ÁFA visszatérítési támogatás 2021, feltételek

Az ÁFA visszatérítési támogatás 2021. január elsejétől már nem csak preferált kistelepülésen vehető igénybe! Az adó-visszatérítési támogatás több fajtája érhető el januártól.

ÁFA visszatérítés támogatás

Mely esetben vehető igénybe ÁFA visszatérítési támogatás?

2021. január elsejétől érvényes szabályozás

  1. Új, nem generálkivitelezéssel megvalósuló lakás építése esetén a 27% ÁFA tartalommal kiállított számlák visszaigénylése maximum 5M Ft-ig
  2. Újépítésű lakás vásárlása vagy generálkivitelezéssel megvalósuló új lakásépítés esetén 5% ÁFA igényelhető vissza, amennyiben a finanszírozáshoz CSOK is kapcsolódik
  3. Falusi CSOK által preferált kistelepülésen lakás/lakóépület bővítése és/vagy korszerűsítése esetén a 27% ÁFA tartalommal kiállított számlák visszaigénylése maximum 5M Ft-ig

Új, nem generálkivitelezéssel megvalósuló lakás építése esetén a 27% ÁFA tartalommal kiállított számlák visszaigénylése maximum 5M Ft-ig

A kedvezményt új lakás építés esetén igényelheti:

  • a) a legfeljebb 150 m2 hasznos alapterületű lakás vagy a legfeljebb 300 m2 hasznos alapterületű egylakásos lakóépület természetes személy építője vagy építtetője az építési bekerülési költség megfizetéséhez, illetve
  • b) az építkezés helyéül szolgáló építési telek vételárához az építési telek természetes személy tulajdonosa

Az ÁFA visszatérítési támogatás összege megegyezik az építkezés helyéül szolgáló építési telek, valamint a lakás vagy az egylakásos lakóépület építéséhez megvásárolt anyagok és igénybe vett szolgáltatások számlájában feltüntetett és a kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó összegével, de legfeljebb 5 000 000 forint.

Az ÁFA visszatérítési támogatás legfeljebb egy alkalommal, kizárólag a 27%-os, általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla vagy számlák benyújtása esetén vehető igénybe. A számlabemutatási kötelezettség teljesítésénél az 5%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla nem vehető figyelembe.

A támogatás 2018. január 1-jén vagy azt követően kiállított számla alapján legkésőbb 2022. december 31-ig igényelhető.

Újépítésű lakás vásárlása vagy generálkivitelezéssel megvalósuló új lakásépítés esetén 5% ÁFA igényelhető vissza, amennyiben a finanszírozáshoz CSOK is kapcsolódik

A legfeljebb 150 m2 hasznos alapterületű új lakás vagy a legfeljebb 300 m2 hasznos alapterületű új egylakásos lakóépület vásárlása vagy építése esetén – az e rendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezmény igénylésével egyidejűleg – a telekárat is tartalmazó vételárához a természetes személy vevő, illetve a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költségéhez a természetes személy telektulajdonos építtető ÁFA visszatérítési támogatást igényelhet.

Az ÁFA visszatérítési támogatás összege megegyezik a telekárat is tartalmazó vételár, illetve a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség számlájában feltüntetett és a kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó összegével.

Az ÁFA visszatérítési támogatás legfeljebb egy alkalommal, ebben az esetben kizárólag az 5%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla vagy számlák benyújtása esetén vehető igénybe. A számlabemutatási kötelezettség teljesítésénél a 27%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla nem vehető figyelembe.

A támogatás 2021. január 1-jén vagy azt követően kiállított számla alapján legkésőbb 2022. december 31-ig igényelhető.

Falusi CSOK által preferált kistelepülésen lakás/lakóépület bővítése és/vagy korszerűsítése esetén a 27% ÁFA tartalommal kiállított számlák visszaigénylése maximum 5M Ft-ig

Az ÁFA visszatérítési támogatás preferált kistelepülésen az alábbi lakáscélra igényelhető:

  • a falusi CSOK szerinti lakás/lakóépület bővítési és/vagy korszerűsítési célok hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költségének megfizetéséhez

Az ÁFA visszatérítési támogatás összege megegyezik a bővítéshez, illetve a korszerűsítéshez megvásárolt anyagok és igénybe vett szolgáltatások számlájában feltüntetett és a kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó összegével, de legfeljebb 5 000 000 forint.

Az ÁFA visszatérítési támogatás ebben az esetben kizárólag a 27%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla benyújtása esetén vehető igénybe. A számlabemutatási kötelezettség teljesítésénél az 5 százalékos általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla nem vehető figyelembe.

A támogatás 2018. január 1-jén vagy azt követően kiállított számla alapján legkésőbb 2022. december 31-ig igényelhető.

Mi minősül új lakásnak?

Új lakásépítés fogalma:

A meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével:

  • az alapozási munkáktól kezdődően – kivéve, ha a meglévő alap szakértői vélemény alapján felhasználható – újonnan épített, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel (a továbbiakban: lakás), amely elkészültét követően használatbavételi vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány iránti eljárásra köteles, ideértve a tanyán és birtokközponton található lakóépületet is, és amely legalább az alábbi feltételeknek megfelel:

a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel –, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel rendelkezik,

b) közműves villamos energia szolgáltatással rendelkezik,

c) egyedi fűtési móddal rendelkezik,

d) közműves szennyvízelvezetéssel rendelkezik, vagy ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik, és

e) közműves ivóvíz-szolgáltatással rendelkezik, vagy ha a településen (településrészen) nincs közműves vízszolgáltatás, a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van;

  • tetőtér beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott lakás akkor, ha a tetőtér beépítés vagy emelet-ráépítés révén új önálló albetétként nyilvántartott, lépcsőházból vagy szabadlépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező, az előző pont a)-e) pontja szerinti feltételnek megfelelő újabb lakás jön létre.

Új lakásépítésnek minősül továbbá: a használatbavételi engedéllyel, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkező lakás tulajdonjogának a használatbavételi engedély megszerzése, a használatbavétel tudomásulvétele vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítése bejelentésének megtörténte előtt történő átruházás esetén, ha az építkezés 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott építési engedély vagy 2016. január 1-jét követően az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az építési tevékenység bejelentése alapján történt, úgy a támogatást az új tulajdonos – az e rendeletben meghatározott feltételekkel – igénybe veheti.

Bekerülési költség új lakásépítés esetén: a következő kiadásoknak ténylegesen megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyakat nem tartalmazó, új lakásra jutó hányada:

a) az új lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei,

b) az új lakás rendeltetésszerű használhatóságát biztosító

ba) helyiségeinek,

bb) tároló helyiségeknek, ideértve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tárolót, a lomkamrát,

bc) melléképítményeknek, ideértve a hulladéktartály-tárolót, a közműpótló építményeket és berendezéseket, a közmű-becsatlakozás építményeit,

bd) egyéb építményeknek, ideértve a lakótelek homlokvonalán álló kerítést, az építésügyi hatóság által előírt kerítést, az épület megközelítését szolgáló tereplépcsőt, lejtőt és járdát, valamint támfalat és szivárgó övárkot, valamint

be) a gépkocsitároló helyiségnek az építési költségei,

c) a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei,

d) a lebonyolítási költségek, köztük a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés – ideértve a használatbavétel tudomásulvételét, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiállítását is – és a műszaki ellenőrzés költségeit,

e) a jogszabály alapján fizetendő útépítési- és közművesítési hozzájárulás,

f) a távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások,

g) az új lakáshoz kapcsolódó közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások,

h) az új lakás megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei,

i) az új lakás megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek;

j) a tetőtér-beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott új lakás biztonságos megközelítését biztosító lépcső

k) a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Lechner Tudásközpont) honlapján nyilvánosan elérhető Nemzeti Mintaterv Katalógusból kiválasztott, felhasználói szerződésben rögzített mintatervnek az érintett építési helyszínre történő adaptálásához kapcsolódó tervezési díj (a továbbiakban: adaptációs költség).

Az igénylő az építési munkákat végző gazdálkodó szervezetben nem rendelkezhet tulajdonnal, valamint a gazdálkodó szervezet tulajdonosa, illetve az építési tevékenységet végző egyéni vállalkozó az igénylőnek nem lehet közeli hozzátartozója vagy élettársa.

Új lakásvásárlás fogalma:

a) a 2008. július 1-jén vagy azt követően kiállított használatbavételi engedéllyel, használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező, vagy

b) a kérelem benyújtásának időpontjában építési engedéllyel vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentésének megtörténtét az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer vagy 2019. október 24. előtt tett bejelentés esetén az elektronikus építési napló üzemeltetője által előállított igazoló dokumentummal, hatósági bizonyítvánnyal vagy az elektronikus építési napló üzemeltetője által előállított visszaigazolással rendelkező, de használatbavételi engedéllyel, használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkező

olyan új lakás, amelyet gazdálkodó szervezet természetes személy részére való értékesítés céljára épít vagy építtet, és amelyet első ízben, természetes személy részére értékesítenek.

Lakás/lakóépület fogalma bővítés, korszerűsítés esetén:

A lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel, amely rendelkezik legalább:

  • 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel –, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel,
  • közműves villamos energia szolgáltatással,
  • egyedi fűtési móddal,
  • közműves szennyvízelvezetéssel, vagy ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik, és
  • közműves ivóvíz-szolgáltatással, vagy ha a településen (településrészen) nincs közműves vízszolgáltatás, a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van.

A fűtés szempontjából a központi fűtéssel, vagy távfűtéssel rendelkező lakások is megfelelőek.

Korszerűsítés esetén a támogatott ingatlan vonatkozásában elegendő, ha a támogatási kérelem benyújtásakor a lakás 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel – rendelkezik, és a támogatást igénylő vállalja, hogy a lakásvásárlással egybekötötten, vagy a meglévő lakás korszerűsítési munkáinak eredményeképpen teljesíteni fogja a lakásra vonatkozóan elvárt minimum követelményeket.

Bekerülési költség korszerűsítés esetén:

a) víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése,

b) fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel,

c) központi fűtés kialakítása vagy cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,

d) az épület szigetelése, ideértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,

e) a külső nyílászáró energiatakarékos nyílászáróra való cseréje,

f) tető cseréje, felújítása, szigetelése,

g) kémény építése, korszerűsítése,

h) belső tér felújítása, ideértve a belső burkolat cseréjét, a galériaépítést, a belső elektromos-, vízhálózat cseréjét, a fürdőhelyiség-felújítást, a WC-felújítást; a konyhafelújítást,

i) a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található melléképület felújítása vagy kerítés építése, a korszerűsítés költségeinek legfeljebb 30%-áig, valamint

j) a korszerűsítéshez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés költségeinek legfeljebb 20%-áig.

A korszerűsítési munkálatokat a támogatási szerződés megkötésétől számított 3 éven belül kell teljesíteni, amelyet a hitelintézet helyszíni szemle keretében ellenőrzi.

Lakás bővítésének minősül a lakás hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése érdekében végzett építési tevékenység, ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtér-beépítést, valamint az emelet-ráépítést is abban az esetben, ha azok révén nem jön létre a 16/2016. (II. 1.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés 9. pont b) alpontja szerinti új lakás.

Bővítés fogalma:

  • a lakás hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése érdekében végzett építési tevékenység, ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtérbeépítést, valamint az emelet-ráépítést is abban az esetben, ha az emelet-ráépítés vagy tetőtér-beépítés révén nem jön létre új, önálló albetétként nyilvántartott lakás.

A meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása nem minősül a lakás bővítésének.

Bekerülési költség bővítés esetén: a ténylegesen megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyat nem tartalmazó alábbi költség:

a) a bővítés érdekében a lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek, tároló helyiségeinek – ide nem értve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tárolót, a lomkamrát és központi berendezéseinek építési költsége -,

b) a lebonyolítási költségek, köztük a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés – ideértve a használatbavétel tudomásulvételét – és a műszaki ellenőrzés költsége,

c) a bővítéshez szükséges földmunka elvégzésének költségei,

d) a bővítés megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek.

A bővítési munkálatokat a támogatás alapját képező bővítési munkák elvégzését a támogatási szerződésben meghatározott határidőn, de legfeljebb a bővítés megkezdésétől számított öt éven belül kell teljesíteni.

Bővítés és korszerűsítés esetén az igénylőnek nem lehet Ptk. szerinti közeli hozzátartozója vagy élettársa az építési munkálatokat végző egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság, továbbá − ha az építési munkálatokat gazdálkodó szervezet végzi − az igénylő a gazdálkodó szervezetben nem rendelkezhet tulajdonnal.

Az igényelés határideje

Az ÁFA visszatérítési támogatás a telek vételárához, valamint a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő, még hátralévő építési költségek finanszírozásához egyidejűleg és legfeljebb egy alkalommal, a 2018. január 1-jén vagy azt követően, kizárólag 27%-os általános forgalmi adó-mértékkel kiállított számla alapján legkésőbb 2022. december 31-ig igényelhető.

Az ÁFA visszatérítési támogatás a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő, még hátralévő bővítési/korszerűsítési bekerülési költségek finanszírozásához egyidejűleg és legfeljebb egy alkalommal, a 2018. január 1-jén vagy azt követően, kizárólag 27%-os általános forgalmi adó-mértékkel kiállított számla alapján legkésőbb 2022. június 30-ig igényelhető.

A támogatás iránti kérelem a meglévő lakás bővítése és/vagy korszerűsítése esetén a bővítési és/vagy korszerűsítési munkálatok befejezését, illetve – engedély köteles építés, bővítés esetén – a használatbavételi engedély kiadását, a használatbavétel tudomásulvételét megelőzően vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építés, bővítés esetén a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány kiállítását megelőzően lehet kérni a hitelintézettől.

Az aÁFA visszatérítési támogatás újépítésű lakás vásárlása vagy generálkivitelezéssel megvalósuló új lakásépítés esetén – amennyiben a finanszírozáshoz CSOK is kapcsolódik – legfeljebb egy alkalommal, kizárólag az 5%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla vagy számlák benyújtása esetén 2021. január 1-jén vagy azt követően kiállított számla alapján legkésőbb 2022. december 31-ig igényelhető.

Az áfa visszatérítési támogatás mértéke

Az ÁFA visszatérítési támogatás összege megegyezik az építkezés helyszínéül szolgáló építési telek, valamint az építéshez, bővítéshez, illetve a korszerűsítéshez megvásárolt anyagok és igénybe vett szolgáltatások számlájában feltüntetett és a kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó összegével, de legfeljebb 5 000 000 forint.

Az ÁFA visszatérítési támogatás összege – CSOK-kal történő új lakásvásárlás-, illetve építés esetén – megegyezik a telekárat is tartalmazó vételár, illetve a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség számlájában feltüntetett és a kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó összegével.

Az ÁFA visszatérítés támogatás folyósítása

Az adó-visszatérítési támogatás

  • építési telekre jutó részét az építési telek vételáráról kiállított számla benyújtását követően egy összegben,
  • az építkezés, bővítés, korszerűsítés bekerülési költségre jutó részét készültségi foknak megfelelően, utólagosan folyósítja a hitelintézet a támogatott személy fizetési számlájára akkor, ha a támogatottak a saját erőként vállalt pénzeszközeiket már felhasználták.
  • összegének folyósítása új lakás vásárlása esetén a támogatási szerződés megkötését követően, egy összegben történik.

Kötelező tulajdonszerzési elvárások a támogatással érintett ingatlanban

  • Új lakás esetén:

Kizárólag a támogatott személyek szerezhetnek tulajdont. Házaspár, illetve élettársak esetén a lakásban mindkét félnek (bármilyen arányban) az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonjoggal kell rendelkeznie.

Ha a támogatásra vonatkozó kérelem benyújtását megelőzően a kiskorú gyermek – elhunyt szülő után – már korábban tulajdont szerzett, akkor az új lakásban – a gyámhatóság rendelkezésének megfelelő mértékben – a támogatott személy mellett a kiskorú gyermek is szerezhet tulajdont.

A támogatásra való jogosultságot nem érinti, ha a kérelem benyújtását követően az igénylő, illetve a támogatási szerződés megkötését követően a támogatott személy elhalálozása esetén, az új lakásban annak egyenes ági rokona, házastársa vagy élettársa szerez tulajdont.

Tetőtér beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott új lakás esetén lépcső kialakítására a támogatás abban az esetben is felhasználható, ha a lépcső

a) az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlannak nem az igénylő kizárólagos, hanem a tulajdonostársak közös használatába tartozó részében, vagy

b) társasháztulajdon esetében annak közös tulajdonban álló épületrészében

található.

  • Lakásbővítés, korszerűsítés esetén:

Az igénylőnek – házastárssal, élettárssal történő igénylés esetén az igénylőknek együttesen – az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, legalább 50 százalékos tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie.

Fenti feltétel hiányában is igényelhető a támogatás, ha a kedvezménnyel érintett lakás tekintetében a fenti feltétel az igénylő elhunyt házastársa vagy élettársa esetében fennállt, és a lakásban az elhunyt házastárs vagy élettárs kiskorú gyermeke legalább 50%-ot elérő mértékben tulajdonjogot szerzett.

TB jogviszonyra vonatkozó előírás

Újépítésű lakáshoz igényelt ÁFA visszatérítés támogatás esetén:

Az igénylő – házaspár, illetve élettárs esetén legalább az egyik fél – 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy

a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó kérelem benyújtásakor a magyar társadalombiztosítási rendszerben (Tbj. 6.§ szerint) biztosított, vagy a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül  – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt – vagy a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési-oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, és

legalább 180 napja folyamatosan – ideértve azt is, ha a legalább 180 nap folyamatos biztosításban legfeljebb 30 nap megszakítás van –:

  • a Tbj. 6.§-a alapján a magyar társadalombiztosítási rendszerben biztosított – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt –,
  • a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelésioktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat,
  • kereső tevékenysége alapján valamely másik állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolás hiteles fordításával igazolja, vagy
  • a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt -, és ezt 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja.

Bővítéshez, korszerűsítéshez igényelt adó-visszatérítés támogatás esetén:

Az igénylő – házaspár, illetve élettárs esetén legalább az egyik fél – 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy

az ÁFA visszatérítési támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában a magyar társadalombiztosítási rendszerben (a továbbiakban: Tbj.) 6. §-a szerint biztosított, vagy a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül, és

legalább 180 napja – legfeljebb 30 nap megszakítással – folyamatosan –

  • a magyar társadalombiztosítási rendszerben (Tbj. 6. §-a szerint) biztosítottként szerepel,
  • a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytatott,
  • kereső tevékenysége alapján valamely másik állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja, vagy
  • a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősü

TB jogviszonyra vonatkozó közös szabályok adó-visszatérítési támogatás esetén:

A benyújtáskor szükséges, a magyar társadalombiztosítási rendszerben megvalósuló jogviszony kiváltható valamely másik állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alatt fennálló biztosítotti jogviszonnyal, ha az igénylő – házastársak, fiatal házaspár vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – a kérelem benyújtásának időpontjában kereső tevékenysége alapján másik állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alatt áll és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja, valamint teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan vállalja, hogy a támogatási szerződés megkötését követő 180 napon belül a magyar társadalombiztosítási rendszerben biztosítottá válik.

Az állami adóhatóság ezen kötelezettség teljesülését valamennyi támogatott személynél hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja!

Mentesül a TB jogviszony igazolása alól az adó-visszatérítési támogatást igénylő:

  • ha a fővárosi és megyei kormányhivatal jogerős határozata alapján gyermekek otthongondozási díjban vagy ápolási díjban részesül,
  • öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, vagy szolgálati járandóságban részesülő személy.

Kizáró tényezők ÁFA visszatérítési támogatás igénylésénél

Nem igényelhető a kedvezmény:

  • a jogszabály 1. melléklete szerinti felsorolt bűncselekmény elkövetése esetén, illetve amennyiben az igénylő ehhez kapcsolódóan a büntetett előélethez kapcsolódó hátrányos jogkövetkezmények alól még nem mentesült.
  • Az igénylők bármelyike az állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozással rendelkezik
  • az igénylőt a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a családok otthonteremtési kedvezménye vagy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok alapján igénybevett támogatások tekintetében a járási hivatal, a Kormányhivatal, a Kincstár vagy a bíróság jogerősen visszafizetésre kötelezte
  • Külterületi lakás vonatkozásában nem vehető igénybe támogatás lakóingatlan korszerűsítése esetén azon fejlesztési tevékenységekre, amelyek a VP6-7.2.1.4-17 azonosító jelű „Tanyák háztartási léptékű villamos energia és vízellátás, valamint szennyvízkezelési fejlesztései” megnevezésű felhívás, továbbá valamely Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás igénybevételének feltételeiről szóló miniszteri rendelet vagy pályázati felhívás szerinti támogatás keretében, vagy korábban ilyen támogatásból kerültek megvalósításra, amennyiben az azokkal kapcsolatos, a támogatói okiratban vagy támogatási szerződésben foglalt fenntartási, üzemeltetési kötelezettség még fennáll.

További jogosultsági feltételek

  • Az utolsó részfolyósítást követő 90 napon belül be kell mutatni a lakcímet igazoló hatósági igazolványt.
  • A támogatott személyeknek az utolsó részfolyósítását követő 10 évig életvitelszerűen a támogatott lakásban kell lakniuk.
  • A 10 éves elidegenítési és terhelési tilalom idején a lakásra a támogatott személynek lakásbiztosítással kell rendelkeznie.
  • Az állam javára szóló jelzálog ranghelyét csak a támogatással épített/bővített/korszerűsített lakásra felvett lakáscélú hitelintézeti, lakás-takarékpénztári kölcsönt biztosító jelzálog ranghelye előzheti meg.

Magyar állampolgáron kívül az alábbi személyek igényelhetnek adó-visszatérítési támogatást:

  • a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja,
  • a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak szerint bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik,
  • a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el

Nem magyar állampolgár részére a családi otthonteremtési kedvezmény a három hónapot meghaladó tartózkodási jogosultság fennállásának időtartama alatt nyújtható, ha Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

Támogatott ingatlan, mint egyéni vállalkozás és gazdasági társaság székhelye

A támogatási kérelem benyújtásakor az igénylőnek teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkoznia kell arról, hogy a legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság – ide nem értve a részvénytársaságot –, illetve az általa folytatott egyéni vállalkozói tevékenység székhelyeként – az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt – a támogatással érintett lakást jelenti be a cégnyilvántartásba, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartásába.

Ebben az esetben az adó-visszatérítési támogatás is csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Ha a támogatásoknak az igénylő részére megállapítható összege – az igénylő nyilatkozata alapján – meghaladná a csekély összegű (de minimis) támogatásokra megállapított összeghatárt, akkor az igénylő legfeljebb ezen összeghatárig jogosult falusi CSOK kedvezményre, a kamattámogatott kölcsönre és az adó-visszatérítési támogatásra.

Számlabenyújtásra vonatkozó feltételek

  • A támogatott személynek vállalnia kell, hogy a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően a hitelintézet részére bemutatja az adott készültségi foknak megfelelő, a hitelintézet által elfogadott teljes bekerülési költség legalább 70 %-áról, saját nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlákat.
  • Épülő (még használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal nem rendelkező) lakóingatlan tulajdonjogának az építkezés befejezése előtti megvásárlása esetén a vételár – ide nem értve a telek vételárát – 70 %-a erejéig az előző építtető nevére vagy – ha az előző építtető gazdálkodó szervezet – a gazdálkodó szervezet által a teljes vételárról kiállított számlákat kell bemutatni.
  • Újépítésű lakás vásárlása esetén a támogatott személy az adásvételi szerződésben szereplő telekárat is tartalmazó vételárról a saját nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlákat, egyszerűsített számlákat a hitelintézet részére bemutatja.
  • Bővítés, korszerűsítés esetén a bővítési, korszerűsítési munkák megkezdését legfeljebb hat hónappal megelőzően kiállított számla fogadható el.
  • Új lakás építése esetén az építési engedély vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének bejelentését legfeljebb 6 hónappal megelőzően kiállított számla fogadható el.
  • Lakásépítést/ővítést/korszerűsítést igazoló számlaként csak olyan számla fogadható el, amelyet olyan egyéni vállalkozó, gazdasági társaság állított ki, amely a számlakibocsátás időpontjában szerepel a NAV külön nyilvántartásában működő adóalanyként, vagy ennek hiányában az állami adóhatóság a működő adóalanyiságot a számlakibocsátó tekintetében igazolja.

ÁFA-visszatérítési támogatással kapcsolatos gyakori kérdések

  • Milyen dátumú számlák fogadhatók el a 27%-os ÁFA visszaigénylésekor építkezés esetén?
    Tisztelt Hölgyem/Uram, Azért írok önöknek, mert mai napon a következő dolgot hallottam egy siófoki OTP Bankban egy ügyintézőtől. Tehát mi már az építkezés folyamatában vagyunk, a ház fő falai állnak…További részletek
  • Túlkészültség esetén nem jár az 5M Ft ÁFA visszatérítés?
    Kedves Hitelnet! 2020 áprilisában kezdtem az építkezést nem generálkivitelezéssel és 2020 decemberében írtuk alá CSOK-ot. Ugye akkor ÁFA visszatérítésről még nem volt szó. 25 milliós költségvetést fogadtak el! 2021. januárban…További részletek
  • Feliratkozás az új kérdésekre/válaszokra
    Visszajelzés
    2K hozzászólás
    Inline Feedbacks
    Minden hozzászólás megtekintése

    Érdeklődöm mint nyugdíjas házaspár, jelenleg építünk egy új családi házat, nincs hitelünk és nem is kívánunk felvenni.
    Kérdésem az, hogy a 27 %-os ÁFA-t visszatudjuk-e igényelni?

    Tisztelt Hitelnet!
    Önerős építkezésnél, 5M áfa visszaigénylés esetén, 2022.12.31. csak az igénylés végső dátuma, vagy a számlák kiállításának utolsó dátuma is egyben?
    Köszönöm.

    Építési napló szükséges hozzá? Egyszerű bejelentés történt és papírt is kaptunk róla, hogy az építési napló vezetése nem kötelező. Nem generál kivitelező dolgozik.
    Köszönöm a választ.
    Üdv.:
    Alex

    Hova kell benyújtani az ÁFA visszatérítési kérelmet? Melyik hatósághoz? Van hozzá formanyomtatvány?

    Szeretném megkérdezni, hogy külföldi munkaviszony is elfogadható az áfa visszaigénylésnél? És melyik áfát érdemes választani az építkezésnél? Kulcsrakész házat szeretnénk építtetni. Gyerekek után csokot igényelnénk.
    Köszönöm a választ.
    Üdv.
    Edit

    Tisztelt Hitelnet!
    66 éves nyugdíjas vagyok. Ha hitel és egyéb támogatások nélkül építtetek családi házat tudok-e és hogyan ÁFÁT visszaigényelni.
    Készházat tervezek építtetni 5% Áfával “külső kulcsrakész állapotig (tudom ez nem visszaigényelhető CSOK nélkül), és az ezen kívüli belső szakipari munkák, garázs, kerítés térkövezés stb 27%-os ÁFÁját szeretném visszaigényelni.
    Kíváncsian várom válaszukat a lehetőségekről,
    Imre

    Egy 4 lakásos társasház építésébe vágtunk bele 2019. év őszén generálkivitelezővel, aki ez évben még 5%os áfával állította ki a számlákat (kb. a teljes összeg fele 18 millió huf.) . A hitelügyintéző (külsős) azt mondta egyébként akkor, hogy nekünk nem jár az áfa visszaigénylés. Hitel az OTP Banknál. Ezek szerint a generálkivitelező realizálhatta az ebből visszaigényelhető összeget? Van- e bármilyen lehetőségünk utólag. 2020-2021-ig 27%-al lettek kiállítva a számlák.

    Tisztelt Hölgyem / Uram,

    Lakásbővítéshez kapcsolódó 27 %-os ÁFa tartalmú számlák ÁFÁ-ját szeretném visszaigényelni, ezt hogyan tehetem meg? Fundamentától vettem fel hitelt, azonban az államkincstárhoz irányítottak, az ő honlapjukon viszont csak a lakásfelújítási támogatással kapcsolatos tájékoztatást találtam.
    Segítségét előre is köszönöm.
    Tisztelettel:

    Balla Péter

    Amennyiben igénybe veszem az áfa visszatérítést, annak kiutalása hogyan történik? Az áfa összegét a vásárló egyösszegben megkapja a saját számlájára? A felvenni kívánt hitel összege ennyivel kevesebb lesz és az eladó kapja meg az összeget, így a vásárló számlájára nem kerül átutalásra?
    Köszönöm a válaszukat előre is.

    Tisztelt Hitelnet!
    Generál kivitelező cég által épített és tőlük megvásárolt új építésű ikerházfélről van szó. Igényeltünk CSOK-ot is. 2021 januári számlánk van, telekár, felépítmény ára külön-külön, 5% ÁFA feltüntetve. Az adásvételi jogügyletünk a céggel lezárult, 2021. márciusában költöztünk be. A banknál szóban személyesen érdeklődtünk az ÁFA visszatérítésről, ott egy kis időt kértek, majd pár hét múlva hívtak, hogy az illetékes kolléga azt üzeni, hogy nem vagyunk jogosultak az ÁFA visszatérítésre, mert az eladóval már nem vagyunk jogviszonyban. Majd letették és ennyi…
    Kérdésem, hogy tényleg ennyi lenne? Emiatt nem vagyunk rá jogosultak? Mert egyébként minden papírunk stimmelne.
    Válaszukat előre is köszönöm.

    Üdvözlöm.
    Magánszemélyként saját magunk építjük a házat. Akik pluszban dolgoznak (tető, szigetelés, festés, stb.) katások.
    Ilyen esetben mi van a visszatérítéssel? Magyarán, a költségvetés 40 millió, de számla csak 13 millióról van?
    Köszönöm a választ.

    Tisztelt Hitelnet!
    Áfa visszaigényléssel kapcsolatosan kellene segítség.
    Új építésű ikerházi lakást vásároltunk, csok-kal. Még tavaly kötöttük a szerződést 2020.09. hóban. A vételár nagy része, még tavaly 27% áfával ki lett fizetve. Csúszott az építkezés, használatbavételi engedély, így többszöri módosítás után, most került a nevünkre. Az utolsó vételárrész a csok volt 1 hónapja.
    A tulajdoni lapon 2021.03.12. szerepel bejegyzési határozat érkezési dátumaként.
    A kérdésem az volna, hogy lehetségese áfát visszaigényelnünk?

    Tisztelt Hitelnet!
    Új építésű házunk megvásárlásához munkáltatói hitelt/CSOK támogatást/ÁFA visszatérítési támogatást és banki hitelt is igénybe szeretnénk venni. A kapcsolódó jelzálogjogoknak mely ranghelyre kell kerülnie? A jogszabály alapján úgy gondolom, hogy az első ranghelyre a banki hitel kerül, míg a negyedikre a munkáltatói hitel. Ezt jól gondolom? A CSOK és az ÁFA támogatás közül mindegy, hogy melyik kerül a második és melyik a harmadik ranghelyre, vagy itt is van kötelező sorrend?
    Előre is köszönöm a választ!

    Tisztelt Hitelnet!
    Otthonfelújítás támogatás igénybevétele esetén is felhasználható az Áfa visszaigénylés?
    Válaszukat előre is köszönöm!

    Tisztelt Hitelnet!
    CSOK-ot szeretnénk igényelni bővítésre, de preferált kistelepülésen. Különböző okai vannak, hogy miért nem Falusi CSOK-ot, leginkább azért, mert az nagyon kevés banknál érhető el. Ebben az esetben igénybe vehető a 27%-os áfa visszaigénylés?

    A korszerűsítés ÁFA-visszatérítésnél a teljes bekerülési költség 70%-ának számításakor figyelembe veszik-e azokat a számlákat is, amelyeket 0% adókulccsal számláztak le? A munkadíjaknál ez sok kis vállalkozás által kiállított számlát érinthet.

    Tisztelt Hitelnet,
    A kérdésem az lenne, hogy vásárolhatok úgy építési telket, hogy annak az 5%-os áfáját visszaigénylem még akkor is, ha nem azonnal kezdem meg az építkezést. Amennyiben igen, úgy a későbbiekben a CSOK ugyanúgy érvényesíthető az építkezésre?

    Kérdése van?

    Kattintson ide és tegye fel

    Szakértőink eddig 45987 kérdésre válaszoltak.

    Iratkozz fel hírlevelünkre!

    2K
    0
    Tedd fel kérdésed vagy szól hozzá a témához!x