ÁFA visszatérítési támogatás 2021, feltételek

Az ÁFA visszatérítési támogatás 2021. január elsejétől már nem csak preferált kistelepülésen vehető igénybe! Az adó-visszatérítési támogatás több fajtája érhető el januártól.

Mely esetben vehető igénybe ÁFA visszatérítési támogatás?

2021. január elsejétől érvényes szabályozás

  1. Új, nem generálkivitelezéssel megvalósuló lakás építése esetén a 27% ÁFA tartalommal kiállított számlák visszaigénylése maximum 5M Ft-ig
  2. Újépítésű lakás vásárlása vagy generálkivitelezéssel megvalósuló új lakásépítés esetén 5% ÁFA igényelhető vissza, amennyiben a finanszírozáshoz CSOK is kapcsolódik
  3. Falusi CSOK által preferált kistelepülésen lakás/lakóépület bővítése és/vagy korszerűsítése esetén a 27% ÁFA tartalommal kiállított számlák visszaigénylése maximum 5M Ft-ig

ÁFA visszatérítési támogatás

Új, nem generálkivitelezéssel megvalósuló lakás építése esetén a 27% ÁFA tartalommal kiállított számlák visszaigénylése maximum 5M Ft-ig

A kedvezményt új lakás építés esetén igényelheti:

  • a) a legfeljebb 150 m2 hasznos alapterületű lakás vagy a legfeljebb 300 m2 hasznos alapterületű egylakásos lakóépület természetes személy építője vagy építtetője az építési bekerülési költség megfizetéséhez, illetve
  • b) az építkezés helyéül szolgáló építési telek vételárához az építési telek természetes személy tulajdonosa

Az ÁFA visszatérítési támogatás összege megegyezik az építkezés helyéül szolgáló építési telek, valamint a lakás vagy az egylakásos lakóépület építéséhez megvásárolt anyagok és igénybe vett szolgáltatások számlájában feltüntetett és a kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó összegével, de legfeljebb 5 000 000 forint.

Az ÁFA visszatérítési támogatás legfeljebb egy alkalommal, kizárólag a 27%-os, általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla vagy számlák benyújtása esetén vehető igénybe. A számlabemutatási kötelezettség teljesítésénél az 5%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla nem vehető figyelembe.

A támogatás 2018. január 1-jén vagy azt követően kiállított számla alapján legkésőbb 2022. december 31-ig igényelhető.

Újépítésű lakás vásárlása vagy generálkivitelezéssel megvalósuló új lakásépítés esetén 5% ÁFA igényelhető vissza, amennyiben a finanszírozáshoz CSOK is kapcsolódik

A legfeljebb 150 m2 hasznos alapterületű új lakás vagy a legfeljebb 300 m2 hasznos alapterületű új egylakásos lakóépület vásárlása vagy építése esetén – az e rendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezmény igénylésével egyidejűleg – a telekárat is tartalmazó vételárához a természetes személy vevő, illetve a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költségéhez a természetes személy telektulajdonos építtető ÁFA visszatérítési támogatást igényelhet.

Az ÁFA visszatérítési támogatás összege megegyezik a telekárat is tartalmazó vételár, illetve a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség számlájában feltüntetett és a kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó összegével.

Az ÁFA visszatérítési támogatás legfeljebb egy alkalommal, ebben az esetben kizárólag az 5%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla vagy számlák benyújtása esetén vehető igénybe. A számlabemutatási kötelezettség teljesítésénél a 27%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla nem vehető figyelembe.

A támogatás 2021. január 1-jén vagy azt követően kiállított számla alapján legkésőbb 2022. december 31-ig igényelhető.

Falusi CSOK által preferált kistelepülésen lakás/lakóépület bővítése és/vagy korszerűsítése esetén a 27% ÁFA tartalommal kiállított számlák visszaigénylése maximum 5M Ft-ig

Az ÁFA visszatérítési támogatás preferált kistelepülésen az alábbi lakáscélra igényelhető:

  • a falusi CSOK szerinti lakás/lakóépület bővítési és/vagy korszerűsítési célok hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költségének megfizetéséhez

Az ÁFA visszatérítési támogatás összege megegyezik a bővítéshez, illetve a korszerűsítéshez megvásárolt anyagok és igénybe vett szolgáltatások számlájában feltüntetett és a kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó összegével, de legfeljebb 5 000 000 forint.

Az ÁFA visszatérítési támogatás ebben az esetben kizárólag a 27%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla benyújtása esetén vehető igénybe. A számlabemutatási kötelezettség teljesítésénél az 5 százalékos általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla nem vehető figyelembe.

A támogatás 2018. január 1-jén vagy azt követően kiállított számla alapján legkésőbb 2022. december 31-ig igényelhető.

Mi minősül új lakásnak?

Új lakásépítés fogalma:

A meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével:

  • az alapozási munkáktól kezdődően – kivéve, ha a meglévő alap szakértői vélemény alapján felhasználható – újonnan épített, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel (a továbbiakban: lakás), amely elkészültét követően használatbavételi vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány iránti eljárásra köteles, ideértve a tanyán és birtokközponton található lakóépületet is, és amely legalább az alábbi feltételeknek megfelel:

a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel –, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel rendelkezik,

b) közműves villamos energia szolgáltatással rendelkezik,

c) egyedi fűtési móddal rendelkezik,

d) közműves szennyvízelvezetéssel rendelkezik, vagy ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik, és

e) közműves ivóvíz-szolgáltatással rendelkezik, vagy ha a településen (településrészen) nincs közműves vízszolgáltatás, a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van;

  • tetőtér beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott lakás akkor, ha a tetőtér beépítés vagy emelet-ráépítés révén új önálló albetétként nyilvántartott, lépcsőházból vagy szabadlépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező, az előző pont a)-e) pontja szerinti feltételnek megfelelő újabb lakás jön létre.

Új lakásépítésnek minősül továbbá: a használatbavételi engedéllyel, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkező lakás tulajdonjogának a használatbavételi engedély megszerzése, a használatbavétel tudomásulvétele vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítése bejelentésének megtörténte előtt történő átruházás esetén, ha az építkezés 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott építési engedély vagy 2016. január 1-jét követően az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az építési tevékenység bejelentése alapján történt, úgy a támogatást az új tulajdonos – az e rendeletben meghatározott feltételekkel – igénybe veheti.

Bekerülési költség új lakásépítés esetén: a következő kiadásoknak ténylegesen megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyakat nem tartalmazó, új lakásra jutó hányada:

a) az új lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei,

b) az új lakás rendeltetésszerű használhatóságát biztosító

ba) helyiségeinek,

bb) tároló helyiségeknek, ideértve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tárolót, a lomkamrát,

bc) melléképítményeknek, ideértve a hulladéktartály-tárolót, a közműpótló építményeket és berendezéseket, a közmű-becsatlakozás építményeit,

bd) egyéb építményeknek, ideértve a lakótelek homlokvonalán álló kerítést, az építésügyi hatóság által előírt kerítést, az épület megközelítését szolgáló tereplépcsőt, lejtőt és járdát, valamint támfalat és szivárgó övárkot, valamint

be) a gépkocsitároló helyiségnek az építési költségei,

c) a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei,

d) a lebonyolítási költségek, köztük a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés – ideértve a használatbavétel tudomásulvételét, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiállítását is – és a műszaki ellenőrzés költségeit,

e) a jogszabály alapján fizetendő útépítési- és közművesítési hozzájárulás,

f) a távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások,

g) az új lakáshoz kapcsolódó közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások,

h) az új lakás megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei,

i) az új lakás megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek;

j) a tetőtér-beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott új lakás biztonságos megközelítését biztosító lépcső

Az igénylő az építési munkákat végző gazdálkodó szervezetben nem rendelkezhet tulajdonnal, valamint a gazdálkodó szervezet tulajdonosa az igénylőnek nem lehet közeli hozzátartozója vagy élettársa.

Új lakásvásárlás fogalma:

a) a 2008. július 1-jén vagy azt követően kiállított használatbavételi engedéllyel, használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező, vagy

b) a kérelem benyújtásának időpontjában építési engedéllyel vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentésének megtörténtét az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer vagy 2019. október 24. előtt tett bejelentés esetén az elektronikus építési napló üzemeltetője által előállított igazoló dokumentummal, hatósági bizonyítvánnyal vagy az elektronikus építési napló üzemeltetője által előállított visszaigazolással rendelkező, de használatbavételi engedéllyel, használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkező

olyan új lakás, amelyet gazdálkodó szervezet természetes személy részére való értékesítés céljára épít vagy építtet, és amelyet első ízben, természetes személy részére értékesítenek.

Lakás/lakóépület fogalma bővítés, korszerűsítés esetén:

A lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel, amely rendelkezik legalább:

  • 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel –, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel,
  • közműves villamos energia szolgáltatással,
  • egyedi fűtési móddal,
  • közműves szennyvízelvezetéssel, vagy ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik, és
  • közműves ivóvíz-szolgáltatással, vagy ha a településen (településrészen) nincs közműves vízszolgáltatás, a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van.

A fűtés szempontjából a központi fűtéssel, vagy távfűtéssel rendelkező lakások is megfelelőek.

Korszerűsítés esetén a támogatott ingatlan vonatkozásában elegendő, ha a támogatási kérelem benyújtásakor a lakás 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel – rendelkezik, és a támogatást igénylő vállalja, hogy a lakásvásárlással egybekötötten, vagy a meglévő lakás korszerűsítési munkáinak eredményeképpen teljesíteni fogja a lakásra vonatkozóan elvárt minimum követelményeket.

Bekerülési költség korszerűsítés esetén:

a) víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése,

b) fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel,

c) központi fűtés kialakítása vagy cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,

d) az épület szigetelése, ideértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,

e) a külső nyílászáró energiatakarékos nyílászáróra való cseréje,

f) tető cseréje, felújítása, szigetelése,

g) kémény építése, korszerűsítése,

h) belső tér felújítása, ideértve a belső burkolat cseréjét, a galériaépítést, a belső elektromos-, vízhálózat cseréjét, a fürdőhelyiség-felújítást, a WC-felújítást; a konyhafelújítást,

i) a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található melléképület felújítása vagy kerítés építése, a korszerűsítés költségeinek legfeljebb 30%-áig, valamint

j) a korszerűsítéshez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés költségeinek legfeljebb 20%-áig.

A korszerűsítési munkálatokat a támogatási szerződés megkötésétől számított 3 éven belül kell teljesíteni, amelyet a hitelintézet helyszíni szemle keretében ellenőrzi.

Lakás bővítésének minősül a lakás hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése érdekében végzett építési tevékenység, ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtér-beépítést, valamint az emelet-ráépítést is abban az esetben, ha azok révén nem jön létre a 16/2016. (II. 1.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés 9. pont b) alpontja szerinti új lakás.

Bővítés fogalma:

  • a lakás hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése érdekében végzett építési tevékenység, ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtérbeépítést, valamint az emelet-ráépítést is abban az esetben, ha az emelet-ráépítés vagy tetőtér-beépítés révén nem jön létre új, önálló albetétként nyilvántartott lakás.

A meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása nem minősül a lakás bővítésének.

Bekerülési költség bővítés esetén: a ténylegesen megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyat nem tartalmazó alábbi költség:

a) a bővítés érdekében a lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek, tároló helyiségeinek – ide nem értve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tárolót, a lomkamrát és központi berendezéseinek építési költsége -,

b) a lebonyolítási költségek, köztük a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés – ideértve a használatbavétel tudomásulvételét – és a műszaki ellenőrzés költsége,

c) a bővítéshez szükséges földmunka elvégzésének költségei,

d) a bővítés megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek.

A bővítési munkálatokat a támogatás alapját képező bővítési munkák elvégzését a támogatási szerződésben meghatározott határidőn, de legfeljebb a bővítés megkezdésétől számított öt éven belül kell teljesíteni.

Bővítés és korszerűsítés esetén az igénylőnek nem lehet Ptk. szerinti közeli hozzátartozója vagy élettársa az építési munkálatokat végző, továbbá − ha az építési munkálatokat gazdálkodó szervezet végzi − az igénylő a gazdálkodó szervezetben nem rendelkezhet tulajdonnal.

Az igényelés határideje

Az ÁFA visszatérítési támogatás a telek vételárához, valamint a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő, még hátralévő építési költségek finanszírozásához egyidejűleg és legfeljebb egy alkalommal, a 2018. január 1-jén vagy azt követően, kizárólag 27%-os általános forgalmi adó-mértékkel kiállított számla alapján legkésőbb 2022. december 31-ig igényelhető.

Az ÁFA visszatérítési támogatás a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő, még hátralévő bővítési/korszerűsítési bekerülési költségek finanszírozásához egyidejűleg és legfeljebb egy alkalommal, a 2018. január 1-jén vagy azt követően, kizárólag 27%-os általános forgalmi adó-mértékkel kiállított számla alapján legkésőbb 2022. június 30-ig igényelhető.

A támogatás iránti kérelem a meglévő lakás bővítése és/vagy korszerűsítése esetén a bővítési és/vagy korszerűsítési munkálatok befejezését, illetve – engedély köteles építés, bővítés esetén – a használatbavételi engedély kiadását, a használatbavétel tudomásulvételét megelőzően vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építés, bővítés esetén a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány kiállítását megelőzően lehet kérni a hitelintézettől.

Az aÁFA visszatérítési támogatás újépítésű lakás vásárlása vagy generálkivitelezéssel megvalósuló új lakásépítés esetén – amennyiben a finanszírozáshoz CSOK is kapcsolódik – legfeljebb egy alkalommal, kizárólag az 5%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla vagy számlák benyújtása esetén 2021. január 1-jén vagy azt követően kiállított számla alapján legkésőbb 2022. december 31-ig igényelhető.

Az áfa visszatérítési támogatás mértéke

Az ÁFA visszatérítési támogatás összege megegyezik az építkezés helyszínéül szolgáló építési telek, valamint az építéshez, bővítéshez, illetve a korszerűsítéshez megvásárolt anyagok és igénybe vett szolgáltatások számlájában feltüntetett és a kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó összegével, de legfeljebb 5 000 000 forint.

Az ÁFA visszatérítési támogatás összege – CSOK-kal történő új lakásvásárlás-, illetve építés esetén – megegyezik a telekárat is tartalmazó vételár, illetve a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség számlájában feltüntetett és a kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó összegével.

Az ÁFA visszatérítés támogatás folyósítása

Az adó-visszatérítési támogatás

  • építési telekre jutó részét az építési telek vételáráról kiállított számla benyújtását követően egy összegben,
  • az építkezés, bővítés, korszerűsítés bekerülési költségre jutó részét készültségi foknak megfelelően, utólagosan folyósítja a hitelintézet a támogatott személy fizetési számlájára akkor, ha a támogatottak a saját erőként vállalt pénzeszközeiket már felhasználták.
  • összegének folyósítása új lakás vásárlása esetén a támogatási szerződés megkötését követően, egy összegben történik.

Kötelező tulajdonszerzési elvárások a támogatással érintett ingatlanban

  • Új lakás esetén:

Kizárólag a támogatott személyek szerezhetnek tulajdont. Házaspár, illetve élettársak esetén a lakásban mindkét félnek (bármilyen arányban) az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonjoggal kell rendelkeznie.

Ha a támogatásra vonatkozó kérelem benyújtását megelőzően a kiskorú gyermek – elhunyt szülő után – már korábban tulajdont szerzett, akkor az új lakásban – a gyámhatóság rendelkezésének megfelelő mértékben – a támogatott személy mellett a kiskorú gyermek is szerezhet tulajdont.

A támogatásra való jogosultságot nem érinti, ha a kérelem benyújtását követően az igénylő, illetve a támogatási szerződés megkötését követően a támogatott személy elhalálozása esetén, az új lakásban annak egyenes ági rokona, házastársa vagy élettársa szerez tulajdont.

Tetőtér beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott új lakás esetén lépcső kialakítására a támogatás abban az esetben is felhasználható, ha a lépcső

a) az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlannak nem az igénylő kizárólagos, hanem a tulajdonostársak közös használatába tartozó részében, vagy

b) társasháztulajdon esetében annak közös tulajdonban álló épületrészében

található.

  • Lakásbővítés, korszerűsítés esetén:

Az igénylőnek – házastárssal, élettárssal történő igénylés esetén az igénylőknek együttesen – az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, legalább 50 százalékos tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie.

Fenti feltétel hiányában is igényelhető a támogatás, ha a kedvezménnyel érintett lakás tekintetében a fenti feltétel az igénylő elhunyt házastársa vagy élettársa esetében fennállt, és a lakásban az elhunyt házastárs vagy élettárs kiskorú gyermeke legalább 50%-ot elérő mértékben tulajdonjogot szerzett.

TB jogviszonyra vonatkozó előírás

Újépítésű lakáshoz igényelt ÁFA visszatérítés támogatás esetén:

Az igénylő – házaspár, illetve élettárs esetén legalább az egyik fél – 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy

a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó kérelem benyújtásakor a magyar társadalombiztosítási rendszerben (Tbj. 6.§ szerint) biztosított, vagy a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül  – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt – vagy a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési-oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, és

legalább 180 napja folyamatosan – ideértve azt is, ha a legalább 180 nap folyamatos biztosításban legfeljebb 30 nap megszakítás van –:

  • a Tbj. 6.§-a alapján a magyar társadalombiztosítási rendszerben biztosított – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt –,
  • a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelésioktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat,
  • kereső tevékenysége alapján valamely másik állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolás hiteles fordításával igazolja, vagy
  • a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt -, és ezt 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja.

Bővítéshez, korszerűsítéshez igényelt adó-visszatérítés támogatás esetén:

Az igénylő – házaspár, illetve élettárs esetén legalább az egyik fél – 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy

az ÁFA visszatérítési támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában a magyar társadalombiztosítási rendszerben (a továbbiakban: Tbj.) 6. §-a szerint biztosított, vagy a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül, és

legalább 180 napja – legfeljebb 30 nap megszakítással – folyamatosan –

  • a magyar társadalombiztosítási rendszerben (Tbj. 6. §-a szerint) biztosítottként szerepel,
  • a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytatott,
  • kereső tevékenysége alapján valamely másik állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja, vagy
  • a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősü

TB jogviszonyra vonatkozó közös szabályok adó-visszatérítési támogatás esetén:

A benyújtáskor szükséges, a magyar társadalombiztosítási rendszerben megvalósuló jogviszony kiváltható valamely másik állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alatt fennálló biztosítotti jogviszonnyal, ha az igénylő – házastársak, fiatal házaspár vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – a kérelem benyújtásának időpontjában kereső tevékenysége alapján másik állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alatt áll és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja, valamint teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan vállalja, hogy a támogatási szerződés megkötését követő 180 napon belül a magyar társadalombiztosítási rendszerben biztosítottá válik.

Az állami adóhatóság ezen kötelezettség teljesülését valamennyi támogatott személynél hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja!

Mentesül a TB jogviszony igazolása alól az adó-visszatérítési támogatást igénylő:

  • ha a fővárosi és megyei kormányhivatal jogerős határozata alapján gyermekek otthongondozási díjban vagy ápolási díjban részesül,
  • öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, vagy szolgálati járandóságban részesülő személy.

Kizáró tényezők ÁFA visszatérítési támogatás igénylésénél

Nem igényelhető a kedvezmény:

  • a jogszabály 1. melléklete szerinti felsorolt bűncselekmény elkövetése esetén, illetve amennyiben az igénylő ehhez kapcsolódóan a büntetett előélethez kapcsolódó hátrányos jogkövetkezmények alól még nem mentesült.
  • Az igénylők bármelyike az állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozással rendelkezik
  • az igénylőt a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a családok otthonteremtési kedvezménye vagy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok alapján igénybevett támogatások tekintetében a járási hivatal, a Kormányhivatal, a Kincstár vagy a bíróság jogerősen visszafizetésre kötelezte
  • Külterületi lakás vonatkozásában nem vehető igénybe támogatás lakóingatlan korszerűsítése esetén azon fejlesztési tevékenységekre, amelyek a VP6-7.2.1.4-17 azonosító jelű „Tanyák háztartási léptékű villamos energia és vízellátás, valamint szennyvízkezelési fejlesztései” megnevezésű felhívás, továbbá valamely Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás igénybevételének feltételeiről szóló miniszteri rendelet vagy pályázati felhívás szerinti támogatás keretében, vagy korábban ilyen támogatásból kerültek megvalósításra, amennyiben az azokkal kapcsolatos, a támogatói okiratban vagy támogatási szerződésben foglalt fenntartási, üzemeltetési kötelezettség még fennáll.

További jogosultsági feltételek

  • Az utolsó részfolyósítást követő 90 napon belül be kell mutatni a lakcímet igazoló hatósági igazolványt.
  • A támogatott személyeknek az utolsó részfolyósítását követő 10 évig életvitelszerűen a támogatott lakásban kell lakniuk.
  • A 10 éves elidegenítési és terhelési tilalom idején a lakásra a támogatott személynek lakásbiztosítással kell rendelkeznie.
  • Az állam javára szóló jelzálog ranghelyét csak a támogatással épített/bővített/korszerűsített lakásra felvett lakáscélú hitelintézeti, lakás-takarékpénztári kölcsönt biztosító jelzálog ranghelye előzheti meg.

Magyar állampolgáron kívül az alábbi személyek igényelhetnek adó-visszatérítési támogatást:

  • a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja,
  • a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak szerint bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik,
  • a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el

Nem magyar állampolgár részére a családi otthonteremtési kedvezmény a három hónapot meghaladó tartózkodási jogosultság fennállásának időtartama alatt nyújtható, ha Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

Támogatott ingatlan, mint egyéni vállalkozás és gazdasági társaság székhelye

A támogatási kérelem benyújtásakor az igénylőnek teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkoznia kell arról, hogy a legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság – ide nem értve a részvénytársaságot –, illetve az általa folytatott egyéni vállalkozói tevékenység székhelyeként – az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt – a támogatással érintett lakást jelenti be a cégnyilvántartásba, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartásába.

Ebben az esetben az adó-visszatérítési támogatás is csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Ha a támogatásoknak az igénylő részére megállapítható összege – az igénylő nyilatkozata alapján – meghaladná a csekély összegű (de minimis) támogatásokra megállapított összeghatárt, akkor az igénylő legfeljebb ezen összeghatárig jogosult falusi CSOK kedvezményre, a kamattámogatott kölcsönre és az adó-visszatérítési támogatásra.

Számlabenyújtásra vonatkozó feltételek

  • A támogatott személynek vállalnia kell, hogy a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően a hitelintézet részére bemutatja az adott készültségi foknak megfelelő, a hitelintézet által elfogadott teljes bekerülési költség legalább 70 %-áról, saját nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlákat.
  • Épülő (még használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal nem rendelkező) lakóingatlan tulajdonjogának az építkezés befejezése előtti megvásárlása esetén a vételár – ide nem értve a telek vételárát – 70 %-a erejéig az előző építtető nevére vagy – ha az előző építtető gazdálkodó szervezet – a gazdálkodó szervezet által a teljes vételárról kiállított számlákat kell bemutatni.
  • Újépítésű lakás vásárlása esetén a támogatott személy az adásvételi szerződésben szereplő telekárat is tartalmazó vételárról a saját nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlákat, egyszerűsített számlákat a hitelintézet részére bemutatja.
  • Bővítés, korszerűsítés esetén a bővítési, korszerűsítési munkák megkezdését legfeljebb hat hónappal megelőzően kiállított számla fogadható el.
  • Új lakás építése esetén az építési engedély vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének bejelentését legfeljebb 6 hónappal megelőzően kiállított számla fogadható el.
  • Lakásépítést/ővítést/korszerűsítést igazoló számlaként csak olyan számla fogadható el, amelyet olyan egyéni vállalkozó, gazdasági társaság állított ki, amely a számlakibocsátás időpontjában szerepel a NAV külön nyilvántartásában működő adóalanyként, vagy ennek hiányában az állami adóhatóság a működő adóalanyiságot a számlakibocsátó tekintetében igazolja.

ÁFA-visszatérítési támogatással kapcsolatos gyakori kérdések

  • Visszaigényelhető a telekáfa, ha egyelőre nem építkezünk rá?

    Ha csak a gazdálkodó szervezettől vásárolt építési telek vonatkozásában szeretnénk élni az ÁFA visszatérítés lehetőségével, a támogatás igénybevételének akkor is feltétele, hogy az igénylő a hitelintézet részére az építési engedélyt, illetve az egyszerű bejelentés megtörténtének igazolását, a jogszabályban meghatározott építési és tervdokumentációkat, továbbá a hitelintézet által elfogadott, a bekerülési költségeket tartalmazó költségvetést, és annak legalább 70%-áról, a saját nevére kiállított számlákat benyújtsa.

    A telekáfa tehát nem igényelhető vissza, ha egyelőre nem építkezünk rá.

    Tegye fel további kérdését ezzel a témával kapcsolatban

  • Családi ház bővítés esetén is jár a 27% ÁFA visszatérítés?

    Családi ház bővítésekor, mely bővítés egyszerű bejelentéshez kötött, és használatbavételi engedélyt kell kapjon az ingatlan a bővítést követően, az 5 millió Ft ÁFA visszatérítés a vonatkozó kormányrendelet értelmében kizárólag abban abban az esetben vehető igénybe, ha a bővítendő ingatlan preferált településen található.

    A preferált települések listáját és a további jogosultsági feltételeket IDE kattintva ismerhetők meg.

    Tegye fel további kérdését ezzel a témával kapcsolatban

  • Milyen címre szólhat a számla ÁFA visszaigénylése esetén?

    Az adó-visszatérítési támogatás igénybevételéhez kiállított számlának az igénylő nevére és címére kell szólni. Megfelelő tehát a számla, amely nem a támogatott – esetlegesen építés alatt álló – ingatlancímre, hanem az igénylő állandó lakcímére szól.

    Tegye fel további kérdését ezzel a témával kapcsolatban

  • A 27% ÁFA visszaigényelhető hitel nélkül is?

    Az adó-visszatérítési támogatás hitel igénybevétele nélkül is igényelhető. Fontos azonban, hogy a támogatás kizárólag a bekerülési költségből még hátralévő munkálatokra használható fel.

    Már felépült lakóingatlanra utólag ÁFA visszatérítési támogatás iránti kérelem nem nyújtható be.

    Tegye fel további kérdését ezzel a témával kapcsolatban

  • A 27%-os áfa meddig igényelhető vissza?

    A támogatási kérelmet 2018. január 1-jén vagy azt követően kiállított számla alapján legkésőbb 2022. december 31-ig lehet benyújtani. A határidő a 27%-os ÁFA visszaigénylés esetén a kérelem benyújtására vonatkozik. Az tehát nem probléma, ha az igénylő az építési munkálatokat a fenti határidőig nem fejezi be. Nem az az előírás, hogy a használatbavételi engedélyt kiadják fenti dátumig, hanem az, hogy a kérelmet a támogatott személy benyújtsa.

    Tegye fel további kérdését ezzel a témával kapcsolatban

  • Gyakori kérdések és válaszok

    Olvassa el a mások által feltett további gyakori kérdéséket és válaszokat a témában.

    Megnézem

    Utolsó módosítás: 2021. február 08. hétfő

    Feliratkozás az új kérdésekre/válaszokra
    Visszajelzés
    1.6K hozzászólás
    Inline Feedbacks
    Minden hozzászólás megtekintése

    Tisztelt Szakértő!
    2014-ben elkezdett és 2015 decemberében elkészült családi ház építésénél, milyen kedvezményeket vehet igénybe az aki felvette a 2 gyerekre a szocpolt és bekerülési költség 40%-ra hitelt? Legalább áfát igényelhet vissza?
    Köszönöm válaszát.

    Kedves Mónika!
    A CSOK és az adó-visszatérítési támogatás új ház építésénél egyaránt a használatbavételi engedély megszerzése előtt igényelhető, annak kiadása után már nincs lehetőség az igénybevételére.

    Tisztelt Hitelnet!
    2014. decemberében vettem egy telket és új ház építésébe kezdtem tavaly, használatbavételi engedély még nincs az összes számla az én nevemre szól. Egy céggel kötöttem szerződést kizárólag a munkafolyamatok ára van benne rögzítve. Egyedülállóként, valamint az előzőekben leírtak alapján igénybe vehetem e az áfa visszatérítést?
    Válaszát köszönöm Brigitta

    Tisztelt Szakértő!
    2015 nyarán vettünk egy új lakást a párommal, melynek építése akkor folyamatban volt. Júniusban írtuk alá a szerződést, melyben külön összegben is fel van tüntetve az Áfa. A használatbavételi engedély november végén lett meg. A társasház generálkivitelezésben készült. A szerződés szerinti határidőkre a fizetési feltételeket teljesítettük. A hitelügyintézésünk folyamatban van, már csak azzal tartozunk a Beruházónak. Tehát a hitelen kívül minden pénzösszeget 2015-ben fizettünk ki, ugyan számlát nem kaptunk még róla, de elvileg megírták őket!
    A kérdésem az lenne, hogy jogosultak vagyunk-e az Áfa visszaigénylésre?!
    Köszönettel: Enikő

    Kedves Enikő!
    Adó-visszatérítési támogatás lakásvásárlás esetén nem vehető igénybe. Ez a támogatás új ház építése esetén érvényesíthető, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Erről bővebb leírást ITT talál.

    Tisztelt Cím!
    Véleményét kérném a következőről. Saját néven lévő telken volt 2006-ban egy építési engedély, ami már lejárt, hatályát vesztette, de az alapján az épület sávalapja elkészült. Most a sávalapra egy teljesen új terv alapján építési engedélyt kérünk, ami a meglévő sávalap miatt továbbépítésnek minősül, de semmilyen formában nem kapcsolódik a korábbi építési engedélyhez. Ön szerint ezen építkezésre jogosultak lehetünk a CSOK-részeként megjelent Adó-visszatérítési támogatásra?
    Várom megtisztelő véleményt!
    Előre is köszönöm!

    Kedves Móni!
    Információink szerint a CSOK csak abban az esetben lesz igényelhető, ha az engedély új lakás építésére szól. Amennyiben továbbépítésre, akkor a támogatás sajnos nem vehető igénybe.

    Tisztelt Szakértők!
    Áfa visszatérítési támogatás igényelhető-e belterületi üdülőövezeten létesítendő üdülőépület építésére?
    Köszönettel,
    Csaba

    Kedves Csaba!
    Adó-visszatérítési támogatás lakóház építése esetén igényelhető, üdülőépület esetén sajnos nem.

    Kedves szakértő!
    Akkor az Én előzőekben leírt esetemben is csak az áfa-visszatérítési igény beadása utáni, még hátralevő munkákra vonatkozó számlákra jár a visszatérítés, a tavalyi munkák utáni számlákra nem?

    Kedves István!
    A tavalyi számlák is elfogadhatók, de lényeges, hogy még legyen hátra akkora értékű elvégzendő munka, mint amennyi az adó-visszatérítési kedvezmény összege.

    Kedves Szakértő!
    Istvánhoz hasonló a kérdésünk.
    2013-as építési engedély szerint 2013 őszén kezdtünk el építkezni.A bekerülési költségek 70%-át számlákkal tudjuk igazolni, melyek 2013-2014.évi számlák. Nem szerződtünk generálkivitelezővel. A használatbavételi engedély folyamatban (kéményseprői hozzájárulás hiányzik), a házba már beköltöztünk. Ennek megfelelően tudunk élni az 5 milliós áfa visszaigényléssel? Nem gond, hogy 2013-2014 évi számlákról van szó? Erre vonatkozóan nem találtunk leírást.
    Köszönjük a választ.

    Kedves Ildikó!
    Információink szerint, ha már felépült a ház, akkor nem érvényesíthető az adó-visszatérítési kedvezmény. Az ugyanis a bekerülési költség, vagyis a még hátralévő munkálatok finanszírozásához használható fel, utólag nem nyújtható.

    Kedves Ildikó,

    Hasonló cipőben járok. Ha még nincs használatbavételi a költségvetést meg kell plusszolni a visszatérítendő összegnyi beruházással (Pl.:+1 napelem rendszer, kerítés térkő stb), és arra már elméletileg visszaigényelhetővé válik az áfa, hiszen a bekerülésre van fordítva a pénz.

    Tisztelt Szakértő!
    Folyamatban lévő építkezésünk van, kb. 90%-os készenléti fokon, még nincs használatbavételi engedélyünk. Szeretnénk kérvényezni az áfa-visszatérítést és a számlák alapján kb. 3,5 millió forintot igényelhetnénk vissza, amit a tetőtér befejezésére, kerítésre, térkövezésre, terasztető építésére szeretnénk felhasználni, viszont a 2014-ben leadott építési engedélyünkben nem tüntettük fel sem a tetőtér beépítést, sem a többi tervünket. Az építési engedély módosításával a tetőteret már bejelentettük, a hitelintézet elfogadta és bevonta a hitelkérvényünkbe, ennek befejezésére talán felhasználhatnánk 1 millió forintot az áfa-visszatérítésünkből.
    Kérdésem az lenne, újabb módosítással, ami a terasztetőre, térkövezésre, kerítésre terjedne ki, bővíthetnénk-e az áfa-visszatérítésből felhasználható összeget?

    Kedves Ingrid!
    A vonatkozó rendelet értelmében építkezésnél a bekerülés költség tartalmazza többek között:
    – egyéb építményeknek, ideértve a lakótelek homlokvonalán álló kerítést, az építésügyi hatóság által előírt kerítést, az épület megközelítését szolgáló tereplépcsőt, lejtőt és járdát, valamint támfalat és szivárgó övárkot.
    Ez alapján úgy véljük, a terasztetőre és a kerítésre felhasználható, de a térkövezéssel kapcsolatban célszerű lenne a hitelintézettől tájékoztatást kérni.

    Kedves Ingrid! Hasonló cipőben járunk,nekünk is 90%-os a készültségünk,de több bankban is azt az infót kaptuk,hiába van akár 5M áfánk a számlák alapján,ha a beadott költségvetés alapján csak 2M forint értékű munka van hátra a befejezésig,akkor csak annyi jár vissza!

    Tisztelt Szakértő!
    Kérdésemet kiegészítem az alábbiakkal. A tetőtér beépítésre 2015 márciusban jogerős építési engedélyünk van. A régi tető teljes elbontásra került, az új tető szerkezete teljesen eltér a régitől. 3 szoba és egy fürdőszoba került kialakításra. A lépcsőház a régi házrészhez toldott helyiségbe került, új bejárattal. Használatbavételi engedély még nincs. A tetőtér nem kerül másik helyrajzi számra. A törvényben nem találok külön rendelkezést a tetőtér beépítésre vonatkozóan, hogy mikor minősül bővítésnek vagy új építésnek. A törvényben csak az új építésű címszó alatti felsorolásban találtam meg, de ott nem írja, hogy külön helyrajzi számon kell lennie a tetőtérnek.
    Válaszát köszönöm!
    Ida

    Kedves Ida! A hatályos rendelkezések értelmében tetőtér-beépítés esetén új lakás: tetőtér beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott lakás akkor, ha a tetőtér beépítés vagy emelet-ráépítés révén legalább két új önálló albetétként nyilvántartott, lépcsőházból vagy szabadlépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező, újabb lakás ön létre, mely megfelel az alábbi feltételeknek: – 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel -, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel rendelkezik, – közműves villamos energia szolgáltatással rendelkezik, – egyedi fűtési móddal rendelkezik, – közműves szennyvízelvezetéssel rendelkezik, vagy ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, a… Továbbiak »

    Tisztelt Szakértő!
    Az lenne a kérdésem, hogy jár-e nekem az ÁFA visszatérítés 2014-es építési engedéllyel rendelkező új építésű 136 nm-es családi ház magánerős építkezés esetén visszamenőleg a 2015-ős számlákra? Használatbavételi engedélyem még nincs, az építkezés most is folyamatban van!

    Kedves István!
    A leírtak alapján úgy véljük, hogy a folyamatban lévő építkezéshez igényelhető az adó-visszatérítési kedvezmény 2015-ös számlák alapján is, ha az egyéb igénylési feltételek is teljesülnek, melyekről IDE kattintva tájékozódhat.

    Tisztelt Szakértő! Folyamatban lévő családi ház építéshez igényelnék CSOK 10+10 millió forintos – meglévő három gyermekkel – konstrukciót, és ebben az esetben meglévő lakóingatlan nem kizáró feltétel. A 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet szövegét értelmezve az áfa-visszatérítési támogatásra vonatkozóan viszont már kizáró ok. Hivatkozott rendelet szerint “(8) Az igénylő ugyanazon hitelintézetnél egyidejűleg nyújthatja be az adó-visszatérítési támogatás és a családok otthonteremtési kedvezménye iránti kérelmét …” Ezt több pénzintézet úgy értelmezi, hogy aki CSOK-ot igényel, annak azzal egy időben szükséges az áfa-visszatérítési támogatási kérelmet is benyújtania, arra külön/utólag már nem lesz módja. Kérem ebben szakmai állásfoglalását, mert nem teljesen egyértelmű, hogy… Továbbiak »

    Kedves Péter!
    A CSOK rendelet februári módosítása adó-visszatérítési támogatás igénybevételénél is eltörölte a lakástulajdonra vonatkozó korlátozást.
    Véleményünk szerint a CSOK és adó-visszatérítési támogatás iránti kérelmet egyidejűleg kell benyújtani ugyanazon hitelintézethez.

    Tisztelt Szakértő!
    2015. júliusban kezdődött építkezés tetőtér beépítés (ami törvény szerint új építménynek minősül) miatt igényeltük az akkor bevezetett Csokot 2 gyerekre. Az építkezés kb. 90 százalékos készültségű. Minden számla megvan a Csok folyósításához. Ön szerint igényelhetjük a most bevezetett adó-visszatérítési támogatást? Több helyen olvastam, hogy a folyamatban lévő építkezéseknél is lehet igényelni. Köszönöm válaszát.

    Kedves Ida!
    Ha valóban önálló lakás kerül kialakításra a tetőtérben minden lakófunkcióval – pl. főzést, étkezést, tisztálkodást, illemhely-használatot lehetővé tevő helyiségek – külön mérőórákkal, külön bejárattal, stb., akkor a folyamatban lévő építkezéshez is igényelhető az adó-visszatérítési kedvezmény. Ha azonban nem önálló lakást alakítanak ki a tetőtérben, hanem a meglévőt bővítik, akkor erre sajnos nincs lehetőség. Az adó-visszatérítési támogatásról további információt ITT talál.

    2015. 01. 27-én jogerőre emelkedett építési engedély alapján új családi házat építek. Hitelintézettől 2015. 11. 26-án két gyermekre igényeltem CSOK-ot, 2015. december 30-án ebből folyósítás is történt.
    Az építkezés jelenleg 90-95%-os készültségi fokban van. Az új rendelet alapján érdeklődtem a hitelintézetnél az ÁFA visszaigényléssel kapcsolatosan. Azt a választ kaptam a Pénzintézettől, hogy nem vagyok jogosult rá, mert a CSOK-ot amikor igényeltem a jogszabály nem tette lehetővé az ÁFA visszaigénylést. A megjelent rendeletet átolvasva nem találtam erre vonatkozó utalást. Az építkezés még folyamatban van ezért nem értem.
    Szeretném megtudni, hogy jogosult vagyok-e az ÁFA visszaigénylésre?

    Kedves Zoltán!
    A hitelintézetektől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a vissza nem térítendő támogatások egyidejűleg igényelhetők, ha tehát korábban igényelt CSOK-ot, akkor a későbbiekben már nincs lehetőség adó-visszatérítési támogatás iránti kérelem benyújtására.

    Tisztelt Szakértő!
    Jól értelmezem, hogy ha egy kivitelező céget bíztunk meg, hogy a saját tulajdonú telkünkön építse fel a házunkat, és a szerződésünk bruttó összegben lett rögzítve még 2015.12.23-án, akkor sincs lehetősünk az öt millió forintos ÁFA visszaigénylésére?
    A telket magánszemélytől vásároltuk szintén 2015 decemberében, így ha jól tudom, itt sincs mit visszaigényelni.
    Köszönettel.

    Kedves Lujza!
    A leírtak alapján sajnos nincs lehetőség a termékértékesítésre vonatkozó 27% helyett 5%-os ÁFA igénybevételére és a maximum 5 millió forintos adó-visszatérítés támogatás igénylésére sem.

    Tisztelt Cím!
    Tavaly kezdtünk családi ház építésébe, ehhez CSOK-ot igényeltünk meglévő gyermekre, amely egy részét már meg is kaptuk, és fel is használtuk. Van belőle ki nem folyósított rész, a ház majdnem kész, de a használatbevétel tudomásulvételét még nem kértük meg.
    Jogosultak vagyunk így is adó-visszatérítési támogatásra, ha minden egyéb feltételnek megfelelünk?
    Köszönettel:
    Lilla

    Kedves Lilla!
    Információink szerint az adó-visszatérítési támogatás a hátralévő munkálatok finanszírozásához vehető igénybe. Ha a ház már majdnem kész, akkor nem biztos, hogy ki tudják használni a támogatást. Pontos tájékoztatást ez ügyben az érintett hitelintézet tud adni az ügylet részleteinek ismeretében.

    Tisztelt Hitelnet.hu!
    A párommal tavaly decemberben 50-50%-ban vásároltunk egy telket magánszemélytől, majd vállalkozói szerződést kötöttünk egy céggel szintén tavaly decemberben, (részletfizetéssel és bruttóban), hogy felépíti házunkat teljes generálban. Érdeklődöm, hogy ebben az esetben vonatkozik ránk, az adó visszatérítés, illetve, hogy páromnak vagy nekem, vagy esetleg megosztva!? Munkáltatói hitel lesz felvéve, illetve szocpol és ltp. van benne, a többi önerő.
    Várom válaszukat.
    Üdvözlettel: Tamás

    Kedves Tamás!
    A leírtak alapján sajnos nem vehető igénybe az adó-visszatérítési támogatás. Erről bővebb leírást ITT talál.

    Tisztelt Cím!
    Új lakás építéshez tavaly szeptemberben igényeltük az akkori előírások szerinti CSOK-ot, melynek összege 1.430.000 Ft. Jelenleg mintegy 95%-os készültségen állunk, ezen készültségi fokhoz tartozó támogatást már kiutalta az érintett pénzintézet. December hónapban megkaptuk a használatbavételi engedélyt is, de a CSOK fennmaradó 5%-a még nem került kiutalásra.
    Ebben az esetben az adó-visszatérítésre jogosultak vagyunk?
    Válaszát köszönöm.
    Üdvözlettel:
    Sándor

    Kedves Sándor!
    A használatbavételi engedély kiadása után már sajnos nem igényelhető az adó-visszatérítési támogatás.

    Tisztelt Hitelnet.hu!
    Érdeklődni szeretnék, 2015 év áprilisában vásárolt új lakás esetén vissza lehet-e igényelni az ÁFÁ-t?
    Köszönettel: Erzsi

    Kedves Erzsi!
    ÁFA visszaigénylésre csak új ház építése esetén van lehetőség, vásárlásnál nincs. Az adó-visszatérítési támogatásról részletes leírást ITT olvashat.

    Tisztelt Szakértő!
    A kérdésem kicsit összetett.
    – 2015-ben eladtuk a 2011-ben vásárolt lakásunkat, és építési vállalkozóval kulcsrakész ház építésébe kezdtünk. Ez a ház kb. 2016. márciusban lesz átadva. A szerződés az alapárat és ÁFA-t külön tartalmazza. A folyamatok sorrendjében fizettünk a vállalkozónak. 1 hátralévő összegünk van csak.
    Jár-e nekünk ÁFA visszatérítés, vagy csak az utolsó részletre számolnak 5%-os ÁFA-t?
    – Az eladott lakásunk teljes összegét az építkezésbe fektettük, ezáltal az eladásból származó adónk esetleg nem csökkenhet?
    Köszönöm válaszát.

    Kedves Vera!
    Fenti esetben az utolsó részletre 5%-os ÁFA számítandó. Ezen felül ÁFA visszatérítés sajnos nem vehető igénybe.
    Adózási kérdésekben a területileg illetékes NAV-hoz kellene fordulni, irodánk ebben nem illetékes.

    Üdvözlet.
    Érdeklődni szeretnék, hogy tavaly eladtam a feleségemmel közös ingatlanom, ebből szeptemberben egy telket vásároltunk építkezési szándékkal. Lassan már építési engedéllyel is rendelkezni fogunk. Ennek a teleknek is kérhetjük majd a 22%-át? De nem számlára, hanem magánszemélytől vásároltuk, tehát csak adásvételi szerződés van. Ide szeretnénk építkezni, a számlákat majd az én vagy párom nevére kell-e hogy kérjük, ha mindketten építtetők vagyunk és generálkivitelezőt bízunk meg, aki 27%-os ÁFA tartalommal adja nevünkre a munka elvégzése után és az anyagra, amit mi veszünk meg.

    Kedves György!
    Magánszemélytől történő telekvásárlás esetén az adó-visszatérítési támogatás sajnos nem vehető igénybe.
    Generálkivitelezésben történő építkezéshez az adó-visszatérítési támogatás szintén nem igényelhető.
    A kivitelező által 2016. január 1. után kiállított számlán 5%-os ÁFA kulcs alkalmazandó.

    Tisztelt Hitelnet.hu!
    Generálkivitelezői szerződéssel építtettünk házat. Az erre irányuló szerződés tavaly kelt, benne százalékos részletfizetésekkel (készültségi fokhoz igazodóan). A szerződés január végén jár le, tavaly év végén fizettük az utolsó részletet, a ház elkészült. A fizetésekhez tartozó számlákat megkaptuk a kivitelezőtől, azok 27 %-os ÁFÁ-val vannak kiállítva. A használatba vételi eljárást még nem indítottuk meg. A cikkből az következik, hogy a mi esetünk ingatlanértékesítésnek minősül a kivitelező szempontjából. Ilyen esetben lehet még tenni valamit az 5%-os áfakulcs alkalmazása érdekében?
    Köszönettel.
    Zsombor

    Kedves Zsolt!
    A leírtak alapján véleményünk szerint az 5%-os ÁFA kulcs érvényesítésére nincs lehetőség.

    Tisztelt Hitelnet.hu!
    Szeretném megkérdezni, hogy 2013-ban kezdődött bővítésre (tetőtér-beépítés), amire még nincs kérve lakhatási engedély, vissza lehet-e igényelni az eddigi számlák után az áfát?
    Köszönettel: Veronika

    Kedves Veronika!
    Adó-visszatérítési támogatás igénybevételére bővítés esetén sajnos nincs lehetőség.

    Három gyermekes családként építkezés esetén, az adó-visszatérítési támogatás igénylésekor lehet lakástulajdonunk vagy nem?
    A CSOK 3 gyermekes támogatás (10+10) esetén lehet lakás a tulajdonunkban. Viszont ha az adó-visszatérítést is igénylem, akkor nem?
    Köszönettel:
    Csaba

    Kedves Csaba!
    Az adó-visszatérítési támogatás igénybevételénél – a CSOK rendelet február 11-ei módosításának köszönhetően – nincsen lakástulajdonra vonatkozó korlátozás.

    Tisztelt Szakértő!
    Segítségüket szeretném kérni a következő kérdésekben:
    3 gyermekes családként építkezést tervezünk, jelenleg a telek keresés fázisában tartunk.
    Építési telek vételárából is visszaigényelhető az ÁFA, az Áfa visszaigénylés önmagában is lehetséges, vagy csak hitelszerződés esetén? Ha magánszemélytől vesszük, akkor nincs számla, csak adásvételi szerződés. Mi a helyzet lebontandó ház esetén?
    Köszönettel: Marcsi

    Kedves Marcsi!
    Építési telek árából is visszaigényelhető az ÁFA, ha azt nem magánszemélytől veszik. Adó-visszatérítési támogatás önmagában, hitelfelvétel nélkül is igénybe vehető.
    HA bontandó házat vesznek, akkor az építkezéshez igényelhető az adó-visszatérítési támogatás. A további feltételekről ITT tájékozódhat.

    Tisztelt Szakértő!
    Az egyik kérdésem:
    Pontosan nem értem az alábbi mondatot, ebben kérném segítségét:
    Az építési engedély kiadását legfeljebb 6 hónappal megelőzően kiállított számlák fogadhatók el.
    Az építési engedély kiadása előtt, nekem illetve az általam megbízott vállalkozónak már rendelkeznünk kell az építéshez szükséges anyagokról szóló számlákkal? Illetve, hogy az így kapott összeget rá kell-e fordítani az ingatlanra?
    A másik kérdésem:
    Generálkivitelező esetében ő igénybe veheti-e az áfa-visszaigénylést és így annak összegével csökkentheti-e az építkezés költségét?
    Köszönettel:
    Dávid

    Kedves Dávid!
    Az építési engedély kiadását LEGFELJEBB 6 hónappal megelőzően kiállított számlák fogadhatók el. Ez azt jelenti, hogy az azt követően kiállított számlák is elfogadhatók természetesen, de azok, amelyeket az építési engedély kiadása előtt több mint 6 hónappal állítottak ki, nem. (Lehet olyan eset, amikor az építő anyagot már az építési engedély kiadása előtt megvásárolja az igénylő.)
    Generálkivitelező esetén az adó-visszatérítési támogatás nem igényelhető. Ebben az esetben a generálkivitelező 5%-os ÁFA kulcsot alkalmaz a vételár meghatározásánál.

    Tisztelt Hitelnet!
    A Kivitelező cég (KFT) felszámolás alá került, akit megbíztam a ház építéssel, és kb 50%-os készültségig jutottak.
    Az addig kifizetett ütemek után vissza tudom igényelni az áfát? A cég már nem működhet, de még nem került törlésre.
    Üdvözlettel, Róbert.

    Kedves Róbert!
    Kivitelezői szerződés esetén sajnos nincs lehetőség adó-visszatérítési támogatás igénylésére. Erről bővebb leírást ITT talál.

    Kedves Szakértő!
    Most fogunk építési telket vásárolni, majd házat építeni. Szeretnénk majd igényelni az adó-visszatérítési támogatást. Az olvastam, hogy a telek vásárlásához is járhat támogatás, építési telek vételáráról kiállított számla kell hozzá.
    Hát, nem értem. A néni, akitől venni készülünk a telket, biztosan nem tud számlát adni. Ilyenkor mi a teendő? Mit nem értelmezek jól?
    Köszönettel: Krisztina

    Kedves Krisztina!
    Az építkezés helyéül szolgáló építési telek vételárához csak abban az esetben tudják igénybe venni az adó-visszatérítési támogatást, ha nem magánszemélytől veszik, mivel ő nem tud számlát kiállítani.

    Tisztelt Tanácsadó!
    Én azt szeretném megkérdezni, hogy jogosultak lehetünk-e az ÁFA különbözet visszaigénylésére, ha az építkezésünk olyan állapotban van, hogy most fogjuk intézni a használatbavételi engedélyt, viszont minden számlánk 2015-ös dátumú? Ekkor is érvényes az utolsó bekezdésben leírt információ, hogy a használatbavételt megelőző legfeljebb 6 hónaposnak kell lenniük a számláknak?
    Köszönettel:
    Balázs

    Kedves Balázs!
    Információink szerint az ÁFA visszatérítés összege a költségvetésben szereplő, még hátralévő munkálatok finanszírozásához vehető igénybe. Az NGM erre vonatkozó tájékoztatója azonban még nem ismert.
    A számláknak 2015. január elsejei vagy azt követő dátumúnak kell lenni.

    Érdeklődnék, hogy lehet-e igényelni CSOK-ot és ÁFA-visszatérítést is egyszerre? Mindkét helyre tulajdonképpen ugyanazokat a számlákat kell bemutatni, tehát fénymásolatot is elfogadnak?
    Illetve ha a számlák a házastársam nevére és az én nevemre is szólnak, akkor az igénylést is egyszerre kettőnk nevében kell benyújtani?
    Válaszukat köszönöm!
    Ágnes

    Kedves Ágnes!
    CSOK és adó-visszatérítési támogatás egyszerre is igényelhető. Ugyanazok a számlák mindkét esetben elfogadhatók. A támogatásra együttes igénylés esetén lehetnek jogosultak.

    Tisztelt Szakértő!
    Érdeklődni szeretnék, hogy új ház építésekor az 5 millió forintos ÁFA visszaigénylés lehetőségét kik tudják kihasználni majd? Csak a három, illetve több gyerekesek, vagy akár már a két gyermekesek is? Van esetleg valami információ, hogy hogyan működik majd a visszaigénylés? Gondolok itt arra, hogy csak egy összegben – úgy mint az SZJA-nál – csak következő évben tudjuk majd visszaigényelni, vagy ahogy van számla az építkezés előrehaladtával folyamatában is visszaigényelhető az ÁFA összeg?
    Köszönettel:
    Lujza

    Kedves Lujza!
    Az adó-visszatérítési támogatásra a kétgyermekes csalások is jogosultak lehetnek új ház építése esetén, illetve az építési telek vételárából is visszaigényelhető.
    Az adó-visszatérítési támogatás folyósítása szakaszosan, készültségi foknak megfelelően történik. A támogatásról további részleteket fenti bejegyzésünkben olvashat.

    Tisztelettel!
    Igényelhetem az adó visszatérítési támogatást abban az esetben, ha a településen nincs csatornahálózat?
    Ez lehet kizáró ok?

    Kedves János!
    Az adó-visszatérítési támogatás igénylésénél nem kizáró ok, ha az adott településen nincsen csatornahálózat, bármilyen szabályszerű szennyvíztárolási- és tisztítási mód elfogadható.

    1.6K
    0
    Tedd fel kérdésed vagy szól hozzá a témához!x