költség).

Az igénylő az építési munkákat végző gazdálkodó szervezetben nem rendelkezhet tulajdonnal, valamint a gazdálkodó szervezet tulajdonosa, illetve az építési tevékenységet végző egyéni vállalkozó az igénylőnek nem lehet közeli hozzátartozója vagy élettársa.

Új lakásvásárlás fogalma:

a) a 2008. július 1-jén vagy azt követően kiállított használatbavételi engedéllyel, használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező, vagy

b) a kérelem benyújtásának időpontjában építési engedéllyel vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentésének megtörténtét az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer vagy 2019. október 24. előtt tett bejelentés esetén az elektronikus építési napló üzemeltetője által előállított igazoló dokumentummal, hatósági bizonyítvánnyal vagy az elektronikus építési napló üzemeltetője által előállított visszaigazolással rendelkező, de használatbavételi engedéllyel, használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkező

olyan új lakás, amelyet gazdálkodó szervezet természetes személy részére való értékesítés céljára épít vagy építtet, és amelyet első ízben, természetes személy részére értékesítenek.

Lakás/lakóépület fogalma bővítés, korszerűsítés esetén:

A lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel, amely rendelkezik legalább:

  • 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel –, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel,
  • közműves villamos energia szolgáltatással,
  • egyedi fűtési móddal,
  • közműves szennyvízelvezetéssel, vagy ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik, és
  • közműves ivóvíz-szolgáltatással, vagy ha a településen (településrészen) nincs közműves vízszolgáltatás, a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van.

A fűtés szempontjából a központi fűtéssel, vagy távfűtéssel rendelkező lakások is megfelelőek.

Korszerűsítés esetén a támogatott ingatlan vonatkozásában elegendő, ha a támogatási kérelem benyújtásakor a lakás 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel – rendelkezik, és a támogatást igénylő vállalja, hogy a lakásvásárlással egybekötötten, vagy a meglévő lakás korszerűsítési munkáinak eredményeképpen teljesíteni fogja a lakásra vonatkozóan elvárt minimum követelményeket.

Bekerülési költség korszerűsítés esetén:

a) víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése,

b) fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel,

c) központi fűtés kialakítása vagy cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,

d) az épület szigetelése, ideértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,

e) a külső nyílászáró energiatakarékos nyílászáróra való cseréje,

f) tető cseréje, felújítása, szigetelése,

g) kémény építése, korszerűsítése,

h) belső tér felújítása, ideértve a belső burkolat cseréjét, a galériaépítést, a belső elektromos-, vízhálózat cseréjét, a fürdőhelyiség-felújítást, a WC-felújítást; a konyhafelújítást,

i) a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található melléképület felújítása vagy kerítés építése, a korszerűsítés költségeinek legfeljebb 30%-áig, valamint

j) a korszerűsítéshez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés költségeinek legfeljebb 20%-áig.

A korszerűsítési munkálatokat a támogatási szerződés megkötésétől számított 3 éven belül kell teljesíteni, amelyet a hitelintézet helyszíni szemle keretében ellenőrzi.

Lakás bővítésének minősül a lakás hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése érdekében végzett építési tevékenység, ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtér-beépítést, valamint az emelet-ráépítést is abban az esetben, ha azok révén nem jön létre a 16/2016. (II. 1.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés 9. pont b) alpontja szerinti új lakás.

Bővítés fogalma:

  • a lakás hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése érdekében végzett építési tevékenység, ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtérbeépítést, valamint az emelet-ráépítést is abban az esetben, ha az emelet-ráépítés vagy tetőtér-beépítés révén nem jön létre új, önálló albetétként nyilvántartott lakás.

A meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása nem minősül a lakás bővítésének.

Bekerülési költség bővítés esetén: a ténylegesen megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyat nem tartalmazó alábbi költség:

a) a bővítés érdekében a lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek, tároló helyiségeinek – ide nem értve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tárolót, a lomkamrát és központi berendezéseinek építési költsége -,

b) a lebonyolítási költségek, köztük a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés – ideértve a használatbavétel tudomásulvételét – és a műszaki ellenőrzés költsége,

c) a bővítéshez szükséges földmunka elvégzésének költségei,

d) a bővítés megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek.

A bővítési munkálatokat a támogatás alapját képező bővítési munkák elvégzését a támogatási szerződésben meghatározott határidőn, de legfeljebb a bővítés megkezdésétől számított öt éven belül kell teljesíteni.

Bővítés és korszerűsítés esetén az igénylőnek nem lehet Ptk. szerinti közeli hozzátartozója vagy élettársa az építési munkálatokat végző egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság, továbbá − ha az építési munkálatokat gazdálkodó szervezet végzi − az igénylő a gazdálkodó szervezetben nem rendelkezhet tulajdonnal.

Az igényelés határideje

Az ÁFA visszatérítési támogatás a telek vételárához, valamint a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő, még hátralévő építési költségek finanszírozásához egyidejűleg és legfeljebb egy alkalommal, a 2018. január 1-jén vagy azt követően, kizárólag 27%-os általános forgalmi adó-mértékkel kiállított számla alapján legkésőbb 2022. december 31-ig igényelhető.

Az ÁFA visszatérítési támogatás a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő, még hátralévő bővítési/korszerűsítési bekerülési költségek finanszírozásához egyidejűleg és legfeljebb egy alkalommal, a 2018. január 1-jén vagy azt követően, kizárólag 27%-os általános forgalmi adó-mértékkel kiállított számla alapján legkésőbb 2022. június 30-ig igényelhető.

A támogatás iránti kérelem a meglévő lakás bővítése és/vagy korszerűsítése esetén a bővítési és/vagy korszerűsítési munkálatok befejezését, illetve – engedély köteles építés, bővítés esetén – a használatbavételi engedély kiadását, a használatbavétel tudomásulvételét megelőzően vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építés, bővítés esetén a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány kiállítását megelőzően lehet kérni a hitelintézettől.

Az aÁFA visszatérítési támogatás újépítésű lakás vásárlása vagy generálkivitelezéssel megvalósuló új lakásépítés esetén – amennyiben a finanszírozáshoz CSOK is kapcsolódik – legfeljebb egy alkalommal, kizárólag az 5%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla vagy számlák benyújtása esetén 2021. január 1-jén vagy azt követően kiállított számla alapján legkésőbb 2022. december 31-ig igényelhető.

Az áfa visszatérítési támogatás mértéke

Az ÁFA visszatérítési támogatás összege megegyezik az építkezés helyszínéül szolgáló építési telek, valamint az építéshez, bővítéshez, illetve a korszerűsítéshez megvásárolt anyagok és igénybe vett szolgáltatások számlájában feltüntetett és a kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó összegével, de legfeljebb 5 000 000 forint.

Az ÁFA visszatérítési támogatás összege – CSOK-kal történő új lakásvásárlás-, illetve építés esetén – megegyezik a telekárat is tartalmazó vételár, illetve a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség számlájában feltüntetett és a kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó összegével.

Az ÁFA visszatérítés támogatás folyósítása

Az adó-visszatérítési támogatás

  • építési telekre jutó részét az építési telek vételáráról kiállított számla benyújtását követően egy összegben,
  • az építkezés, bővítés, korszerűsítés bekerülési költségre jutó részét készültségi foknak megfelelően, utólagosan folyósítja a hitelintézet a támogatott személy fizetési számlájára akkor, ha a támogatottak a saját erőként vállalt pénzeszközeiket már felhasználták.
  • összegének folyósítása új lakás vásárlása esetén a támogatási szerződés megkötését követően, egy összegben történik.

Kötelező tulajdonszerzési elvárások a támogatással érintett ingatlanban

  • Új lakás esetén:

Kizárólag a támogatott személyek szerezhetnek tulajdont. Házaspár, illetve élettársak esetén a lakásban mindkét félnek (bármilyen arányban) az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonjoggal kell rendelkeznie.

Ha a támogatásra vonatkozó kérelem benyújtását megelőzően a kiskorú gyermek – elhunyt szülő után – már korábban tulajdont szerzett, akkor az új lakásban – a gyámhatóság rendelkezésének megfelelő mértékben – a támogatott személy mellett a kiskorú gyermek is szerezhet tulajdont.

A támogatásra való jogosultságot nem érinti, ha a kérelem benyújtását követően az igénylő, illetve a támogatási szerződés megkötését követően a támogatott személy elhalálozása esetén, az új lakásban annak egyenes ági rokona, házastársa vagy élettársa szerez tulajdont.

Tetőtér beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott új lakás esetén lépcső kialakítására a támogatás abban az esetben is felhasználható, ha a lépcső

a) az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlannak nem az igénylő kizárólagos, hanem a tulajdonostársak közös használatába tartozó részében, vagy

b) társasháztulajdon esetében annak közös tulajdonban álló épületrészében

található.

  • Lakásbővítés, korszerűsítés esetén:

Az igénylőnek – házastárssal, élettárssal történő igénylés esetén az igénylőknek együttesen – az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, legalább 50 százalékos tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie.

Fenti feltétel hiányában is igényelhető a támogatás, ha a kedvezménnyel érintett lakás tekintetében a fenti feltétel az igénylő elhunyt házastársa vagy élettársa esetében fennállt, és a lakásban az elhunyt házastárs vagy élettárs kiskorú gyermeke legalább 50%-ot elérő mértékben tulajdonjogot szerzett.

TB jogviszonyra vonatkozó előírás

Újépítésű lakáshoz igényelt ÁFA visszatérítés támogatás esetén:

Az igénylő – házaspár, illetve élettárs esetén legalább az egyik fél – 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy

a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó kérelem benyújtásakor a magyar társadalombiztosítási rendszerben (Tbj. 6.§ szerint) biztosított, vagy a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül  – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt – vagy a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési-oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, és

legalább 180 napja folyamatosan – ideértve azt is, ha a legalább 180 nap folyamatos biztosításban legfeljebb 30 nap megszakítás van –:

  • a Tbj. 6.§-a alapján a magyar társadalombiztosítási rendszerben biztosított – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt –,
  • a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelésioktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat,
  • kereső tevékenysége alapján valamely másik állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolás hiteles fordításával igazolja, vagy
  • a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt -, és ezt 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja.

Bővítéshez, korszerűsítéshez igényelt adó-visszatérítés támogatás esetén:

Az igénylő – házaspár, illetve élettárs esetén legalább az egyik fél – 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy

az ÁFA visszatérítési támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában a magyar társadalombiztosítási rendszerben (a továbbiakban: Tbj.) 6. §-a szerint biztosított, vagy a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül, és

legalább 180 napja – legfeljebb 30 nap megszakítással – folyamatosan –

  • a magyar társadalombiztosítási rendszerben (Tbj. 6. §-a szerint) biztosítottként szerepel,
  • a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytatott,
  • kereső tevékenysége alapján valamely másik állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja, vagy
  • a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősü

TB jogviszonyra vonatkozó közös szabályok adó-visszatérítési támogatás esetén:

A benyújtáskor szükséges, a magyar társadalombiztosítási rendszerben megvalósuló jogviszony kiváltható valamely másik állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alatt fennálló biztosítotti jogviszonnyal, ha az igénylő – házastársak, fiatal házaspár vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – a kérelem benyújtásának időpontjában kereső tevékenysége alapján másik állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alatt áll és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja, valamint teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan vállalja, hogy a támogatási szerződés megkötését követő 180 napon belül a magyar társadalombiztosítási rendszerben biztosítottá válik.

Az állami adóhatóság ezen kötelezettség teljesülését valamennyi támogatott személynél hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja!

Mentesül a TB jogviszony igazolása alól az adó-visszatérítési támogatást igénylő:

  • ha a fővárosi és megyei kormányhivatal jogerős határozata alapján gyermekek otthongondozási díjban vagy ápolási díjban részesül,
  • öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, vagy szolgálati járandóságban részesülő személy.

Kizáró tényezők ÁFA visszatérítési támogatás igénylésénél

Nem igényelhető a kedvezmény:

  • a jogszabály 1. melléklete szerinti felsorolt bűncselekmény elkövetése esetén, illetve amennyiben az igénylő ehhez kapcsolódóan a büntetett előélethez kapcsolódó hátrányos jogkövetkezmények alól még nem mentesült.
  • Az igénylők bármelyike az állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozással rendelkezik
  • az igénylőt a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a családok otthonteremtési kedvezménye vagy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok alapján igénybevett támogatások tekintetében a járási hivatal, a Kormányhivatal, a Kincstár vagy a bíróság jogerősen visszafizetésre kötelezte
  • Külterületi lakás vonatkozásában nem vehető igénybe támogatás lakóingatlan korszerűsítése esetén azon fejlesztési tevékenységekre, amelyek a VP6-7.2.1.4-17 azonosító jelű „Tanyák háztartási léptékű villamos energia és vízellátás, valamint szennyvízkezelési fejlesztései” megnevezésű felhívás, továbbá valamely Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás igénybevételének feltételeiről szóló miniszteri rendelet vagy pályázati felhívás szerinti támogatás keretében, vagy korábban ilyen támogatásból kerültek megvalósításra, amennyiben az azokkal kapcsolatos, a támogatói okiratban vagy támogatási szerződésben foglalt fenntartási, üzemeltetési kötelezettség még fennáll.

További jogosultsági feltételek

  • Az utolsó részfolyósítást követő 90 napon belül be kell mutatni a lakcímet igazoló hatósági igazolványt.
  • A támogatott személyeknek az utolsó részfolyósítását követő 10 évig életvitelszerűen a támogatott lakásban kell lakniuk.
  • A 10 éves elidegenítési és terhelési tilalom idején a lakásra a támogatott személynek lakásbiztosítással kell rendelkeznie.
  • Az állam javára szóló jelzálog ranghelyét csak a támogatással épített/bővített/korszerűsített lakásra felvett lakáscélú hitelintézeti, lakás-takarékpénztári kölcsönt biztosító jelzálog ranghelye előzheti meg.

Magyar állampolgáron kívül az alábbi személyek igényelhetnek adó-visszatérítési támogatást:

  • a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja,
  • a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak szerint bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik,
  • a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el

Nem magyar állampolgár részére a családi otthonteremtési kedvezmény a három hónapot meghaladó tartózkodási jogosultság fennállásának időtartama alatt nyújtható, ha Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

Támogatott ingatlan, mint egyéni vállalkozás és gazdasági társaság székhelye

A támogatási kérelem benyújtásakor az igénylőnek teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkoznia kell arról, hogy a legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság – ide nem értve a részvénytársaságot –, illetve az általa folytatott egyéni vállalkozói tevékenység székhelyeként – az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt – a támogatással érintett lakást jelenti be a cégnyilvántartásba, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartásába.

Ebben az esetben az adó-visszatérítési támogatás is csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Ha a támogatásoknak az igénylő részére megállapítható összege – az igénylő nyilatkozata alapján – meghaladná a csekély összegű (de minimis) támogatásokra megállapított összeghatárt, akkor az igénylő legfeljebb ezen összeghatárig jogosult falusi CSOK kedvezményre, a kamattámogatott kölcsönre és az adó-visszatérítési támogatásra.

Számlabenyújtásra vonatkozó feltételek

  • A támogatott személynek vállalnia kell, hogy a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően a hitelintézet részére bemutatja az adott készültségi foknak megfelelő, a hitelintézet által elfogadott teljes bekerülési költség legalább 70 %-áról, saját nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlákat.
  • Épülő (még használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal nem rendelkező) lakóingatlan tulajdonjogának az építkezés befejezése előtti megvásárlása esetén a vételár – ide nem értve a telek vételárát – 70 %-a erejéig az előző építtető nevére vagy – ha az előző építtető gazdálkodó szervezet – a gazdálkodó szervezet által a teljes vételárról kiállított számlákat kell bemutatni.
  • Újépítésű lakás vásárlása esetén a támogatott személy az adásvételi szerződésben szereplő telekárat is tartalmazó vételárról a saját nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlákat, egyszerűsített számlákat a hitelintézet részére bemutatja.
  • Bővítés, korszerűsítés esetén a bővítési, korszerűsítési munkák megkezdését legfeljebb hat hónappal megelőzően kiállított számla fogadható el.
  • Új lakás építése esetén az építési engedély vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének bejelentését legfeljebb 6 hónappal megelőzően kiállított számla fogadható el.
  • Lakásépítést/ővítést/korszerűsítést igazoló számlaként csak olyan számla fogadható el, amelyet olyan egyéni vállalkozó, gazdasági társaság állított ki, amely a számlakibocsátás időpontjában szerepel a NAV külön nyilvántartásában működő adóalanyként, vagy ennek hiányában az állami adóhatóság a működő adóalanyiságot a számlakibocsátó tekintetében igazolja.

ÁFA-visszatérítési támogatással kapcsolatos gyakori kérdések

  • Visszaigényelhető a telekáfa, ha egyelőre nem építkezünk rá?

    Ha csak a gazdálkodó szervezettől vásárolt építési telek vonatkozásában szeretnénk élni az ÁFA visszatérítés lehetőségével, a támogatás igénybevételének akkor is feltétele, hogy az igénylő a hitelintézet részére az építési engedélyt, illetve az egyszerű bejelentés megtörténtének igazolását, a jogszabályban meghatározott építési és tervdokumentációkat, továbbá a hitelintézet által elfogadott, a bekerülési költségeket tartalmazó költségvetést, és annak legalább 70%-áról, a saját nevére kiállított számlákat benyújtsa.

    A telekáfa tehát nem igényelhető vissza, ha egyelőre nem építkezünk rá.

    Tegye fel további kérdését ezzel a témával kapcsolatban

  • Családi ház bővítés esetén is jár a 27% ÁFA visszatérítés?

    Családi ház bővítésekor, mely bővítés egyszerű bejelentéshez kötött, és használatbavételi engedélyt kell kapjon az ingatlan a bővítést követően, az 5 millió Ft ÁFA visszatérítés a vonatkozó kormányrendelet értelmében kizárólag abban abban az esetben vehető igénybe, ha a bővítendő ingatlan preferált településen található.

    A preferált települések listáját és a további jogosultsági feltételeket IDE kattintva ismerhetők meg.

    Tegye fel további kérdését ezzel a témával kapcsolatban

  • Milyen címre szólhat a számla ÁFA visszaigénylése esetén?

    Az adó-visszatérítési támogatás igénybevételéhez kiállított számlának az igénylő nevére és címére kell szólni. Megfelelő tehát a számla, amely nem a támogatott – esetlegesen építés alatt álló – ingatlancímre, hanem az igénylő állandó lakcímére szól.

    Tegye fel további kérdését ezzel a témával kapcsolatban

  • A 27% ÁFA visszaigényelhető hitel nélkül is?

    Az adó-visszatérítési támogatás hitel igénybevétele nélkül is igényelhető. Fontos azonban, hogy a támogatás kizárólag a bekerülési költségből még hátralévő munkálatokra használható fel.

    Már felépült lakóingatlanra utólag ÁFA visszatérítési támogatás iránti kérelem nem nyújtható be.

    Tegye fel további kérdését ezzel a témával kapcsolatban

  • A 27%-os áfa meddig igényelhető vissza?

    A támogatási kérelmet 2018. január 1-jén vagy azt követően kiállított számla alapján legkésőbb 2022. december 31-ig lehet benyújtani. A határidő a 27%-os ÁFA visszaigénylés esetén a kérelem benyújtására vonatkozik. Az tehát nem probléma, ha az igénylő az építési munkálatokat a fenti határidőig nem fejezi be. Nem az az előírás, hogy a használatbavételi engedélyt kiadják fenti dátumig, hanem az, hogy a kérelmet a támogatott személy benyújtsa.

    Tegye fel további kérdését ezzel a témával kapcsolatban

  • Gyakori kérdések és válaszok

    Olvassa el a mások által feltett további gyakori kérdéséket és válaszokat a témában.

    Megnézem

    Feliratkozás az új kérdésekre/válaszokra
    Visszajelzés
    1.7K hozzászólás
    Inline Feedbacks
    Minden hozzászólás megtekintése

    Üdvözlöm.
    Másfél hónapja adtuk be az áfa visszaigénylés kérelmet. Akkor 70÷ készültségi fokban volt kész a házunk. A napokban kint járt az értékbecslő, és a bank munkatársa a következőt írta ma:

    “Az értékbecslés eredménye szerint az építkezés készültsége 100%-os lett, mely szerint nincs elvégzésre váró munka.
    A támogatás összege azonban az építési költségvetésből még fennmaradó bekerülési költségre igényelhető.”

    Használatbavételi engedélyünk nincs, minden kritériumnak megfeleltünk a kérelem beadásakor. A rendeletet értelmezve, nincs leírva, hogy visszamenőlegesen nem lehet beadni számlát (a bank be sem kérte a számlákat). Az építkezés kezdete óta mindent számlával tudunk igazolni.
    Kérem, segítsen, mit tehetnénk. Köszönöm.

    Kedves Anikó!
    Az ÁFA támogatás a bekerülési költségből még hátralévő munkálatok finanszírozására használható fel, így amennyiben az értékbecslő helyszíni szemléjekor az ingatlan készültségi foka eléri a 100%-ot, akkor sajnos valóban nem vehető igénybe a támogatás. Fellebbezéssel 15 napon belül a területileg illetékes járási hivatal lakástámogatási osztályához fordulhatnak.

    Üdvözlöm.
    Ha generálkivitelező nélkül kezdjük az építkezést, akkor a számlákat mikor és kinek, hova kell bevinni a visszatérítés kérelmezéséhez?
    Köszönöm.
    Katalin

    Kedves Kata!
    Elsőként az áfa visszatérítési támogatás iránti kérelem benyújtása szükséges, melyet a hitelintézetek valamelyikénél tehetnek meg. Pozitív elbírálást követően kerül sor a támogatási szerződés aláírására, majd ezt követően szükséges a számlákat benyújtani, szintén a választott hitelintézethez.
    Javasoljuk, hogy elsőként keressenek fel egy hitelintézetet a támogatás ügyében.

    Tisztelt Hitelnet,
    2020-ban építettünk egy családi házat hitel igénybevétele nélkül (kezdés 2020 június 1-én, befejeztük 2020 december 20-án).
    Lakhatási engedélyt kaptunk 2020 december 27-én, de az építkezést nem tudtuk teljesen befejezni a külső munkálatok miatt.
    A már kifizetett 27%-os számlák után van lehetőség ÁFA visszaigénylésre 5 000 000 Ft-ig ebben az esetben?
    Válaszát megköszönve.
    Tisztelettel.
    István

    Kedves István!
    A leírt esetben véleményünk szerint már nincs lehetőség ÁFA visszatérítési támogatás igénylésére, mivel a használatbavételi engedély már kiadásra került.

    Tisztelt Hitelnet!
    Az 5M Ft áfa visszaigényléshez (27% önerős építkezés) a kiadott banki dokumentumok alapján E-naplót kell készenlétbe helyezni, ezt meg is tettem.
    Első kérdésem az lenne, hogy vezetni is kell ténylegesen, nem szeretnénk emiatt elveszíteni ezt a lehetőséget.
    300 nm alatti építkezésről van szó.
    Másik kérdésem pedig az lenne, hogy a szakaszos folyósítás hogyan is néz ki? Idén decemberre tervezzük, hogy tető alatt leszünk, nyílászáróval, esetleg fűtés, ameddig az időjárás engedi. Ennek fényében az 5 millió forintnyi számlával is rendelkezni fogunk már, mikor érdemes az értékbecslőt hívni?
    Köszönöm megtisztelő válaszukat.
    Ivett

    Kedves Ivett!
    Az E-naplót véleményünk szerint vezetni is szükséges. Ezzel és a folyósítással kapcsolatban további pontos tájékoztatást az érintett bankfiókkal lenne célszerű kérni, mivel ők tudnak pontos tájékoztatást adni az adott ügylet részleteinek ismeretében.

    Tisztelt Hitelnet!
    2020-ban vásároltam egy telket, a tulajdoni lapon szerepel lakóház is, de ez a vásárláskor már csak romjaiban létezett. A romokat eltakarítottuk és jelenleg egy új ház tervezése zajlik. Hitelt nem szeretnénk igénybe venni és saját kivitelezésben építkeznénk.
    Kérdésem, hogy ebben az esetben is igénybe tudjuk-e venni az ÁFA-visszatérítést az építési anyagok számlái után? Amennyiben igen, akkor hol lehet igényelni a visszatérítést?
    Válaszukat előre köszönöm!

    Kedves Mária!
    Az ÁFA visszatérítés a leírt esetben is igénybe vehető. A támogatás iránt kérelemmel a hitelintézetekhez fordulhat.

    Tisztelt Hitelnet!
    2017. évben építettem egy családi házat és visszaigényeltem az 5M Ft Áfát. a Csok rendelet szerint. Az ingatlant eladtam 2019-évben és az Áfát letéti számlára visszafizettem (új építés miatt 3 évre felfüggesztették a visszafizetést). A CSOK rendeletben ekkor az szerepelt, hogy a visszatérítést 2019.12.31-ig lehet igényelni.
    Majd 2021.01.01-el megváltozott a CSOK rendelet és már igénylési feltételként 2018.01.01.-2022.12.31. szerepel.
    2020.-2021. építettem egy új házat, ami után most újra szeretném igényelni az Áfát, mert megfelelek az új igénylési feltételeknek is. Az új csok rendelet nem rendelkezik a korábban igényelt és a folyamatban lévő ügyekről. Ebben az esetben lehet esélyem az új igénylésnél? Az a feltétel, hogy a támogatás csak egy alkalommal igényelhető milyen formában kizáró ok, ha a vonatkozó korm. rendelet idő közben változott. Én úgy gondolom, hogy az első feltétel szerint a 2019.12.31. lejárta után 2020.01.01-től újra jogosult vagyok a visszaigénylésre!

    Kedves Gergely!
    Információink szerint a felfüggesztett ÁFA visszatérítést tudja továbbvinni az újonnan épített ingatlanra, újabb igénylésre úgy tudjuk nincs lehetőség.

    Tisztelt Hitelnet!
    A jelenlegi házban, ahol lakunk férjemmel és 3 éves kislányommal, felújításra szorul, erre szeretnénk igénybe venni idén a lakásfelújítási támogatást. 3 éve vettünk egy üres telket, ahol egy nagy házat szeretnénk majd építeni. A férjem és az én nevemen van. Az idén a terveket tudjuk elkészítettni. Ha esetleg jövőre tudnánk építkezni, az újonnan épülő ingatlanra szeretnénk igénybe venni gyermekünk után a CSOK-ot, illetve az ÁFA visszatérítést.
    Kérdésem, hogy a kettő ugye nem zárja ki egymást?
    Másik kérdésem, hogy az újonnan épülő ingatlannál generál kivitelezőnk lenne, a 300 nm hasznos alapterület a határ, a tervek szerint az alatt vagyunk. Ha később szükség lenne több beépített részre (szoba vagy a terasz befedése) és átlépnénk esetleg a 300 nm-es határt, vissza kellene fizetnünk, vagy meddig áll fenn ez a korlátozás?
    Válaszukat előre is köszönöm.

    Kedves Csilla!
    A CSOK és ÁFA, valamint a lakásfelújítási támogatás nem zárja ki egymást.
    Amennyiben a későbbiekben átlépik a 300 nm-es határt, az már nem befolyásolja a korábbi ÁFA jogsoultságot.

    Tisztelt hitelnet!
    Kissé speciális a helyzetünk: jelenleg egy olyan lakásban lakunk a 3 gyermekünkkel, amihez CSOK-ot vettünk igénybe és még hitel is van rajta jelenleg.
    Ugyanakkor szeretnénk házat építeni önálló telekvásárlással, majd generálkivitelezővel építtetni. Mivel 10 éven belül vagyunk majd még át kell jegyeztetnünk a jelenlegi lakás eladása után az állam jelzálogjogát az új ingatlanra is. Ugye a jelenlegi lakás eladásból finanszírozzuk a telekvásárlást és házépítést plusz további hitelfelvételből, de az ugye már nem lehet CSOK-os.
    Az lenne a kérdésem, hogy a fenti esetben:
    – a telekvásárlást 5% vagy 27% áfa terheli (önkormányzattól vennénk, így áfa-s a tranzakció)?
    – a telek áfa tartalmát vissza tudjuk-e igényelni?
    – a generálkivitelezésnél 5% áfa érvényes-e, ha 2022-ig bejelentjük az építkezést? utána meddig kell a kivitelezést lebonyolítani?
    – az önkormányzattól vásárolt áfa-val növelt bruttó vételárra a bankok nyújtanak hitel, vagy esetleg csak az áfa-n kívüli részre?
    Köszönettel,
    Zoltán

    Kedves Zoltán!
    A telekvásárlást 27% ÁFA terheli. A telek ÁFA tartalmát nem tudják visszaigényelni, ha generálkivitelezővel építtetnek. A generálkivitelezésnél érvényes lesz az 5% ÁfA fenti esetben. Az építkezést a vonatkozó kormányrendelet értelmében a támogatási szerződésben meghatározott időn, maximum 5 éven belül kell befejezni.
    Telekvásárlásra is vehető fel hitel, de ez csökkenteni fogja a maximálisan felvehető építési hitel összegét. További, személyre szabott, díjmentes tájékoztatáshoz kérjük, töltse ki online adatlapunkat! Irodáinkban díjmentesen vállaljuk a teljes körű ügyintézést is!

    Kedves Hitelnet,
    Jelenleg tulajdoni lap szerint hétvégi háznak minősülő, jóváhagyott építési engedéllyel rendelkező házbővítésben vagyok (bővítés után családi házzá minősül a ház). 1 gyermekünk van. A házat két éve vettük CSOK nélkül. Település Solymár.
    Ilyen esetben és helyszínen én visszaigényelhetek bármilyen áfát?
    Előre is köszönöm segítségüket.

    Kedves András!
    A leírt esetben információink szerint nincs lehetőség ÁFA visszaigénylésre.

    Kedves Hitelnet!

    Az Áfa visszaigénylés hogyan van pontosan az új építésű 5%-os áfa esetén. Azt tudom, hogy a határidő 2022. június 30. és hogy a csok-kal együtt kell igényelni. De a határidő az ingatlan elkészültére mi? Ez a dátum? Vagy ez csak az igénylés? Hogyan van pontosan?

    Kedves Szilárd!
    A vonatkozó kormányrendelet értelmében Új lakás építése esetén a hitelintézet felmondja a támogatási szerződést, ha a CSOK, ÁFA igénybevételének alapját képező építési munkák elvégzését a támogatási szerződésben meghatározott határidőn, de legfeljebb az építés megkezdésétől számított öt éven belül – vagy ha építési engedélyhez kötött munkálatok esetén az építtető támogatott személy az építésügyi hatósági engedély hatálya meghosszabbítását a hitelintézet részére igazolja, az építési engedély meghosszabbított hatályának lejártáig – a támogatott személy használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal a hitelintézet részére nem igazolja.

    Tisztelt Szakértő!
    Az lenne a kérdésem, hogy a 2019-ben igényelt CSOK illetve ÁFA visszatérítés esetében a CSOK tudom, hogy átvihető a megfelelő ingatlanra, de az ÁFA is?
    Köszönöm.

    Kedves Erzsébet!
    Információink szerint az ÁFA is továbbvihető. További tájékoztatásért kérjük keresse az ebben illetékes járási hivatal lakástámogatási osztályát!

    Tisztelt Szakértő!
    CSOK átvitel esetén (amennyiben annak összes feltételét teljesíti az újonnan vásárolt ingatlan) is igénybe vehető az 5%-os ÁFA visszaigénylés? Amennyiben nem, a 3 éve felvett CSOK önkéntes visszafizetése esetén, igényelhető új CSOK a megvásárolni kívánt új ingatlanra?

    Kedves Lili!
    Korábban kapott CSOK átvitele esetén az ÁFA visszatérítés nem érvényesíthető. Amennyiben a korábban kapott támogatást önkéntesen visszafizetik, akkor újra igényelhető a CSOK (ha a jogosultsági feltételek jelenleg is fennállnak) és ebben az esetben az ÁFA visszatérítés is igénybe vehető. Személyre szabott, díjmentes tájékoztatáshoz kérjük, töltse ki online adatlapunkat! Irodáinkban díjmentesen vállaljuk a teljes körű ügyintézést is!

    Tisztelt Szakértő,
    Egy kádárkockát vásároltunk Budapesten. Szint ráépítést terveztünk, de mivel ez bővítésnek számít, így nem vehetjük igénybe az 5%-os ÁFA-s kedvezményt.
    Felmerült, hogy lebontanánk a meglévő épületet, és újat húznánk fel.
    Az a kérdésem, ha a meglévő alap használható, akkor új építésnek számít-e, ha a meglévő alapig visszabontjuk a házat, és arra építjük az új házat?
    Köszönettel: Ákos

    Kedves Ákos!
    Ha a meglévő alap szakértői vélemény alapján felhasználható, akkor az is megfelelő, új építésűnek fog számítani az ingatlan. Személyre szabott, díjmentes tájékoztatáshoz kérjük, töltse ki online adatlapunkat! Irodáinkban díjmentesen vállaljuk a teljes körű CSOK ügyintézést is!

    Tisztelt Szakértő!
    Jelenleg Németországban dolgozunk a feleségemmel, de tervezünk pár év múlva visszaköltözni Magyarországra. Milyen lehetőségeink vannak, hogy ha például idén veszünk egy újépítésű házat, akkor mi a legkésőbbi időpont amíg igényelhetjük a CSOK támogatást?
    Köszönettel: Péter

    Kedves Péter!
    A végleges adásvételi szerződés megkötését követő 180 napon belül van lehetőség a CSOK kérelem benyújtására, de csak akkor, ha a teljes vételár nem kerül kiegyenlítésre. A CSOK összegét ugyanis a hitelintézetek az eladó részére utalják a vételár utolsó részeként. Személyre szabott, díjmentes tájékoztatáshoz kérjük, töltse ki online adatlapunkat! Irodáinkban díjmentesen vállaljuk a teljes körű CSOK ügyintézést is!

    Tisztelt Szakértő!
    Én kizárólag meglévő ingatlan tetőfelújítására szeretném igénybe venni a Falusi csok-ot és az áfa visszatérítést. 1 300 000 Ft Falusi csokra vagyok jogosult. A költségvetés összege Br. 3 500 000 Ft.
    A kivitelezés befejezése után a bank által befogadott számla alapján az 1 300 000 Ft-on felül a számla áfa tartalmára, 744 000 Ft-ra is jogosult vagyok? Bizonyos határidőn belül mind a 2 összeget a banknak utalnia kellene a számlámra?
    Köszönettel: Tibor

    Kedves Tibor!
    Igen, a leírtak alapján az 1,3M Ft falusi CSOK, valamint a kb. 744.000 Ft összegű ÁFA visszatérítés igénybe vehető.
    A támogatások folyósításáról bővebb információt IDE kattintva olvashat. A falusi CSOK jogosultsági feltételeiről IDE kattintva tájékozódhat. Személyre szabott, díjmentes tájékoztatáshoz kérjük, töltse ki online adatlapunkat! Irodáinkban díjmentesen vállaljuk a teljes körű falusi CSOK ügyintézést is!

    Tisztelt Hitelnet!
    2020-ban kezdtük meg új lakásunk építését generálkivitelezővel. Építkezés kezdetekor CSOK+OTK és ÁFA igénylést adtunk be a bankunknál. Az első részfolyósítás megtörtént még 2020-ban, akkor 27%-os ÁFA tartamú számlákat nyújtottunk be. 2021. januártól azonban a generálkivitelező már csak 5%-os ÁFA tartalmú számlát tud kibocsátani. 2021. ápr. 21-i ÁFA módosítás (183/2021 korm.rend. 7§) alapján jól gondolom, hogy az 5%-os ÁFA tartalmú számlák adótartamát is vissza tudjuk igényelni?
    Köszönöm a választ.
    György

    Kedves György!
    2021. január 1-jéig megkötött támogatási szerződések alapján fennálló jogviszonyokban a 2021. január 1-jét megelőzően megkötött vállalkozási szerződések alapján 2021. január 1-jén vagy azt követően 5%-os ÁFA mértékkel kiállított és benyújtott számlákra nézve is igénybe vehető az építési célra eredetileg csak 27%-os ÁFA tartalommal igényelhető adó-visszatérítési támogatás, valamint az ilyen számlák figyelembe vehetők 70%-os számlabemutatási kötelezettség teljesítésénél is.
    Javasoljuk, hogy az ügyben keresse fel az érintett bankfiókot!

    Tisztelt Hitelnet!
    Új házat építünk, magánszemélyként, generálkivitelező nélkül, és szeretnénk a 27%-os ÁFA visszaigényléssel élni.
    2020-ban felvettünk az ERSTE-nél egy építkezési hitelt, amiből valamennyi összeg már ki lett utalva. Sajnos a következő tétellel megakadtunk, mert az ERSTE még mindig nem tudja hogyan intézze ezt az ÁFA visszaigénylést, 1 hónapja csak tanakodnak…
    Kérdés, hogy lehet ezt esetleg önállóan, mondjuk kormányhivatalnál intézni, a hitelintézettől teljesen függetlenül? Mintha hitel nélkül építkeznék, és szeretném az ÁFÁt visszaigényelni 5 millióig.
    Válaszukat köszönöm.

    Kedves Edi!
    Az ÁFA visszatérítési támogatás kizárólag a hitelintézetekhez nyújtható be. Adott esetben csak az Erste Bankon keresztül lenne lehetőség az igénylésre.

    Tisztelt Hitelnet,
    a 27%-os ÁFA visszaigénylés esetén a bekerülési költség 70%-áról kell benyújtani a hitelintézetnek egy költségvetést, ha jól értem akkor is ha egyébként CSOK-ot nem igénylünk. Ezzel kapcsolatban azonban felmerül a kérdés, hogy mi van akkor ha saját magunk építjük a házat vagy valaki ingyenes szerződés keretében vállalja a kivitelezési munkákat. Ezt figyelembe veszi a hitelintézet a költségvetés megállapításánál? Ez esetben ugyanis az építési költségek nagy része nem létezik, viszont feltételezem ezt nem így szokták számolni. A 70%-os számlakeretbe ilyen esetben ugyanis csupán csekély mennyiségű tétel fog beletartozni, ez okozhat problémákat? Vagy ezt a támogatást csak ellenérték fejében történő kivitelezési munkálatok esetében lehet igénybe venni?

    Kedves János!
    ÁFA visszatérítés esetén ha a hitelintézet által elfogadott, reális, jelen piaci helyzetnek megfelelő költségvetés legalább 70%-át nem tudják számlával igazolni, például azért, mert házilagos kivitelezés történik, akkor sajnos nem áll fenn a támogatásra való jogosultság.

    Tisztelt Hitelnet!
    Az oep igazoláshoz melyik nyomtatvány használható/nyújtható be? Az NYT.45.G nyomtatványon nincs áfa visszaigénylésre vonatkozó rész.
    Köszönöm.

    Kedves Anikó!
    A nyomtatvánnyal kapcsolatban az igazolás kiadásában illetékes OEP tud Önnek tájékoztatást adni.

    Tisztelt Hitelnet!
    Két kérdésem is lenne. Az első, ha nem generálkivitelezéssel megvalósuló lakás építése esetén a 27% ÁFA tartalommal kiállított számlák visszaigénylése maximum 5M Ft-ig lehetséges akkor is, ha használatba vételi engedélyig nem jutok el, csak szerkezetkész ingatlanig? A másik, ha generálkivitelezéssel megvalósuló új lakásépítés esetén 5% ÁFA-val jutok el csak szerkezetkész házig, az lehetséges? A két kérdés egyben pedig, ha nem jutok el használatba vételi engedélyig, akkor egyik említett konstrukciót sem vehetem igénybe?
    Köszönöm válaszát!

    Kedves Tamás!
    Az ÁFA folyósítása mindkét esetben készültségi fokkal arányosan történik. Az utolsó részfolyósításnak feltétele a használatbavételi engedély megszerzése mindkét esetben.

    Köszönöm válaszát. Lenne egy további kérdésem. Igénybe szeretnénk venni a CSOK-ot és az ÁFA visszaigénylést is új családi ház építéséhez. Azonban a telek tulajdonosai nem mi vagyunk (szüleim), valamint már van rajta egy családi ház (szüleimé). A telek megosztásán kívül van más lehetőség, hogy a fent említett kedvezményeket igénybe tudjuk venni? Köszönöm válaszát!

    Kedves Tamás!
    A telekmegosztáson kívül megoldás lehet az is, ha osztatlan közös tulajdon marad az ingatlan és ügyvéd által használati megállapodás készül, ami részletezi, hogy melyik terület kinek a használatában van. Ez esetben is feltétel azonban, hogy előtte Önök is tulajdonrészt szerezzenek az ingatlanban. Személyre szabott, díjmentes tájékoztatáshoz kérjük, töltse ki online adatlapunkat! Irodáinkban díjmentesen vállaljuk a teljes körű ügyintézést is!

    Tisztelt Hitelnet!
    Milyen hiteles forrásból tudnék tájékozódni, hogy a CSOK + adó-visszatérítési támogatás igénybevétele kapcsán pontosan milyen számlákat fogad el az építésről a bank/állam? (pl.: a költségvetésben szerepel a járda: akkor elszámolhatok ide X m2 térkövet?; A villanyszerelési munkálatok anyagköltségéhez beszámolható a lámpabúra/lámpatest?; A redőny/szúnyogháló?És a kerítés építés? – ami nélkül azt hiszem lakhatási engedélyt sem kaphat az ingatlan
    Előre is köszönöm a választ!

    Kedves Tibor!
    A járda kialakításához szükséges térkő, valamint a kerítés bekerülési költsége is finanszírozható a CSOK-ból és ÁFÁ-ból, amennyiben ezek költségét a hitelintézet felé benyújtott költségvetés tartalmazza. Ezek kialakítása azonban nem feltétele a lakhatási engedély kiadásának. A villanyszerelési munkálatoknál a világítási szerelvények, csatlakozóhelyek, kapcsolók, dugaljak elszámolhatók, de maga a lámpabúra, lámpatest nem. Redőny, szúnyogháló finanszírozására szintén nincs lehetőség.
    Azon munkálatok finanszírozhatók a támogatásokkal, melyeket a hitelintézet költségvetése tartalmaz. További, személyre szabott, díjmentes tájékoztatáshoz kérjük, töltse ki online adatlapunkat! Irodáinkban díjmentesen vállaljuk a teljes körű CSOK és ÁFA ügyintézést is!

    Tisztelt Hitelnet!
    Az ügyben kérném véleményüket, hogy építés alatt álló ház befejezési munkálataira túlépítés miatt építési hitelt nem, csak jelzáloghitelt tudok már felvenni úgy, hogy a fennmaradó munkákhoz szükséges pénzösszeget megkapjam. Ez esetben jogosult vagyok-e még a 27%-os ÁFA visszatérítési támogatásra, vagy sem, és ha igen, magánszemélyként hol tudom ezt a folyamatot elindítani, melyik szervhez kell fordulnom?
    Válaszukat köszönöm!

    Kedves Tünde!
    Az ÁFA visszatérítési támogatás az építési munkálatokból még hátralévő munkáltok értékének erejéig igényelhető. A támogatási kérelem a hitelintézetekhez nyújtható be. Az ügyintézéssel kapcsolatban javasoljuk a hitelintézetek valamelyikét felkeresni.

    Köszönöm szépen!

    Szép napot!
    Falusi csok-os 5m (3 meglévő gyermek utáni CSOK) korszerűsítés esetén az áfát az 5M költségvetés után is vissza lehet igényelni, vagy csak az a feletti összegből? Pl. 7m költségvetés esetén megkapom az 5m csok-ot és a számlák utáni áfát. 5M költségvetés esetén megkapom a csok-ot, de áfát is tudok kérni vissza?
    Köszönöm!

    Kedves Ádám!
    Amennyiben 7M Ft-ról szól a hitelintézet által is elfogadott költségvetés, úgy valamennyi benyújtott számla 27% ÁFA tartalma visszaigényelhető.

    Kedves Hitelnet!
    A bankoknál most kezdenek konkretizálódni az ÁFA visszaigénylés paraméterei.
    A mi bankunk ügyintézője azt mondja, hogy az ÁFÁ-VISSZATÉRTÉST CSAK A VÉTELÁR EGYIK RÉSZLETEKÉNT TUDJÁK KEZELNI, ergo ennyivel kevesebb önerőt kell befizetnünk.
    Szerinte nem lehetséges utólagos visszaigénylésként intézni, hogy kvázi mi megfizetjük az eladónak a bank helyett és nekünk utalják vissza (nem a vevőnknek).
    Kérdésünk, hogy EZ TÉNYLEG ÍGY VAN? Jelent meg új állásfoglalás az MNB vagy bármilyen hivatalos szerv részéről? A törvényből mi ui. nem olvassuk ezt ki mint kötelező eljárásrend (ha kiolvastuk volna, nyilván már eredetileg így kötjük)
    A szerződésünk már februárban megköttetett, és a fentiek miatt az építtetőnek nem áll majd érdekében módosítani: a jelenlegi szerződésünk alapján ui. 05.02-ig megkapna tőlünk mindent, ami a 10+15-ön kívüli összeg – a módosítás alapján viszont kb. 4M-t majd csak a 10+15-el együtt fog megkapni, 05.02. után min. egy hónappal.
    Ha nem módosítja, mi elbukjuk a teljes áfa visszatérítést?
    Nagyon köszönjük a válaszukat előre is!
    Üdvözlettel,
    jethro

    Kedves Jethro!
    Igen, ezt mi is így tudjuk, az ÁFA visszatérítés – lakásvásárlás esetén – a vételár részeként vehető igénybe, az eladónak utalják a hitelintézetek a CSOK-kal és hitellel együtt. Arra sajnos nincs lehetőség, hogy az ÁFA visszatérítést utólag a vevő kapja meg. Erről korábbi bejegyzéseinkben is írtunk. Ez a rendelet megjelenése óta így működik, nem volt ezzel kapcsolatos változás.

    Ah, ez elég rossz hír, főleg, hogy 2 hónapja még a banki ügyintézőnk sem tudott róla, h szólhatott volna.
    Mi tartalmazza ezt a szabályt, hol van ez rögzítve? Elvárható lett volna a banktól, hogy február elején erről már tudjon, ki volt akkor hirdetve?
    Köszönettel,
    jethro

    Kedves Jethro!
    2020. december végén került kihirdetésre a vonatkozó kormányrendelet, de bankfüggő volt, hogy melyik hitelintézet mikortól fogadta be az ÁFA kérelmeket. Az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II.10.) kormányrendelet szabályozza az ÁFA visszatérítés nyújtását is, mint ahogy a CSOK nyújtására vonatkozó előírásokat is.

    Üdvözlöm!
    2 éve igényeltük a falusi csok felújítást. Akkor még nem volt lehetőség igényelni az áfa visszatérítést, de felújítanánk pár dolgot az ingatlanon.
    Lehetséges-e egymagában igényelni az áfát felújításra, korszerűsítésre, tetőcserére, szigetelésre?
    Köszönöm.

    Kedves Laura!
    Újabb munkálatok elvégzéséhez információink szerint igényelhető az ÁFA visszatérítés. További tájékoztatásért a falusi CSOK-ot nyújtó hitelintézethez lenne célszerű fordulni.

    Üdvözlöm!
    Áfa visszatérítést szeretnék igénybe venni újonnan, nem generálkivitelezés keretében épülő házamra. Az építkezés 2020-ban indult, a számlák nagy része 2020-as, 27%-os áfával ellátott. Mivel a támogatás 2018. január 1-jén vagy azt követően kiállított számlák alapján igényelhető, feltételezem ezzel nem lehet gond.
    Feltétel-e a házasság az igényléshez?
    Köszönöm!

    Kedves Tamás!
    A leírtak alapján az építkezésből még hátralévő munkálatok finanszírozására igényelhető az adó-visszatérítési támogatás. A jogosultságnak nem feltétele a házasság.

    Jól gondolom-e, hogy preferált településen belül a használt lakás felújítása esetén is van lehetőség 5 millió forintig ÁFA visszaigénylésre? Pontosan melyik jogszabályhely adja meg erre a választ?
    Jól gondolom, hogy ebben bármilyen biztosított személy lehet igénylő, nem kell házasnak lenni, sem gyermeket vállalni?
    Jól gondolom, hogy bennlakási kötelezettséget sem kell vállalni?

    Kedves Péter!
    Preferált településen belül a használt lakás felújítása esetén is van lehetőség 5 millió forintig ÁFA visszaigénylésre. Erről a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016 (II.10.) kormányrendelet rendelkezik. Bármilyen biztosított személy lehet igénylő, nem kell házasnak lenni, sem gyermeket vállalni. A bentlakási kötelezettség azonban az ÁFA visszatérítéssel finanszírozott ingatlanra is vonatkozik. A további feltételekről fenti bejegyzésünkből tájékozódhat.

    Mi számít preferált helynek?

    Kedves András!
    A preferált települések listáját IDE kattintva ismerheti meg.

    Kedves Hitelnet!
    Akkor is igényelhető az áfa visszatérítés, ha meglévő csokot viszünk át az új lakásra?
    Köszönöm válaszukat!
    Krisztina

    Kedves Krisztina!
    A meglévő CSOK átvitele nem minősül új igénylésnek, ezért ehhez kapcsolódóan új lakásvásárlás esetén az 5% ÁFA tartalom nem igényelhető vissza. Ha esetleg az átjegyzés mellett CSOK különbözetet is igényelnének, akkor már igen.

    Bővítést folytatunk, nem tudjuk hány százalék a készültségünk, megkaphatjuk-e az ÁFA visszatérítést, vagy a Falusi CSOK-ot, esetleg mindkettőt?
    55 m2-el bővítettünk (+8 m2-es szobát is tartalmaz), tető kész, belül levakolva, álmennyezet kész, padlófűtés letekerve, bekötve, most betonoznánk. Ha kész a beton, túllépjük-e vele a készültségi fokot, ezáltal elesünk az ÁFA visszatérítéstől, és a falusi CSOK-tól?
    Üdv: Tamás

    Kedves Tamás!
    Pontos tájékoztatáshoz ismerni kellene a bekerülési költség összegét és a korszerűsítés keretében elvégezni kívánt munkálatokat tételesen, melyeket a hitelintézet felé benyújtani kívánt költségvetés tartalmaz. Továbbá fontos információ lenne, hogy hány gyermek után vennék igénybe a támogatást, mekkora összegről tudnak számlát benyújtani (a hitelintézet által elfogadott költségvetés legalább 70%-át kell számlával lefedni), valamint ebből mennyi lenn 27% ÁFA tartalmú.
    Személyre szabott, díjmentes tájékoztatáshoz kérjük, töltse ki online adatlapunkat! Irodáinkban díjmentesen vállaljuk a teljes körű falusi CSOK és költségvetés ügyintézést is!

    Kedves Hitelnet!
    2020 augusztusában vettünk egy telket Remeteszőlősön, amin egy kivett gazdasági épület van nyilvántartásba a tulajdoni lapon (minden közművel ellátott, kb. 60 m2-es volt az épület).
    Ez az épület lebontásra került, csak a garázs maradt meg, erre kerül rá egy új alap és 2 emelet. (alap kb. 76 m2, ház kb. nettó 160 m2) lesz. Erre szeretnénk áfát visszaigényelni. A kivett gazdasági épületet csak akkor tudjuk átminősíteni, miután kész a ház, de akkor már az áfa visszatérítést nem tudom igénybe venni. Van arra mód, hogy el tudjam indítani a folyamatot és érvényes legyen a családomra a visszatérítés? Az építkezés bővítés formájában lett bejelentve egyszerű bejelentéssel az e-naplóba.
    Köszönettel.
    Bettina

    Kedves Bettina!
    Ha bővítésre szól az egyszerű bejelentés és nem új lakásépítésre, akkor véleményünk szerint nem lesz lehetőségük az ÁFA visszatérítés igénybevételére. A támogatásra akkor lehetnének jogosultak, ha új lakásépítésre szólna a bejelentés.

    Kérdése van?

    Kattintson ide és tegye fel

    Szakértőink eddig 44436 kérdésre válaszoltak.

    Iratkozz fel hírlevelünkre!

    1.7K
    0
    Tedd fel kérdésed vagy szól hozzá a témához!x