ÁFA visszatérítési támogatás 2021, feltételek

Az ÁFA visszatérítési támogatás 2021. január elsejétől már nem csak preferált kistelepülésen vehető igénybe! Az adó-visszatérítési támogatás több fajtája érhető el januártól.

Mely esetben vehető igénybe ÁFA visszatérítési támogatás?

2021. január elsejétől érvényes szabályozás

  1. Új, nem generálkivitelezéssel megvalósuló lakás építése esetén a 27% ÁFA tartalommal kiállított számlák visszaigénylése maximum 5M Ft-ig
  2. Újépítésű lakás vásárlása vagy generálkivitelezéssel megvalósuló új lakásépítés esetén 5% ÁFA igényelhető vissza, amennyiben a finanszírozáshoz CSOK is kapcsolódik
  3. Falusi CSOK által preferált kistelepülésen lakás/lakóépület bővítése és/vagy korszerűsítése esetén a 27% ÁFA tartalommal kiállított számlák visszaigénylése maximum 5M Ft-ig

ÁFA visszatérítési támogatás

Új, nem generálkivitelezéssel megvalósuló lakás építése esetén a 27% ÁFA tartalommal kiállított számlák visszaigénylése maximum 5M Ft-ig

A kedvezményt új lakás építés esetén igényelheti:

  • a) a legfeljebb 150 m2 hasznos alapterületű lakás vagy a legfeljebb 300 m2 hasznos alapterületű egylakásos lakóépület természetes személy építője vagy építtetője az építési bekerülési költség megfizetéséhez, illetve
  • b) az építkezés helyéül szolgáló építési telek vételárához az építési telek természetes személy tulajdonosa

Az ÁFA visszatérítési támogatás összege megegyezik az építkezés helyéül szolgáló építési telek, valamint a lakás vagy az egylakásos lakóépület építéséhez megvásárolt anyagok és igénybe vett szolgáltatások számlájában feltüntetett és a kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó összegével, de legfeljebb 5 000 000 forint.

Az ÁFA visszatérítési támogatás legfeljebb egy alkalommal, kizárólag a 27%-os, általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla vagy számlák benyújtása esetén vehető igénybe. A számlabemutatási kötelezettség teljesítésénél az 5%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla nem vehető figyelembe.

A támogatás 2018. január 1-jén vagy azt követően kiállított számla alapján legkésőbb 2022. december 31-ig igényelhető.

Újépítésű lakás vásárlása vagy generálkivitelezéssel megvalósuló új lakásépítés esetén 5% ÁFA igényelhető vissza, amennyiben a finanszírozáshoz CSOK is kapcsolódik

A legfeljebb 150 m2 hasznos alapterületű új lakás vagy a legfeljebb 300 m2 hasznos alapterületű új egylakásos lakóépület vásárlása vagy építése esetén – az e rendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezmény igénylésével egyidejűleg – a telekárat is tartalmazó vételárához a természetes személy vevő, illetve a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költségéhez a természetes személy telektulajdonos építtető ÁFA visszatérítési támogatást igényelhet.

Az ÁFA visszatérítési támogatás összege megegyezik a telekárat is tartalmazó vételár, illetve a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség számlájában feltüntetett és a kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó összegével.

Az ÁFA visszatérítési támogatás legfeljebb egy alkalommal, ebben az esetben kizárólag az 5%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla vagy számlák benyújtása esetén vehető igénybe. A számlabemutatási kötelezettség teljesítésénél a 27%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla nem vehető figyelembe.

A támogatás 2021. január 1-jén vagy azt követően kiállított számla alapján legkésőbb 2022. december 31-ig igényelhető.

Falusi CSOK által preferált kistelepülésen lakás/lakóépület bővítése és/vagy korszerűsítése esetén a 27% ÁFA tartalommal kiállított számlák visszaigénylése maximum 5M Ft-ig

Az ÁFA visszatérítési támogatás preferált kistelepülésen az alábbi lakáscélra igényelhető:

  • a falusi CSOK szerinti lakás/lakóépület bővítési és/vagy korszerűsítési célok hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költségének megfizetéséhez

Az ÁFA visszatérítési támogatás összege megegyezik a bővítéshez, illetve a korszerűsítéshez megvásárolt anyagok és igénybe vett szolgáltatások számlájában feltüntetett és a kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó összegével, de legfeljebb 5 000 000 forint.

Az ÁFA visszatérítési támogatás ebben az esetben kizárólag a 27%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla benyújtása esetén vehető igénybe. A számlabemutatási kötelezettség teljesítésénél az 5 százalékos általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla nem vehető figyelembe.

A támogatás 2018. január 1-jén vagy azt követően kiállított számla alapján legkésőbb 2022. december 31-ig igényelhető.

Mi minősül új lakásnak?

Új lakásépítés fogalma:

A meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével:

  • az alapozási munkáktól kezdődően – kivéve, ha a meglévő alap szakértői vélemény alapján felhasználható – újonnan épített, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel (a továbbiakban: lakás), amely elkészültét követően használatbavételi vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány iránti eljárásra köteles, ideértve a tanyán és birtokközponton található lakóépületet is, és amely legalább az alábbi feltételeknek megfelel:

a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel –, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel rendelkezik,

b) közműves villamos energia szolgáltatással rendelkezik,

c) egyedi fűtési móddal rendelkezik,

d) közműves szennyvízelvezetéssel rendelkezik, vagy ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik, és

e) közműves ivóvíz-szolgáltatással rendelkezik, vagy ha a településen (településrészen) nincs közműves vízszolgáltatás, a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van;

  • tetőtér beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott lakás akkor, ha a tetőtér beépítés vagy emelet-ráépítés révén új önálló albetétként nyilvántartott, lépcsőházból vagy szabadlépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező, az előző pont a)-e) pontja szerinti feltételnek megfelelő újabb lakás jön létre.

Új lakásépítésnek minősül továbbá: a használatbavételi engedéllyel, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkező lakás tulajdonjogának a használatbavételi engedély megszerzése, a használatbavétel tudomásulvétele vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítése bejelentésének megtörténte előtt történő átruházás esetén, ha az építkezés 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott építési engedély vagy 2016. január 1-jét követően az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az építési tevékenység bejelentése alapján történt, úgy a támogatást az új tulajdonos – az e rendeletben meghatározott feltételekkel – igénybe veheti.

Bekerülési költség új lakásépítés esetén: a következő kiadásoknak ténylegesen megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyakat nem tartalmazó, új lakásra jutó hányada:

a) az új lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei,

b) az új lakás rendeltetésszerű használhatóságát biztosító

ba) helyiségeinek,

bb) tároló helyiségeknek, ideértve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tárolót, a lomkamrát,

bc) melléképítményeknek, ideértve a hulladéktartály-tárolót, a közműpótló építményeket és berendezéseket, a közmű-becsatlakozás építményeit,

bd) egyéb építményeknek, ideértve a lakótelek homlokvonalán álló kerítést, az építésügyi hatóság által előírt kerítést, az épület megközelítését szolgáló tereplépcsőt, lejtőt és járdát, valamint támfalat és szivárgó övárkot, valamint

be) a gépkocsitároló helyiségnek az építési költségei,

c) a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei,

d) a lebonyolítási költségek, köztük a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés – ideértve a használatbavétel tudomásulvételét, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiállítását is – és a műszaki ellenőrzés költségeit,

e) a jogszabály alapján fizetendő útépítési- és közművesítési hozzájárulás,

f) a távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások,

g) az új lakáshoz kapcsolódó közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások,

h) az új lakás megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei,

i) az új lakás megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek;

j) a tetőtér-beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott új lakás biztonságos megközelítését biztosító lépcső

Az igénylő az építési munkákat végző gazdálkodó szervezetben nem rendelkezhet tulajdonnal, valamint a gazdálkodó szervezet tulajdonosa az igénylőnek nem lehet közeli hozzátartozója vagy élettársa.

Új lakásvásárlás fogalma:

a) a 2008. július 1-jén vagy azt követően kiállított használatbavételi engedéllyel, használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező, vagy

b) a kérelem benyújtásának időpontjában építési engedéllyel vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentésének megtörténtét az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer vagy 2019. október 24. előtt tett bejelentés esetén az elektronikus építési napló üzemeltetője által előállított igazoló dokumentummal, hatósági bizonyítvánnyal vagy az elektronikus építési napló üzemeltetője által előállított visszaigazolással rendelkező, de használatbavételi engedéllyel, használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkező

olyan új lakás, amelyet gazdálkodó szervezet természetes személy részére való értékesítés céljára épít vagy építtet, és amelyet első ízben, természetes személy részére értékesítenek.

Lakás/lakóépület fogalma bővítés, korszerűsítés esetén:

A lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel, amely rendelkezik legalább:

  • 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel –, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel,
  • közműves villamos energia szolgáltatással,
  • egyedi fűtési móddal,
  • közműves szennyvízelvezetéssel, vagy ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik, és
  • közműves ivóvíz-szolgáltatással, vagy ha a településen (településrészen) nincs közműves vízszolgáltatás, a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van.

A fűtés szempontjából a központi fűtéssel, vagy távfűtéssel rendelkező lakások is megfelelőek.

Korszerűsítés esetén a támogatott ingatlan vonatkozásában elegendő, ha a támogatási kérelem benyújtásakor a lakás 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel – rendelkezik, és a támogatást igénylő vállalja, hogy a lakásvásárlással egybekötötten, vagy a meglévő lakás korszerűsítési munkáinak eredményeképpen teljesíteni fogja a lakásra vonatkozóan elvárt minimum követelményeket.

Bekerülési költség korszerűsítés esetén:

a) víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése,

b) fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel,

c) központi fűtés kialakítása vagy cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,

d) az épület szigetelése, ideértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,

e) a külső nyílászáró energiatakarékos nyílászáróra való cseréje,

f) tető cseréje, felújítása, szigetelése,

g) kémény építése, korszerűsítése,

h) belső tér felújítása, ideértve a belső burkolat cseréjét, a galériaépítést, a belső elektromos-, vízhálózat cseréjét, a fürdőhelyiség-felújítást, a WC-felújítást; a konyhafelújítást,

i) a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található melléképület felújítása vagy kerítés építése, a korszerűsítés költségeinek legfeljebb 30%-áig, valamint

j) a korszerűsítéshez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés költségeinek legfeljebb 20%-áig.

A korszerűsítési munkálatokat a támogatási szerződés megkötésétől számított 3 éven belül kell teljesíteni, amelyet a hitelintézet helyszíni szemle keretében ellenőrzi.

Lakás bővítésének minősül a lakás hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése érdekében végzett építési tevékenység, ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtér-beépítést, valamint az emelet-ráépítést is abban az esetben, ha azok révén nem jön létre a 16/2016. (II. 1.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés 9. pont b) alpontja szerinti új lakás.

Bővítés fogalma:

  • a lakás hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése érdekében végzett építési tevékenység, ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtérbeépítést, valamint az emelet-ráépítést is abban az esetben, ha az emelet-ráépítés vagy tetőtér-beépítés révén nem jön létre új, önálló albetétként nyilvántartott lakás.

A meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása nem minősül a lakás bővítésének.

Bekerülési költség bővítés esetén: a ténylegesen megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyat nem tartalmazó alábbi költség:

a) a bővítés érdekében a lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek, tároló helyiségeinek – ide nem értve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tárolót, a lomkamrát és központi berendezéseinek építési költsége -,

b) a lebonyolítási költségek, köztük a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés – ideértve a használatbavétel tudomásulvételét – és a műszaki ellenőrzés költsége,

c) a bővítéshez szükséges földmunka elvégzésének költségei,

d) a bővítés megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek.

A bővítési munkálatokat a támogatás alapját képező bővítési munkák elvégzését a támogatási szerződésben meghatározott határidőn, de legfeljebb a bővítés megkezdésétől számított öt éven belül kell teljesíteni.

Bővítés és korszerűsítés esetén az igénylőnek nem lehet Ptk. szerinti közeli hozzátartozója vagy élettársa az építési munkálatokat végző, továbbá − ha az építési munkálatokat gazdálkodó szervezet végzi − az igénylő a gazdálkodó szervezetben nem rendelkezhet tulajdonnal.

Az igényelés határideje

Az ÁFA visszatérítési támogatás a telek vételárához, valamint a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő, még hátralévő építési költségek finanszírozásához egyidejűleg és legfeljebb egy alkalommal, a 2018. január 1-jén vagy azt követően, kizárólag 27%-os általános forgalmi adó-mértékkel kiállított számla alapján legkésőbb 2022. december 31-ig igényelhető.

Az ÁFA visszatérítési támogatás a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő, még hátralévő bővítési/korszerűsítési bekerülési költségek finanszírozásához egyidejűleg és legfeljebb egy alkalommal, a 2018. január 1-jén vagy azt követően, kizárólag 27%-os általános forgalmi adó-mértékkel kiállított számla alapján legkésőbb 2022. június 30-ig igényelhető.

A támogatás iránti kérelem a meglévő lakás bővítése és/vagy korszerűsítése esetén a bővítési és/vagy korszerűsítési munkálatok befejezését, illetve – engedély köteles építés, bővítés esetén – a használatbavételi engedély kiadását, a használatbavétel tudomásulvételét megelőzően vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építés, bővítés esetén a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány kiállítását megelőzően lehet kérni a hitelintézettől.

Az aÁFA visszatérítési támogatás újépítésű lakás vásárlása vagy generálkivitelezéssel megvalósuló új lakásépítés esetén – amennyiben a finanszírozáshoz CSOK is kapcsolódik – legfeljebb egy alkalommal, kizárólag az 5%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla vagy számlák benyújtása esetén 2021. január 1-jén vagy azt követően kiállított számla alapján legkésőbb 2022. december 31-ig igényelhető.

Az áfa visszatérítési támogatás mértéke

Az ÁFA visszatérítési támogatás összege megegyezik az építkezés helyszínéül szolgáló építési telek, valamint az építéshez, bővítéshez, illetve a korszerűsítéshez megvásárolt anyagok és igénybe vett szolgáltatások számlájában feltüntetett és a kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó összegével, de legfeljebb 5 000 000 forint.

Az ÁFA visszatérítési támogatás összege – CSOK-kal történő új lakásvásárlás-, illetve építés esetén – megegyezik a telekárat is tartalmazó vételár, illetve a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség számlájában feltüntetett és a kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó összegével.

Az ÁFA visszatérítés támogatás folyósítása

Az adó-visszatérítési támogatás

  • építési telekre jutó részét az építési telek vételáráról kiállított számla benyújtását követően egy összegben,
  • az építkezés, bővítés, korszerűsítés bekerülési költségre jutó részét készültségi foknak megfelelően, utólagosan folyósítja a hitelintézet a támogatott személy fizetési számlájára akkor, ha a támogatottak a saját erőként vállalt pénzeszközeiket már felhasználták.
  • összegének folyósítása új lakás vásárlása esetén a támogatási szerződés megkötését követően, egy összegben történik.

Kötelező tulajdonszerzési elvárások a támogatással érintett ingatlanban

  • Új lakás esetén:

Kizárólag a támogatott személyek szerezhetnek tulajdont. Házaspár, illetve élettársak esetén a lakásban mindkét félnek (bármilyen arányban) az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonjoggal kell rendelkeznie.

Ha a támogatásra vonatkozó kérelem benyújtását megelőzően a kiskorú gyermek – elhunyt szülő után – már korábban tulajdont szerzett, akkor az új lakásban – a gyámhatóság rendelkezésének megfelelő mértékben – a támogatott személy mellett a kiskorú gyermek is szerezhet tulajdont.

A támogatásra való jogosultságot nem érinti, ha a kérelem benyújtását követően az igénylő, illetve a támogatási szerződés megkötését követően a támogatott személy elhalálozása esetén, az új lakásban annak egyenes ági rokona, házastársa vagy élettársa szerez tulajdont.

Tetőtér beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott új lakás esetén lépcső kialakítására a támogatás abban az esetben is felhasználható, ha a lépcső

a) az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlannak nem az igénylő kizárólagos, hanem a tulajdonostársak közös használatába tartozó részében, vagy

b) társasháztulajdon esetében annak közös tulajdonban álló épületrészében

található.

  • Lakásbővítés, korszerűsítés esetén:

Az igénylőnek – házastárssal, élettárssal történő igénylés esetén az igénylőknek együttesen – az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, legalább 50 százalékos tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie.

Fenti feltétel hiányában is igényelhető a támogatás, ha a kedvezménnyel érintett lakás tekintetében a fenti feltétel az igénylő elhunyt házastársa vagy élettársa esetében fennállt, és a lakásban az elhunyt házastárs vagy élettárs kiskorú gyermeke legalább 50%-ot elérő mértékben tulajdonjogot szerzett.

TB jogviszonyra vonatkozó előírás

Újépítésű lakáshoz igényelt ÁFA visszatérítés támogatás esetén:

Az igénylő – házaspár, illetve élettárs esetén legalább az egyik fél – 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy

a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó kérelem benyújtásakor a magyar társadalombiztosítási rendszerben (Tbj. 6.§ szerint) biztosított, vagy a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül  – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt – vagy a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési-oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, és

legalább 180 napja folyamatosan – ideértve azt is, ha a legalább 180 nap folyamatos biztosításban legfeljebb 30 nap megszakítás van –:

  • a Tbj. 6.§-a alapján a magyar társadalombiztosítási rendszerben biztosított – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt –,
  • a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelésioktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat,
  • kereső tevékenysége alapján valamely másik állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolás hiteles fordításával igazolja, vagy
  • a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt -, és ezt 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja.

Bővítéshez, korszerűsítéshez igényelt adó-visszatérítés támogatás esetén:

Az igénylő – házaspár, illetve élettárs esetén legalább az egyik fél – 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy

az ÁFA visszatérítési támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában a magyar társadalombiztosítási rendszerben (a továbbiakban: Tbj.) 6. §-a szerint biztosított, vagy a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül, és

legalább 180 napja – legfeljebb 30 nap megszakítással – folyamatosan –

  • a magyar társadalombiztosítási rendszerben (Tbj. 6. §-a szerint) biztosítottként szerepel,
  • a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytatott,
  • kereső tevékenysége alapján valamely másik állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja, vagy
  • a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősü

TB jogviszonyra vonatkozó közös szabályok adó-visszatérítési támogatás esetén:

A benyújtáskor szükséges, a magyar társadalombiztosítási rendszerben megvalósuló jogviszony kiváltható valamely másik állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alatt fennálló biztosítotti jogviszonnyal, ha az igénylő – házastársak, fiatal házaspár vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – a kérelem benyújtásának időpontjában kereső tevékenysége alapján másik állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alatt áll és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja, valamint teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan vállalja, hogy a támogatási szerződés megkötését követő 180 napon belül a magyar társadalombiztosítási rendszerben biztosítottá válik.

Az állami adóhatóság ezen kötelezettség teljesülését valamennyi támogatott személynél hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja!

Mentesül a TB jogviszony igazolása alól az adó-visszatérítési támogatást igénylő:

  • ha a fővárosi és megyei kormányhivatal jogerős határozata alapján gyermekek otthongondozási díjban vagy ápolási díjban részesül,
  • öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, vagy szolgálati járandóságban részesülő személy.

Kizáró tényezők ÁFA visszatérítési támogatás igénylésénél

Nem igényelhető a kedvezmény:

  • a jogszabály 1. melléklete szerinti felsorolt bűncselekmény elkövetése esetén, illetve amennyiben az igénylő ehhez kapcsolódóan a büntetett előélethez kapcsolódó hátrányos jogkövetkezmények alól még nem mentesült.
  • Az igénylők bármelyike az állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozással rendelkezik
  • az igénylőt a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a családok otthonteremtési kedvezménye vagy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok alapján igénybevett támogatások tekintetében a járási hivatal, a Kormányhivatal, a Kincstár vagy a bíróság jogerősen visszafizetésre kötelezte
  • Külterületi lakás vonatkozásában nem vehető igénybe támogatás lakóingatlan korszerűsítése esetén azon fejlesztési tevékenységekre, amelyek a VP6-7.2.1.4-17 azonosító jelű „Tanyák háztartási léptékű villamos energia és vízellátás, valamint szennyvízkezelési fejlesztései” megnevezésű felhívás, továbbá valamely Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás igénybevételének feltételeiről szóló miniszteri rendelet vagy pályázati felhívás szerinti támogatás keretében, vagy korábban ilyen támogatásból kerültek megvalósításra, amennyiben az azokkal kapcsolatos, a támogatói okiratban vagy támogatási szerződésben foglalt fenntartási, üzemeltetési kötelezettség még fennáll.

További jogosultsági feltételek

  • Az utolsó részfolyósítást követő 90 napon belül be kell mutatni a lakcímet igazoló hatósági igazolványt.
  • A támogatott személyeknek az utolsó részfolyósítását követő 10 évig életvitelszerűen a támogatott lakásban kell lakniuk.
  • A 10 éves elidegenítési és terhelési tilalom idején a lakásra a támogatott személynek lakásbiztosítással kell rendelkeznie.
  • Az állam javára szóló jelzálog ranghelyét csak a támogatással épített/bővített/korszerűsített lakásra felvett lakáscélú hitelintézeti, lakás-takarékpénztári kölcsönt biztosító jelzálog ranghelye előzheti meg.

Magyar állampolgáron kívül az alábbi személyek igényelhetnek adó-visszatérítési támogatást:

  • a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja,
  • a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak szerint bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik,
  • a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el

Nem magyar állampolgár részére a családi otthonteremtési kedvezmény a három hónapot meghaladó tartózkodási jogosultság fennállásának időtartama alatt nyújtható, ha Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

Támogatott ingatlan, mint egyéni vállalkozás és gazdasági társaság székhelye

A támogatási kérelem benyújtásakor az igénylőnek teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkoznia kell arról, hogy a legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság – ide nem értve a részvénytársaságot –, illetve az általa folytatott egyéni vállalkozói tevékenység székhelyeként – az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt – a támogatással érintett lakást jelenti be a cégnyilvántartásba, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartásába.

Ebben az esetben az adó-visszatérítési támogatás is csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Ha a támogatásoknak az igénylő részére megállapítható összege – az igénylő nyilatkozata alapján – meghaladná a csekély összegű (de minimis) támogatásokra megállapított összeghatárt, akkor az igénylő legfeljebb ezen összeghatárig jogosult falusi CSOK kedvezményre, a kamattámogatott kölcsönre és az adó-visszatérítési támogatásra.

Számlabenyújtásra vonatkozó feltételek

  • A támogatott személynek vállalnia kell, hogy a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően a hitelintézet részére bemutatja az adott készültségi foknak megfelelő, a hitelintézet által elfogadott teljes bekerülési költség legalább 70 %-áról, saját nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlákat.
  • Épülő (még használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal nem rendelkező) lakóingatlan tulajdonjogának az építkezés befejezése előtti megvásárlása esetén a vételár – ide nem értve a telek vételárát – 70 %-a erejéig az előző építtető nevére vagy – ha az előző építtető gazdálkodó szervezet – a gazdálkodó szervezet által a teljes vételárról kiállított számlákat kell bemutatni.
  • Újépítésű lakás vásárlása esetén a támogatott személy az adásvételi szerződésben szereplő telekárat is tartalmazó vételárról a saját nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlákat, egyszerűsített számlákat a hitelintézet részére bemutatja.
  • Bővítés, korszerűsítés esetén a bővítési, korszerűsítési munkák megkezdését legfeljebb hat hónappal megelőzően kiállított számla fogadható el.
  • Új lakás építése esetén az építési engedély vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének bejelentését legfeljebb 6 hónappal megelőzően kiállított számla fogadható el.
  • Lakásépítést/ővítést/korszerűsítést igazoló számlaként csak olyan számla fogadható el, amelyet olyan egyéni vállalkozó, gazdasági társaság állított ki, amely a számlakibocsátás időpontjában szerepel a NAV külön nyilvántartásában működő adóalanyként, vagy ennek hiányában az állami adóhatóság a működő adóalanyiságot a számlakibocsátó tekintetében igazolja.
kalkulátor

Hitelt is igényelne?

Kollégáink megkeresik az Ön számára elérhető legkedvezőbb ajánlatokat valóban díjmentesen.

Ajánlatot kérek

ÁFA-visszatérítési támogatással kapcsolatos gyakori kérdések

  • Gyermektelen párok is visszaigényelhetik az áfát lakásépítésnél?

    Új lakóház építéséhez igénybe vehető adó-visszatérítési támogatás attól függően, hogy milyen formában történik a lakásépítés. Ha saját maguk szervezik össze a szakembereket, akkor 27% ÁFA tartalmú számlák kerülnek kiállításra. Ezek ÁFA tartalma igényelhető vissza maximum 5M Ft-ig. Ebben az esetben nem feltétel, hogy az igénylőknek legyen gyermeke vagy vállaljanak gyermeket a jövőben. A támogatásnak ez a fajtája tehát olyan gyermektelen párok esetében is elérhető, akik nem szeretnének előre gyermeket vállalni.

    Ha generálkivitelezővel építtetnek, akkor 5% ÁFA tartalmú számlák kerülnek kiállításra. Ez az 5% ÁFA azonban csak akkor igényelhető vissza, ha legalább egy meglévő vagy vállalt gyermek után is igénybe veszik a CSOK-ot.

  • Hogyan igényelhető vissza az 5% ÁFA új lakás vásárlása esetén?

    Új építésű lakás vásárlása esetén az 5% ÁFA akkor igényelhető vissza, ha a vásárláshoz CSOK-ot is vesz igénybe a vevő. A jogosultsághoz elegendő, ha legalább 1 meglévő vagy vállalt gyermek után történik a CSOK igénylés.

    A 5%-os ÁFA visszaigénylés iránti kérelmet – ahogy a CSOK kérelmet is – a hitelintézetekhez lehet benyújtani. Az adásvételi szerződésben szükséges feltüntetni az ÁFA összegét. Ezt a CSOK – és hitelfelvétel esetén a lakáshitel – összegével együtt a vételár utolsó részeként utalja a bank az eladó adásvételi szerződésben megadott számlájára, miután az önerő maradéktalanul megfizetésre került.

  • Jár az ÁFA az építkezéshez, ha a CSOK-ból már folyósított a bank?

    A vonatkozó kormányrendelet értelmében a családi otthonteremtési kedvezményt (CSOK) és az adó-visszatérítési támogatást (ÁFA) az igénylő ugyanazon hitelintézetnél egyidejűleg, egy alkalommal igényelheti. Mivel Önök már korábban benyújtottak támogatás (CSOK) iránti kérelmet, a támogatási szerződést alá is írták, valamint a CSOK-ból már folyósítottak is Önöknek, újabb támogatás igénybevételére nem lesz lehetőségük.

    Jóllehet az ÁFA visszatérítés iránti kérelem a használatbavételi engedély megszerzéséig benyújtható, fentiek miatt erre adott esetben nem lenne lehetőség.

     

  • Mit jelent a saját kivitelezés ÁFA visszaigénylésnél?

    Saját kivitelezés vagy “saját/magánerős építkezés” alatt azt értjük, amikor nem generálkivitelező építi az ingatlant, hanem a támogatott személy külön-külön szakembereket bíz meg egy-egy munkálattal. Ebben az esetben a 27% ÁFA tartalommal kiállított számlák ÁFA tartalma igényelhető vissza maximum 5M Ft összegben.

    A hitelintézet által elfogadott költségvetés legalább 70%-át számlával kell lefedni. A számlabenyújtási kötelezettség teljesítésénél az ÁFA mentesen kiállított számla is elfogadható. Azonban a KATA vállalkozás esetén kiállított 0% ÁFA tartalmú számláknál nincsen visszaigényelhető ÁFA tartalom. 5% ÁFA tartalommal kiállított számla egyáltalán nem fogadható el.

  • A telekáfa visszaigényelhető új építés esetén?

    2021. január elsejétől az adó-visszatérítési támogatás két fajtája (27%, illetve 5%) érhető el és a kettő közül az egyik érvényesíthető.

    Nem generálkivitelezős, hanem saját szervezésben megvalósuló építkezés esetén a telek és bekerülési költség után igényelhető vissza 27% ÁFA tartalommal kiállított számlák ÁFA összege maximum 5M Ft-ig. Ennek keretében van tehát lehetőség a telekáfa visszaigénylésére, amennyiben a telek gazdálkodó szervezettől került megvásárlásra. Magánszemélytől vásárolt telek esetén visszaigénylésre nincs lehetőség.

    Generálkivitelezés esetén 5% ÁFA tartalmú számlák kerülnek kiállításra és ez az 5% ÁFA is visszaigényelhető, ha CSOK is kapcsolódik hozzá.

  • Utolsó módosítás: 2021. január 21. csütörtök

    Kérje ajánlatunkat!

    Kérje a Hitelnet szakértőinek egyedi ajánlatát. Díjmentesen segítünk megtalálni az elérhető legkedvezőbb hitel lehetőségeket és a teljes körű ügyintézést is vállaljuk Ön helyett.

    Ajánlatot kérek
    Feliratkozás az új kérdésekre/válaszokra
    Visszajelzés
    1.2K hozzászólás
    Inline Feedbacks
    Minden hozzászólás megtekintése

    Üdv! Érdeklődni szeretnék, hogy a visszamenőlegesen igényelhető támogatás vonatkozhat-e ránk.
    2020. áprilisban kötöttük az adásvételit, októberben került kiállításra a számla (5%-os Áfával), valamint október végén fizettük meg az utolsó vételár részt CSOKból, CSOK hitelből és piaci hitelből.

    Kedves Laci!
    A leírtak alpaján utólag sajnos nem jogosultak az Áfa visszatérítésre.

    Üdv! Egy 35 millió forintos új lakást szeretnénk vásárolni(a kivitelező elkezdte a munkát, a főfalak állnak). Egy, 10 hónapos gyerekünk van, nem szeretnénk több gyereket. Igényelhetünk Csok-ot és a hozzá kapcsolódó áfamentességet, illetve illetékmentességet? Hogy fog ez megjelenni a vételárban?
    Köszönöm.

    Kedves Mercilia! Amennyiben az igénylők egyike rendelkezik legalább 180 napos TB jogviszonnyal, úgy jogosultak lehetnek a támogatásra. A CSOK-ról bővebben és a további jogosultsági feltételekről IDE kattintva olvashat. Amennyiben CSOK-kal vásárolnak új építésű ingatlant, úgy visszaigényelhetik az 5% Áfát. Az adásvételi szerződésben rögzíteni kell a vételár forrásösszetételét, azaz számszerűsíteni kell az önerő, a CSOK, az 5% ÁFA és – hitelfelvétel esetén – a felvenni kívánt lakáshitel összegét. Az áfát – a CSOK-kal és CSOK hitellel együtt – a vételár utolsó részeként, az önerő maradéktalan megfizetését követően, egyösszegben, a hitelintézet folyósítja az eladó adásvételi szerződésben megadott pénzforgalmi számlájára. Az 5%-os Áfa… Továbbiak »

    Tisztelt Hitelnet!

    Érdeklődni szeretnék ha üdülőövezetben vásárolok építési telket gazdasági társaságtól 27% áfával önerőből akkor is igénybe vehetem az Áfa támogatást 5M forintig?
    Ha igen hová kell benyújtani a kérelmet a támogatásra?
    Várom válaszát!
    Köszi

    Kedves Attila! A telekáfa visszaigénylésének feltétele – még abban az esetben is, ha az igénylő csak az építési telek vételárának vonatkozásában kíván élni az adó-visszatérítési támogatással –, hogy az igénylő a hitelintézet részére a lakóház építési engedélyt, illetve az egyszerű bejelentés megtörténtének igazolását, a jogszabályban meghatározott építési és tervdokumentációkat, továbbá a hitelintézet által elfogadott, a bekerülési költségeket tartalmazó költségvetést, és a támogatás folyósításához az építési költségvetés legalább 70%-áról, a saját nevére kiállított számlákat benyújtsa. Tehát az a kérdés, hogy üdülőövezetben lévő telek esetén kiadható-e lakóház építésére vonatkozó engedély. Ennek a területileg illetékes építési hatóságnál tud utánajárni. Ha az ott építeni… Továbbiak »

    Melléképületet építettem a főháztól 56 m-re. A kérdésem, hogy visszaigényelhető-e ebből az összegből valamennyi?
    Babaváró kölcsönből lett.

    Kedves Tamás!
    Nincs lehetőség melléképület építéséhez kapcsolódóan ÁFA visszatérítésre.

    Érdeklődöm, hogy magánszemély építtetők és generálkivitelezéssel épített családi ház esetén akkor is van lehetőség az ÁFA visszaigénylésre, ha nem kapcsolódik hozzá CSOK hitel?

    Kedves Ádám!
    Az 5%-os Áfa visszatérítés feltétele a CSOK vissza nem térítendő támogatás egyidejű igénylése. A CSOK támogatásról IDE kattintva olvashat bővebben.

    Tisztelt Hölgyem/Uram!

    Házépítés elején járok, és az oldalukon találkoztam az 5M Ft Áfa visszatérítéssel önerős építkezés esetén. Kérhetnék Öntől ezzel kapcsolatban bővebb tájékoztatást? Leginkább az érdekelne, hogyan és hol tudom igényelni, mire van hozzá szükség.
    Válaszát előre is köszönöm!

    Üdvözlettel:
    Dániel

    Kedves Dániel!
    Személyre szabott tájékoztatáshoz kérjük töltse ki online adatlapunkat és Szakértőnk rövid időn belül felveszi Önnel a kapcsolatot. Irodáinkban díjmentesen vállaljuk a teljes körű Áfa visszatérítés ügyintézést!

    Tisztelt Hitelnet!
    2020-ban kezdődő építkezésünk után szeretnénk vissza igényelni az Áfát (5 millió Ft).
    Építkezésünk saját szervezésben épül. Hitel nélkül. Így is az építkezés 70%-át számlával kell bizonyítani vagy elég annyi is, amennyiből 5 milliót szeretnénk vissza igényelni? Így hitel és CSOK nélkül is a banktól tudjuk vissza igényelni az Áfát?
    Előre is köszönöm válaszukat.

    Kedves Mercédesz!
    Igen, adott esetben is a hitelintézethez nyújtható be az ÁFA visszatérítés iránti kérelem. Ez esetben is a hitelintézet által elfogadott költségvetés legalább 70%-át számlával kell igazolni, nem elegendő csak az 5M Ft támogatást.

    Kérdezném hogy a nyaraló besorolású új építésű ingatlanra valamilyen adó visszatést lehet igénybe venni?

    Kedves Gabriella!
    Az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlanra igényelhető az Áfa visszatérítés.

    Üdvözlöm!
    Érdeklődni szeretnék, hogy amennyiben vásárolok egy építési telket vállalkozótól 27%-os számlával együtt, illetve megkezdem rajta az építkezést saját magam által keresett szakemberek segítségével, tehát nem generálkivitelezővel szerződök le. Nem veszek fel sem CSOK-ot, sem babavárót, sem egyéb banki hitelt (első körben…) Ezen feltételekkel jogosult lehetek a számlák felmutatásával a visszatérítésre? Mennyi és milyen összegű számlák szükségesek a visszatérítéshez? Ha a telek is több, mint a maximálisan visszakapható 5 millió ft, akkor is szükséges további számlagyűjtés? Válaszát nagyon köszönöm! 🙂

    Kedves Erzsébet!
    A támogatás igénybevételének feltétele – még abban az esetben is, ha az igénylő csak az építési telek vételárának vonatkozásában kíván élni az adó-visszatérítési
    támogatással –, hogy az igénylő a hitelintézet részére az építési engedélyt, illetve az egyszerű bejelentés megtörténtének igazolását, a jogszabályban meghatározott építési és
    tervdokumentációkat, továbbá a hitelintézet által elfogadott, a bekerülési költségeket tartalmazó költségvetést, és a támogatás folyósításához az építési költségvetés legalább 70%-áról, a saját nevére kiállított számlákat benyújtsa.

    CSOK-al szeretnénk egy házat vásárolni.
    Az ingatlan szerkezetkész állapotban volt, amikor foglalót tettünk az ingatlanra (2020). Az ingatlan idén lesz átadva, de az előszerződésben a vételár számszerűsítve van megadva, mint összeg. Nem szerepel a szerződésben, hogy nettó vagy bruttó, sem az áfa. 30M lesz a vételára, és ennyi szerepel a szerződésben is.
    Ebben az esetben, hogy kaphatunk áfa visszatérítést? Vagy hogy járhatunk a legjobban?

    Kedves Ádám!
    Az adásvételi szerződésben 5% fog szerepelni a leírtak alapján. Ez az 5% ÁFA akkor igényelhető vissza, ha CSOK-ot is igényelnek legalább egy meglévő vagy vállalt gyermek után.
    A vételárra vonatkozóan az eladóval tudnak egyeztetni.
    Személyre szabott, díjmentes tájékoztatáshoz kérjük, töltse ki online adatlapunkat! Irodáinkban díjmentesen vállaljuk a teljes körű ügyintézést is!

    Tisztelt Hitelnet,

    Engem az érdekelne, hogy amennyiben Kata vállalkozóval csináltatom az adott munkát, a saját szervezésű bővítésnél DE az anyagot én veszem a saját nevemre. Az anyagköltség számlának is visszaigényelhető az ÁFA tartalma?

    Előre is köszönöm a válaszukat

    Kedves Nikolett!
    Igen, a 27%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla benyújtása esetén igénybevehető a támogatás.

    Tisztelt Hitelnet,
    első kérdésem, hogy egy gyermek esetén is igényelhető-e a CSOK és ezzel együtt az 5% áfa visszatérítés?
    A második, hogy jól értelmezem, hogy ha új lakást vásárolunk, akkor az áfát egyből az eladó (kivitelező cég) számára utalja a bank? Vagyis a vételárban érvényestíjük az áfa visszatérítést?
    Köszönöm.
    István

    Kedves István!
    1 gyermek után igényelt CSOK esetén is lehet élni az 5% ÁFA visszatérítés lehetőségével. Igen, vásárlás esetén a vételár utolsó részeként a bank utalja az ÁFA összegét az eladó adásvételi szerződésben megadott számlájára, ahogy erről IDE kattintva részletes leírás is olvasható.
    Személyre szabott, díjmentes tájékoztatáshoz kérjük, töltse ki online adatlapunkat! Irodáinkban díjmentesen vállaljuk a teljes körű ügyintézést is!

    Tisztelt Hitelnet!
    Érdeklődnénk, hogy Önök is úgy értelmezik az áfatörvényt, hogy az értékhatárnak való megfelelés szempontjából a lakóingatlan összes hasznos alapterületébe nem számítandó bele a garázs, az üzlet és egyéb, a lakóingatlan rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség alapterülete? Nagyon nem mindegy mi számít 300 nm-be.
    Válaszukat előre is köszönöm!
    Üdvözlettel,
    Ildikó

    Kedves Ildikó!
    Igen, így tudjuk.

    Tisztelt Címzett!
    Az alábbi Ügyben szeretnék érdeklődni.
    2020-ban elkezdtünk egy osztatlan közös tulajdonú telken egy saját lakhatás céljára építeni egy lakóingatlant. Osztatlan közös tulajdon, használati megállapodással.
    A tavalyi évben be építettük az önerőt, elfogyott a pénzünk ezért CSOK 10M és CSOK 15M lakáshitelt igényeltünk 2020 novemberében amit pozitívan bírált el a pénzintézet. 2021 januárjában, a napokban szerződünk a pénzintézettel építési hitel és CSOK állami támogatás igénybevételére.
    Megállapodtunk egy vállalkozóval, aki a jelenlegi állapotról kulcsrakész állapotra felépíti az ingatlant. (szerződést is kötöttünk)
    Azt szeretném kérdezni, hogy ránk is vonatkozik? Vissza tudjuk igényelni az áfát?
    Megtisztelő válaszukat köszönöm!

    Kedves Edit!
    A leírtak alapján véleményünk szerint adott ügyletnél már nincs lehetőség az ÁFA igénybevételére. Bővebb információért kérjük, tekintse meg fenti bejegyzésünk Gyakori kérdések rovatát.

    Tulajdonomban lévő házba /szülői/ átjelentkeztünk, hogy megfeleljünk az egy éves ott tartózkodásnak és fel tudjuk venni a támogatást. Közben hétvégi házunkat bővítjük /ez egy külön álló új építésű ház lesz/, építési engedélyünket lakóházra módosíttattuk, hogy az 5%-os áfába beleessünk.
    Kérdésem az lenne, hogy igénybe tudjuk-e venni mindkét támogatást, ha pl. az új házba csak egy év múlva jelentkezünk be /annyi idő kell is az építéshez/, hogy megfeleljünk a mostani lakcím egy éves ott lakás feltételének?
    Segítségét köszönöm!

    Kedves Gabriella!
    Véleményünk szerint a kétféle támogatás igénybevétele nem zárja ki egymást, ha a további jogosultsági feltételek is fennállnak.

    1 17 18 19
    1.2K
    0
    Tedd fel kérdésed, vagy olvasd el mások kérdéseire adott válaszainkat.x