Adó-visszatérítési támogatás építési telek vásárlása és építkezés esetén 2018-ban - Hitelnet.hu

Adó-visszatérítési támogatás építési telek vásárlása és építkezés esetén 2018-ban

Mi változott 2018-ban?

A rendelet legutóbbi, 2018. március 15.-től hatályos – adó-visszatérítési támogatást érintő – módosításai a következők:

Jogosultság kiterjesztése nyugdíjasokra

Az adó-visszatérítési támogatást az öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek is igényelhetik. TB jogviszony igazolás benyújtása ez esetben nem szükséges.

A fenti ellátások igénybevételét az igénylő − együttes igénylők esetén legalább az egyik fél − az ellátás megállapításáról rendelkező közigazgatási határozat bemutatásával igazolja.

Változás a számlaelfogadás szabályában

Kikerült a rendeletből az az előírás, miszerint nem igényelhető az adó-visszatérítési támogatás az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 10. § d) pontja szerinti termékértékesítésre. E szerint a hitelintézeteknek kizárólag a számla ÁFA tartalmát kell vizsgálni, azt, hogy történik-e termékértékesítés vagy sem – nem ellenőrzik.

ÁFA visszatérítés esetén:

  • Kizárólag a 27%-os általános forgalmi adó (ÁFA) mértékkel kiállított számla vagy számlák fogadhatóak el.
  • A számlabemutatási kötelezettség teljesítésénél az 5%-os általános forgalmi adó-mértékkel kiállított számla nem vehető figyelembe.

Ezt a szabály a 2018. március 15-ét megelőzően benyújtott támogatási kérelmekre, megkötött támogatási szerződésekre, folyósítás alatt lévő támogatásokra is alkalmazni kell!

Korábban termékértékesítésre hivatkozással elutasított adó-visszatérítési támogatási kérelem ismételt elbírálhatósága

 Ha 2018. március 15. előtt az ügyfél adó-visszatérítési támogatási kérelme kizárólag az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 10. § d) pontja szerint termékértékesítésre hivatkozással került elutasításra, az igénylő a Banktól kérheti kérelmének ismételt elbírálását. Ebben az esetben díj felszámítására – a támogatási összege 1,5%-ának megfelelő, de legfeljebb 30 ezer forint – nincs lehetőség.

Amennyiben az igénylő – az elutasított adó-visszatérítési támogatási kérelem benyújtását követően – a lakáscélját már megvalósította, a Bank az adó-visszatérítési támogatás összegét a támogatott személy fizetési számlájára teljesíti.

Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a 2007. évi CXXVII. törvény 10. § d) pontja szerint termékértékesítésre hivatkozással történő elutasítás a támogatási szerződés megkötését vagy a támogatás folyósítását akadályozta és időközben a lakáscél megvalósult vagy a hátralévő munkálatok nem teszik lehetővé a támogatás teljes összegének felhasználását.

Változás a kivitelezői szerződéssel összefüggésben

Az adó-visszatérítési támogatás 2018. március 15. után történő igénylésénél az igénylőnek nem kell nyilatkozni arról, hogy nem kötött és az építési munkák befejezéséig nem köt olyan kivitelezési szerződést, amely alapján a vállalkozó az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas lakás vagy lakóépület felépítésére és igénylő részére történő átadására köteles.

 Ezt a szabályt a 2018. március 15-ét megelőzően benyújtott támogatási kérelmekre, megkötött támogatási szerződésekre, folyósított támogatásokra, valamint folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.

Mely esetben vehető igénybe adó-visszatérítési támogatás?

Új lakás építése esetén adó-visszatérítési támogatást igényelhet:

  • a legfeljebb 150 m2 hasznos alapterületű lakás vagy a legfeljebb 300 m2 hasznos alapterületű egylakásos lakóépület természetes személy építője vagy építtetője az építési bekerülési költség megfizetéséhez, illetve
  • az építkezés helyéül szolgáló építési telek vételárához az építési telek természetes személy tulajdonosa.

A használatbavételi engedéllyel, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkező lakás tulajdonjogának a használatbavételi engedély megszerzése, a használatbavétel tudomásulvétele vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítése bejelentésének megtörténte előtt történő átruházás esetén, ha az építkezés 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott építési engedély vagy 2016. január 1-jét követően az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az építési tevékenység bejelentése alapján történt, úgy a családi otthonteremtési kedvezményt az új tulajdonos – az e rendeletben meghatározott feltételekkel – igénybe veheti.

 

Az igényelés határideje

Az adó-visszatérítési támogatás a fenti költségekre egyidejűleg és legfeljebb egy alkalommal, 2015. január 1-jén vagy azt követően kiállított számla alapján legkésőbb 2019. december 31-ig igényelhető.

A támogatás iránti kérelem a használatbavételi engedély, használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány, illetve egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét megelőzően kell benyújtani a hitelintézethez.

Az adó visszatérítési támogatás mértéke

Az adó-visszatérítési támogatás összege megegyezik az építkezés helyéül szolgáló telek, valamint a lakás vagy lakóépület építéséhez megvásárolt anyagok és igénybe vett szolgáltatások számlájában feltüntetett és a kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó összegével, de legfeljebb 5 millió Ft.

A támogatás folyósítása

Az adó-visszatérítési támogatás

  • építési telekre jutó részét az építési telek vételáráról kiállított számla benyújtását követően, egy összegben folyósítja a hitelintézet a támogatott személy fizetési számlájára,
  • az építkezéshez kapcsolódó adó-visszatérítés a készültségi fokkal arányosan, utólagosan, a benyújtott számlák alapján történik.

Kötelező tulajdonszerzési elvárások a támogatással érintett ingatlanban:

  • Az újonnan épített lakásban csak a támogatott személyek szerezhetnek tulajdont. Házaspár, illetve élettársak esetén a lakásban mindkét félnek (bármilyen arányban) az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonjoggal kell rendelkeznie. A támogatással érintett ingatlanban az igénylőn, házastársán vagy élettársán kívül más nem szerezhet tulajdont.Ha a CSOK kérelem benyújtása előtt a kiskorú gyermek az elhunyt szülő után ingatlan tulajdont szerzett, és a túlélő szülő, a gyám vagy az örökbefogadó szülő a támogatás igénybevételével új lakást épít vagy vásárol, a CSOK-kal érintett lakásban – a gyámhatóság rendelkezésének megfelelő mértékben – a támogatott személy mellett a kiskorú gyermek is szerezhet tulajdont.

A támogatás igénylési feltételei a célingatlanra vonatkozóan:

  • Az új lakás a műszaki állapotára tekintettel – az ingatlan-értékbecslési szakvélemény alapján − a lakhatási igények kielégítésére alkalmas.
  • Legkésőbb az utolsó részfolyósításáig be kell mutatni a használatbavételi engedélyt, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványt vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítványt.
  • A 10 éves elidegenítési és terhelési tilalom idején a lakásra a támogatott személynek lakásbiztosítással kell rendelkeznie.
  • Az utolsó részfolyósítást követő 90 napon belül be kell mutatni a lakcímet igazoló hatósági igazolványt.
  • Az építendő lakás bekerülési költségére vonatkozóan nincsen korlátozás.

CSOK igénylés személyi és egyéb feltételei:

  • Az igénylő és házastársa büntetőjogi felelősségét a bíróság a Btk. bizonyos paragrafusaiban (gazdasági és vagyoni jellegű, gyermekek érdekét sértő és család elleni, költségvetést károsít) rögzített bűncselekmény miatt nem állapította meg, vagy e bűncselekmények vonatkozásában a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól már mentesült.
  • Az igénylőnek az állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozása nincsen
  • TB jogviszonyra vonatkozó előírás:

1) Egy vagy két gyermek után igényelt CSOK esetén az igénylő – házastársak, élettársak igénylése esetén legalább az egyik fél – a CSOK kérelem benyújtásának időpontjában:

a) 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy a TBJ 5.§ szerint biztosított – kivéve a közfoglalkoztatotti jogviszonyban foglalkoztatott személyt – vagy büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési-oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, és

b) legalább 180 napja folyamatosan – ideértve azt is, ha a legalább 180 nap folyamatos biztosításban legfeljebb 30 nap megszakítás van –

ba) a Tbj. 5. §-a szerint biztosított – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt , és ezt 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja

bb) a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési-oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, és erről büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik, vagy

bc) keresőtevékenysége alapján valamely másik Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja.

Az 1) bekezdés a) pontban foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az igénylő – házastársak, fiatal házaspár vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – a kérelem benyújtásának időpontjában kereső tevékenysége alapján valamely másik Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alatt áll és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja, valamint teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan vállalja, hogy a támogatási szerződés megkötését követő 180 napon belül a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítottá válik.

2) Három vagy több gyermek után igényelt CSOK esetén az igénylő – házastársak, élettársak igénylése esetén legalább az egyik fél – a CSOK kérelem benyújtásának időpontjában:

a) 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy a Tbj. 5. §-a szerint biztosított – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt –  vagy a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési-oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, és erről büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik, valamint

b) legalább 2 éve folyamatosan – ideértve azt is, ha a legalább 2 év folyamatos biztosításban legfeljebb harminc nap megszakítás van –

ba) a TBJ 5. §-a alapján biztosított, és ezt 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja,

bb) a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat,  és erről büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik, vagy

bc) kereső tevékenysége alapján valamely más Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja.

Az 1) bekezdés a) pontban foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az igénylő – házastársak, fiatal házaspár vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – a kérelem benyújtásának időpontjában kereső tevékenysége alapján valamely másik Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alatt áll és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja, valamint teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan vállalja, hogy a támogatási szerződés megkötését követő 180 napon belül a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítottá válik.

Az (1) bekezdés b) pontja szerinti 2 éves időszak számítása során a családi otthonteremtési kedvezmény igénylését megelőző 180 napos időtartamnak a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)-i) pontja szerinti jogviszonyban töltött időnek kell minősülnie, melybe a közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött idő nem számít bele.

Nem szükséges az előírt TB jogviszony, ha az igénylő a fővárosi és megyei kormányhivatal ápolási díjat megállapító jogerős határozata alapján ápolási díjban részesül.

  • Lakástulajdonra vonatkozó korlátozás nincsen.
  • Az igénylést megelőző 5 évben eladott lakóingatlanok eladási árát nem szükséges az adó-visszatérítési támogatással érintett lakóingatlan bekerülési költségébe beforgatni.
  • Az igénylő, és akire tekintettel a támogatás folyósításra került, a folyósítástól számított 10 évig – a meglévő gyermek legalább nagykorúvá válásáig – a lakásban életvitelszerűen lakik kivéve az alábbi eseteket:
    • a gyermek – a gyermekvédelmi szakellátások körébe tartozó otthont nyújtó ellátás keretében elhelyezett gyermek kivételével – tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem a támogatott személy lakásában lakik,
    • a támogatott személyt vagy a gyermeket, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelte, egészségi állapota miatt tartósan egészségügyi intézményben kezelik,
    • ha a támogatott személy és a gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, a támogatott személy munkavállalására tekintettel – indokoltan – legfeljebb öt évig a lakás elhelyezkedése szerinti településtől eltérő településen tartózkodik,
    • a támogatott személy vagy a gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelte, közeli hozzátartozó ápolása miatt ideiglenesen nem a támogatott személy lakásában lakik,
    • a támogatott személy az 1. mellékletben nem szereplő vétség miatt letöltendő szabadságvesztés büntetését tölti,
    • a nagykorú gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, elköltözik vagy
    • a kiskorú gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, a nagykorúvá válását követően elköltözik.

 Számlabenyújtásra vonatkozó feltételek

  • Az igénylő a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően bemutatja az adott készültségi foknak megfelelő, a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség legalább 70%-áról a támogatott személy saját nevére kiállított számlákat.

Új lakás építése esetén 2015. január 1-én vagy azt követően, de az építési engedély kiadását legfeljebb 6 hónappal megelőzően kiállított számla fogadható csak el.

A használatbavételi engedéllyel, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkező lakás tulajdonjogának a használatbavételi engedély megszerzése vagy a használatbavétel tudomásulvétele, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténte előtt történő megvásárlása esetén a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően bemutatja az adásvételi szerződéssel vagy számlával igazolt vagy ennek hiányában a hitelintézet által megállapított telekárral csökkentett vételár 70%-a erejéig az előző építtető nevére vagy − amennyiben az előző építtető gazdálkodó szervezet − a gazdálkodó szervezet által a teljes vételárról kiállított számlákat.

  • Ha az új lakás építése során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, úgy ezeknek az építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetője által írásban igazolt értékéig a számlabenyújtási kötelezettség legfeljebb a fentiek alapján meghatározott összeg 20%-ával csökkenthető.
  • Hatósági árverésen vásárolt, használatbavételi engedéllyel, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal nem rendelkező új lakás esetén a számlabenyújtási kötelezettség az árverési jegyzőkönyv szerinti vételárral csökkenthető.
  • Ha a támogatott személy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti közhasznú jogállású szervezet vagy települési önkormányzat által kiírt nyilvános pályázat útján az építkezéshez szükséges természetbeni juttatásban részesül, a természetbeni juttatás támogatást nyújtó által igazolt értékéig a számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető./li>
  • Amennyiben a számla kibocsátója a számla hitelintézethez történő benyújtásának időpontjában az állami adóhatóság honlapján közétett működő adóalany nyilvántartásban nem szerepel, úgy a számla akkor fogadható el, ha a támogatott személy a számlákhoz csatolja az állami adóhatóság igazolását, mely szerint a számlakibocsátó a számla kibocsátásának időpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepelt.
  • Az azonos kibocsátó által kiállított számlák esetében, ha a számlák alapján az igénylő által visszaigényelhető általános forgalmi adó mértéke a 2 000 000 Ft-ot meghaladja, a hitelintézet csak abban az esetben fogadhatja el a számlákat, ha a támogatott személy bemutatja a kivitelezővel kötött szerződést.

Utolsó módosítás: 2018. október 24. szerda

Tegye fel kérdését, szóljon hozzá Ön is a fenti témához!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

CAPTCHA AREA


Hozzászólások

Kata szerint:

2018-11-15 - 14:39

Építési telek vásárlással kapcsolatban lenne kérdésem:
Amennyiben a telken ikerház épül 2019-ben, akkor a telket megvásárló magánszemély (a telek használati megosztásának arányában) jogosult visszaigényelni az ÁFA-t?

Hitelnet.hu szerint:

2018-11-16 - 09:42

Kedves Kata!
Ha a telket gazdálkodó szervezettől vásárolták és a ház nem generálkivitelezéssel 5% ÁFA tartalmú számla kibocsátása mellett épül, hanem a hitelintézet által elfogadott költségvetés legalább 70%-át 27% ÁFA tartamú számlával tudják igazolni, akkor a telekvásárláshoz kapcsolódó ÁFA is visszatéríthető. A további feltételek teljesüléséről fenti bejegyzésünkből tájékozódhat. Önmagában csak a telekvásárláshoz nem igényelhető az ÁFA visszatérítés.

István szerint:

2018-11-14 - 12:44

Mi az a fenti bejegyzésben szereplő további feltétel? Már másodjára válaszolnak így.
A kérdés az, hogy akkor is visszaigényelhető-e az új ház építése esetén az áfa, ha csak 2019 tavaszán lesz érvényes építési engedély.

Hitelnet.hu szerint:

2018-11-14 - 12:56

Kedves István!
2019 tavaszi építési engedély esetén is visszaigényelhető az ÁFA, ha a támogatás iránti kérelem 2019. december 31-ig hiánytalanul benyújtásra kerül. Ezen túlmenően azonban további jogosultsági feltételeknek is meg kell felelni, melyek részletesen felsorolva fenti bejegyzésünkben olvashatók.

Ágnes szerint:

2018-11-13 - 08:53

Tisztelt Cím!
Nálunk az a helyzet fordult elő, hogy a tervezett költségvetésünket 22.5 millióra adtuk le, amire 4,8 millió Áfát igényelhetnénk vissza. Számlákat még nem adtam le, vissza még nem kaptunk, de már nagy meglepetésemre a tulajdoni lapot 4,8 millióra megterhelték!? A költségeinket viszont kb. 19 millióra csökkentettük, tehát kevesebb Áfa visszaigénylésre tartanánk igényt.
Milyen lehetőségeink lennének erre a helyzetre? A tulajdoni lapon hogyan módosul a már rá terhelt összeg, holott még visszautalás nem történt?
Köszönettel várom mielőbbi válaszát. A Bankba most viszem a számlákat, csak szeretnék felkészülten menni.
Üdvözlettel.
Ágnes

Hitelnet.hu szerint:

2018-11-14 - 11:19

Kedves Ágnes!
Az adó-visszatérítési támogatás folyósításának feltétele a legalább széljegyen történő jelzálogjog bejegyzés.
A módosítással kapcsolatban az érintett hitelintézet tud Önnek segíteni.

István szerint:

2018-11-12 - 17:47

Azt szeretném kérdezni, hogy csak 2019 tavaszán lesz érvényes engedélyezett építési engedélyem. Áfa visszaigénylésre jogosult leszek-e? Ha igen, milyen mértékben? Mi a helyzet a 2018-ban vásárolt telek áfájával?
Válaszukat előre is köszönöm.

Hitelnet.hu szerint:

2018-11-14 - 11:03

Kedves István!
Ha adó-visszatérítési támogatás iránti kérelmét 2019. december 31-ig benyújtja, úgy jogosult lehet ÁFA visszatérítésre, amennyiben a fenti bejegyzésben szereplő további feltételek is teljesülnek. A támogatás mértéke megegyezik a lakóépület építéséhez megvásárolt anyagok és igénybe vett szolgáltatások számlájában feltüntetett és a kiállított számla szerint megfizetett 27% ÁFA összegével, de legfeljebb 5 millió Ft.
A 2018-ban vásárolt telek után is visszaigényelhető az ÁFA, ha gazdálkodó szervezettől vásárolták a telket.

Gréta szerint:

2018-11-10 - 18:53

Üdvözlöm!
2018 májusában vásároltunk egy építési telket magánszemélytől. Miután a vásárlásról nem kaptunk áfát tartalmazó számlát, természetesen a visszaigénylésre se vagyunk jogosultak.
A kérdésem az, hogy ha generálkivitelező nélkül magunk kezdjük el az építkezést 2019-ben, jogosultak vagyunk-e a vásárolt építési anyagok áfájának a visszaigénylésére?
Válaszát előre is köszönöm!
Gréta

Hitelnet.hu szerint:

2018-11-14 - 09:53

Kedves Gréta!
Amennyiben a fenti bejegyzésben szereplő további feltételek is teljesülnek, jogosultak lehetek a támogatásra a 27% ÁFA tartalmú számlák után maximum 5.000.000 Ft értékig.

Balázs szerint:

2018-11-10 - 11:19

Üdvözlöm!
Jól értelmezem, hogy csak akkor vagyok jogosult az ÁFA visszatérítésre, ha 2019. december 31-ig felépül a ház és meg is kapom a használatba vételi engedélyt?
Válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel:
Balázs

Hitelnet.hu szerint:

2018-11-12 - 15:40

Kedves Balázs!
Az adó-visszatérítési támogatás iránti kérelmet szükséges benyújtani 2019. december 31-ig. A használatbavételi engedély eddig az időpontig történő megszerzése nem feltétel.

Szilvia szerint:

2018-11-09 - 11:56

Üdvözlöm!
Érdeklődni szeretnék, hogy van-e lehetőségem ÁFA visszatérítést igénybe venni új építésű háznál, ha van a tulajdonomban másik ingatlan? Az építőanyagok egy részét mi vásároltuk, de van amit a kivitelező vett. Ebben az esetben kaphatok-e bármilyen támogatást?
Válaszát előre is köszönöm.

Hitelnet.hu szerint:

2018-11-09 - 14:32

Kedves Szilvia!
A meglévő lakástulajdon nem zárja ki sem a CSOK, sem az adó-visszatérítési támogatásra való jogosultságot.
Az ÁFA a saját névre szóló, 27% ÁFA tartalmú számlák esetében visszaigényelhető, ha a fenti bejegyzésünkben olvasható további feltételek is teljesülnek.

Erik szerint:

2018-11-09 - 10:35

Tisztelt cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy igényelhetek-e vissza áfát, ha 2017-ben miután eladtuk az előző házunkat, visszafizettük a megelőlegezett szocpolt, amit 2009-ben igényeltünk 2 gyermekre:
– egy gyermek megszületett
– a 2. nem, ezt az 1400 000 Ft-ot vissza fizettük, plusz kamatot 1. 200 000 Ft-ot.
Köszönöm válaszát!

Hitelnet.hu szerint:

2018-11-09 - 11:06

Kedves Erik!
Adó-visszatérítési támogatás igénybevételének is feltétele, hogy a támogatott személyt a kedvezmény iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül az e rendelet vagy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint igénybe vett vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatás vagy ezt megelőlegező kölcsön vonatkozásában a járási hivatal, a kormányhivatal, a Kincstár végleges határozatával vagy bíróság jogerősen visszafizetésre nem kötelezte.

István szerint:

2018-11-08 - 12:32

Én most vennék egy telket Debrecenben, ami Lke 412443 építési övezet besorolású. 2019 januárban szeretnék rá építési engedélyt.
Milyen illetékkötelezettség terhel, illetve minek az áfá-ját igényelhetem majd vissza?

Hitelnet.hu szerint:

2018-11-09 - 08:44

Kedves István!
Ha 4 éven belül beépítésre kerül a telek (lakóház), akkor nincs illetékfizetési kötelezettség.
Az építési telek vonatkozásában is visszaigényelhető az ÁFA, ha nem magánszemélytől, hanem gazdálkodó szervezettől vásárolja a telket. Az igényléshez szükséges benyújtani a hitelitnézethez a teljes építési tervdokumentációt is. A folyósítás a saját erő felhasználását követően lehetséges. A támogatás a bekerülési költségből még fennmaradó munkálatok finanszírozására fordítható. A további feltételeket fenti bejegyzésünkből ismerheti meg.

Attila szerint:

2018-10-31 - 12:52

Üdvözlöm!
Igényelhetek-e vissza áfát panel fürdőszoba és WC komplett felújítása után? 2019. májusi kezdés! Hivatalos, számlákkal igazolt munkadíj, anyagköltség. Ár kb. 1.500 000 Ft.
Köszönettel: Attila

Hitelnet.hu szerint:

2018-10-31 - 14:26

Kedves Attila!
ÁFA visszatérítés kizárólag új lakóingatlan építéséhez igényelhető. Lakásfelújítás esetén ilyen támogatás igénybevételére sajnos nincs lehetőség.

Antal szerint:

2018-10-29 - 18:33

Tisztelt szakértő!
Építési telek után szeretnénk áfa-visszatérítést igényelni, melynek során természetesen saját építkezést folytatnánk és a 70%-ról 27%-os áfa tartalmú számlát mutatnánk be!
Kérdésem az lenne, hogy 70%-ot meghaladóan is nyújthatunk be számlát abban az esetben, ha még belefér az 5.000.000 Ft-ba?
Továbbá az építkezésről készülő költségvetésbe fel kell tüntetni az építési telek áfáját? Az építés telek áfája az későbbiekben önerőként értékelhető vagy azt hogyan és milyen módon kell feltüntetni?
Köszönöm szépen a válaszát!

Hitelnet.hu szerint:

2018-10-31 - 10:49

Kedves Antal!
70%-ot meghaladóan is nyújtható be számla. A költségvetésbe a telek áfát nem kell feltüntetni, a költségvetésnek a lakóház bekerülési költségeit kell tartalmaznia. A visszakapott áfát a költségvetésből még hátralévő munkálatokra kell majd felhasználni.

Ákos szerint:

2018-10-22 - 11:52

Üdvözlöm!
Új ingatlant kezdtünk építeni 2017-ben. Az OTP Bankkal kötöttünk szerződést a jelzáloghitelt tekintve, amiben 2 gyermek után igénybe vettük a CSOK-ot is. Az utolsó fázis van már csak vissza, amihez a lakhatási engedélyt most szerezzük be és akkor fizetik ki az utolsó részletet. A hitelügyletet úgy indítottuk el, hogy az egészet generálkivitelező csinálja majd, így nem igényeltük az ÁFA visszatérítést. Viszont 2017 novemberében fel kellett bontanunk a szerződést a vállalkozóval 30%-os készültségnél és tovább már külön szerződtünk az összes munkára.
A kérdésem az lenne, hogy visszaigényelhetjük-e az adót ebben az esetben a banknál utólag, még a lakhatási engedély kiadása előtt, hivatkozva erre a változásra.
Köszönöm a választ!
Ákos

Hitelnet.hu szerint:

2018-10-24 - 10:00

Kedves Ákos!
Információink szerint fenti esetben a megkötött támogatási szerződésekre már nem érvényesíthető az új rendelkezés. Javasoljuk azonban az érintett hitelintézettel, illetve járási hivatallal történő egyeztetést.

Gábor szerint:

2018-10-17 - 15:34

Tisztelt Cím!
Érdeklődnék arra az esetre, amennyiben a bank megítélte a jogosultságot és ennek tudatában kapcsolódó CSOK és minden el lett bírálva, valamint alá lett írva, de mi még sem kérjük, akkor milyen következményei, lépései vannak ennek?
Oka:
nettó ktg: 50m Ft*27%= 63.5M vagyis 13.5 m fizetendő áfa vissza 5m és befizetett 8.5m
5% esetén 50m Ft*5%= 52.5M ….. vagyis befizetett 2,5M.. vagyis elég nagy a különbség..
Köszönettel.
Gábor

Hitelnet.hu szerint:

2018-10-18 - 11:35

Kedves Gábor!
Ebben a kérdésben az érintett hitelintézet illetékes. Javasoljuk a bankfiókkal történő egyeztetést!

Attila szerint:

2018-10-10 - 13:41

Tisztelt Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy ha új építésű ingatlan (jelenleg tervezés alatt) esetén szeretném az ÁFÁt visszaigényelni, mik az igénylés feltételei?
Jelenleg 50%-os tulajdonnal rendelkezek egy sorházi lakásban.
Hol kell ezt a folyamatot intéznem?
A jelenleg zajló építkezés hitelfelvétel nélkül tervezem megoldani.
Köszönettel:
Attila

Hitelnet.hu szerint:

2018-10-13 - 05:56

Kedves Attila!
Az ÁFA visszatérítés feltételeit fenti bejegyzésünkből ismerheti meg. A meglévő lakástulajdon nem befolyásolja a támogatásra való jogosultságot. A támogatás iránti kérelmet akkor is a hitelintézetek valamelyikéhez nyújthatja be, ha kölcsönt nem kíván igénybe venni.
További konkrét kérdés esetén készséggel állunk rendelkezésére!

Tegye fel kérdését, szóljon hozzá Ön is a fenti témához!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

CAPTCHA AREA