Adó-visszatérítési támogatás 2020-ban - Hitelnet.hu

Adó-visszatérítési támogatás 2020-ban

Mely esetben vehető igénybe adó-visszatérítési támogatás?

Az adó-visszatérítési támogatás 2020. január elsejétől a korábbi formában kizárólag preferált kistelepülésen vehető igénybe.

A kedvezményt preferált kistelepülésen történő új lakásépítés esetén igényelheti:

  • a) a legfeljebb 150 m2 hasznos alapterületű lakás vagy a legfeljebb 300 m2 hasznos alapterületű egylakásos lakóépület természetes személy építője vagy építtetője az építési bekerülési költség megfizetéséhez, illetve
  • b) az építkezés helyéül szolgáló építési telek vételárához az építési telek természetes személy tulajdonosa

Ezen túlmenően adó-visszatérítési támogatás preferált kistelepülésen az alábbi lakáscélra igényelhető:

  • a falusi CSOK szerinti lakás/lakóépület bővítési és/vagy korszerűsítési célok hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költségének megfizetéséhez

Új lakásépítés fogalma:

A meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével:

  • az alapozási munkáktól kezdődően – kivéve, ha a meglévő alap szakértői vélemény alapján felhasználható – újonnan épített, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel (a továbbiakban: lakás), amely elkészültét követően használatbavételi vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány iránti eljárásra köteles, ideértve a tanyán és birtokközponton található lakóépületet is, és amely legalább az alábbi feltételeknek megfelel:

a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel –, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel rendelkezik,

b) közműves villamos energia szolgáltatással rendelkezik,

c) egyedi fűtési móddal rendelkezik,

d) közműves szennyvízelvezetéssel rendelkezik, vagy ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik, és

e) közműves ivóvíz-szolgáltatással rendelkezik, vagy ha a településen (településrészen) nincs közműves vízszolgáltatás, a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van;

  • tetőtér beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott lakás akkor, ha a tetőtér beépítés vagy emelet-ráépítés révén legalább két új önálló albetétként nyilvántartott, lépcsőházból vagy szabadlépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező, az előző pont a)-e) pontja szerinti feltételnek megfelelő újabb lakás jön létre.

Tehát csak abban az esetben minősül új lakásnak a tetőtér beépítésével vagy az emeletráépítéssel létrehozott lakás, amennyiben legalább kettő, új önálló albetétként nyilvántartott lakás jön létre a tetőtérben vagy az új épületszinten.

Új lakásépítésnek minősül továbbá: a használatbavételi engedéllyel, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkező lakás tulajdonjogának a használatbavételi engedély megszerzése, a használatbavétel tudomásulvétele vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítése bejelentésének megtörténte előtt történő átruházás esetén, ha az építkezés 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott építési engedély vagy 2016. január 1-jét követően az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az építési tevékenység bejelentése alapján történt, úgy a támogatást az új tulajdonos – az e rendeletben meghatározott feltételekkel – igénybe veheti.

Bekerülési költség új lakásépítés esetén: a következő kiadásoknak ténylegesen megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyakat nem tartalmazó, új lakásra jutó hányada:

a) az új lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei,

b) az új lakás rendeltetésszerű használhatóságát biztosító

ba) helyiségeinek,

bb) tároló helyiségeknek, ideértve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tárolót, a lomkamrát,

bc) melléképítményeknek, ideértve a hulladéktartály-tárolót, a közműpótló építményeket és berendezéseket, a közmű-becsatlakozás építményeit,

bd) egyéb építményeknek, ideértve a lakótelek homlokvonalán álló kerítést, az építésügyi hatóság által előírt kerítést, az épület megközelítését szolgáló tereplépcsőt, lejtőt és járdát, valamint támfalat és szivárgó övárkot, valamint

be) a gépkocsitároló helyiségnek az építési költségei,

c) a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei,

d) a lebonyolítási költségek, köztük a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés – ideértve a használatbavétel tudomásulvételét, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiállítását is – és a műszaki ellenőrzés költségeit,

e) a jogszabály alapján fizetendő útépítési- és közművesítési hozzájárulás,

f) a távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások,

g) az új lakáshoz kapcsolódó közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások,

h) az új lakás megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei,

i) az új lakás megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek;

Az igénylő az építési munkákat végző gazdálkodó szervezetben nem rendelkezhet tulajdonnal, valamint a gazdálkodó szervezet tulajdonosa az igénylőnek nem lehet közeli hozzátartozója vagy élettársa.

Lakás/lakóépület fogalma bővítés, korszerűsítés esetén:

A lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel, amely rendelkezik legalább:

  • 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel –, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel,
  • közműves villamos energia szolgáltatással,
  • egyedi fűtési móddal,
  • közműves szennyvízelvezetéssel, vagy ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik, és
  • közműves ivóvíz-szolgáltatással, vagy ha a településen (településrészen) nincs közműves vízszolgáltatás, a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van.

A fűtés szempontjából a központi fűtéssel, vagy távfűtéssel rendelkező lakások is megfelelőek.

Korszerűsítés esetén a támogatott ingatlan vonatkozásában elegendő, ha a támogatási kérelem benyújtásakor a lakás 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel – rendelkezik, és a támogatást igénylő vállalja, hogy a lakásvásárlással egybekötötten, vagy a meglévő lakás korszerűsítési munkáinak eredményeképpen teljesíteni fogja a lakásra vonatkozóan elvárt minimum követelményeket.

Bekerülési költség korszerűsítés esetén:

a) víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése,

b) fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel,

c) központi fűtés kialakítása vagy cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,

d) az épület szigetelése, ideértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,

e) a külső nyílászáró energiatakarékos nyílászáróra való cseréje,

f) tető cseréje, felújítása, szigetelése,

g) kémény építése, korszerűsítése,

h) belső tér felújítása, ideértve a belső burkolat cseréjét, a galériaépítést, a belső elektromos-, vízhálózat cseréjét, a fürdőhelyiség-felújítást, a WC-felújítást; a konyhafelújítást,

i) a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található melléképület felújítása vagy kerítés építése, a korszerűsítés költségeinek legfeljebb 30%-áig, valamint

j) a korszerűsítéshez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés költségeinek legfeljebb 20%-áig.

A korszerűsítési munkálatokat a támogatási szerződés megkötésétől számított 3 éven belül kell teljesíteni, amelyet a hitelintézet helyszíni szemle keretében ellenőrzi.

Bővítés fogalma:

  • a lakás hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése érdekében végzett építési tevékenység, ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtérbeépítést is;
  • emelet-ráépítéssel vagy tetőtér-beépítéssel létrehozott lakás akkor, ha az emelet-ráépítés vagy tetőtér-beépítés révén nem jön létre két új, önálló albetétként nyilvántartott lakás.

A meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása nem minősül a lakás bővítésének.

Bekerülési költség bővítés esetén: a ténylegesen megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyat nem tartalmazó alábbi költség:

a) a bővítés érdekében a lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek, tároló helyiségeinek – ide nem értve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tárolót, a lomkamrát és központi berendezéseinek építési költsége -,

b) a lebonyolítási költségek, köztük a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés – ideértve a használatbavétel tudomásulvételét – és a műszaki ellenőrzés költsége,

c) a bővítéshez szükséges földmunka elvégzésének költségei,

d) a bővítés megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek.

A bővítési munkálatokat a támogatás alapját képező bővítési munkák elvégzését a támogatási szerződésben meghatározott határidőn, de legfeljebb a bővítés megkezdésétől számított öt éven belül kell teljesíteni.

Bővítés és korszerűsítés esetén az igénylőnek nem lehet Ptk. szerinti közeli hozzátartozója vagy élettársa az építési munkálatokat végző, továbbá − ha az építési munkálatokat gazdálkodó szervezet végzi − az igénylő a gazdálkodó szervezetben nem rendelkezhet tulajdonnal.

Az igényelés határideje

Az adó-visszatérítési támogatás a telek vételárához, valamint a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő, még hátralévő építési, valamint bővítési/korszerűsítési bekerülési költségek finanszírozásához egyidejűleg és legfeljebb egy alkalommal, a 2018. január 1-jén vagy azt követően, kizárólag 27%-os általános forgalmi adó-mértékkel kiállított számla alapján legkésőbb 2022. június 30-ig igényelhető.

A támogatás iránti kérelem a meglévő lakás bővítése és/vagy korszerűsítése esetén a bővítési és/vagy korszerűsítési munkálatok befejezését, illetve – engedély köteles építés, bővítés esetén – a használatbavételi engedély kiadását, a használatbavétel tudomásulvételét megelőzően vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építés, bővítés esetén a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány kiállítását megelőzően lehet kérni a hitelintézettől.

Az adó visszatérítési támogatás mértéke

Az adó-visszatérítési támogatás összege megegyezik az építkezés helyszínéül szolgáló építési telek, valamint az építéshez, bővítéshez, illetve a korszerűsítéshez megvásárolt anyagok és igénybe vett szolgáltatások számlájában feltüntetett és a kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó összegével, de legfeljebb 5 000 000 forint.

A támogatás folyósítása

Az adó-visszatérítési támogatás

  • építési telekre jutó részét az építési telek vételáráról kiállított számla benyújtását követően egy összegben,
  • az építkezés, bővítés, korszerűsítés bekerülési költségre jutó részét készültségi foknak megfelelően, utólagosan folyósítja a hitelintézet a támogatott személy fizetési számlájára akkor, ha a támogatottak a saját erőként vállalt pénzeszközeiket már felhasználták.

Kötelező tulajdonszerzési elvárások a támogatással érintett ingatlanban

  • Új lakásépítés esetén:

Kizárólag a támogatott személyek szerezhetnek tulajdont. Házaspár, illetve élettársak esetén a lakásban mindkét félnek (bármilyen arányban) az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonjoggal kell rendelkeznie.

Ha a támogatásra vonatkozó kérelem benyújtását megelőzően a kiskorú gyermek – elhunyt szülő után – már korábban tulajdont szerzett, akkor az új lakásban – a gyámhatóság rendelkezésének megfelelő mértékben – a támogatott személy mellett a kiskorú gyermek is szerezhet tulajdont.

A támogatásra való jogosultságot nem érinti, ha a kérelem benyújtását követően az igénylő, illetve a támogatási szerződés megkötését követően a támogatott személy elhalálozása esetén, az új lakásban annak egyenes ági rokona, házastársa vagy élettársa szerez tulajdont.

  • Lakásbővítés, korszerűsítés esetén:

Az igénylőnek – házastárssal, élettárssal történő igénylés esetén az igénylőknek együttesen – az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, legalább 50 százalékos tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie.

Fenti feltétel hiányában is igényelhető a támogatás, ha a kedvezménnyel érintett lakás tekintetében a fenti feltétel az igénylő elhunyt házastársa vagy élettársa esetében fennállt, és a lakásban az elhunyt házastárs vagy élettárs kiskorú gyermeke legalább 50%-ot elérő mértékben tulajdonjogot szerzett.

TB jogviszonyra vonatkozó előírás

Új lakásépítéshez igényelt adó-visszatérítés támogatás esetén:

Az igénylő – házaspár, illetve élettárs esetén legalább az egyik fél – 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy

a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó kérelem benyújtásakor a magyar társadalombiztosítási rendszerben (Tbj. 5.§ szerint) biztosított – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt – vagy a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési-oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, és

legalább 180 napja folyamatosan – ideértve azt is, ha a legalább 180 nap folyamatos biztosításban legfeljebb 30 nap megszakítás van –:

  • a magyar társadalombiztosítási rendszerben biztosított – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt –, vagy
  • a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelésioktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy
  • kereső tevékenysége alapján valamely másik állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolás hiteles fordításával igazolja.

Bővítéshez, korszerűsítéshez igényelt adó-visszatérítés támogatás esetén:

Az igénylő – házaspár, illetve élettárs esetén legalább az egyik fél – 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy

az adó-visszatérítési támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában a magyar társadalombiztosítási rendszerben (a továbbiakban: Tbj.) 5. §-a szerint biztosított, és

legalább 180 napja – legfeljebb 30 nap megszakítással – folyamatosan –

  • a magyar társadalombiztosítási rendszerben (Tbj. 5. §-a szerint) biztosítottként szerepel,
  • a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat
  • kereső tevékenysége alapján valamely másik állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja

TB jogviszonyra vonatkozó közös szabályok adó-visszatérítési támogatás esetén:

A benyújtáskor szükséges, a magyar társadalombiztosítási rendszerben megvalósuló jogviszony kiváltható valamely másik állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alatt fennálló biztosítotti jogviszonnyal, ha az igénylő – házastársak, fiatal házaspár vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – a kérelem benyújtásának időpontjában kereső tevékenysége alapján másik állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alatt áll és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja, valamint teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan vállalja, hogy a támogatási szerződés megkötését követő 180 napon belül a magyar társadalombiztosítási rendszerben biztosítottá válik.

Az állami adóhatóság ezen kötelezettség teljesülését valamennyi támogatott személynél hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja!

Mentesül a TB jogviszony igazolása alól az adó-visszatérítési támogatást igénylő:

  • ha a fővárosi és megyei kormányhivatal jogerős határozata alapján gyermekek otthongondozási díjban vagy ápolási díjban részesül,
  • öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, vagy szolgálati járandóságban részesülő személy.

Kizáró tényezők adó-visszatérítési támogatás igénylésénél

Nem igényelhető a kedvezmény:

  • a jogszabály 1. melléklete szerinti felsorolt bűncselekmény elkövetése esetén, illetve amennyiben az igénylő ehhez kapcsolódóan a büntetett előélethez kapcsolódó hátrányos jogkövetkezmények alól még nem mentesült.
  • Az igénylők bármelyike az állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozással rendelkezik
  • az igénylőt a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a családok otthonteremtési kedvezménye vagy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok alapján igénybevett támogatások tekintetében a járási hivatal, a Kormányhivatal, a Kincstár vagy a bíróság jogerősen visszafizetésre kötelezte
  • Külterületi lakás vonatkozásában nem vehető igénybe támogatás lakóingatlan korszerűsítése esetén azon fejlesztési tevékenységekre, amelyek a VP6-7.2.1.4-17 azonosító jelű „Tanyák háztartási léptékű villamos energia és vízellátás, valamint szennyvízkezelési fejlesztései” megnevezésű felhívás, továbbá valamely Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás igénybevételének feltételeiről szóló miniszteri rendelet vagy pályázati felhívás szerinti támogatás keretében, vagy korábban ilyen támogatásból kerültek megvalósításra, amennyiben az azokkal kapcsolatos, a támogatói okiratban vagy támogatási szerződésben foglalt fenntartási, üzemeltetési kötelezettség még fennáll.

További jogosultsági feltételek

  • Az utolsó részfolyósítást követő 90 napon belül be kell mutatni a lakcímet igazoló hatósági igazolványt.
  • A támogatott személyeknek az utolsó részfolyósítását követő 10 évig életvitelszerűen a támogatott lakásban kell lakniuk.
  • A 10 éves elidegenítési és terhelési tilalom idején a lakásra a támogatott személynek lakásbiztosítással kell rendelkeznie.
  • Az állam javára szóló jelzálog ranghelyét csak a támogatással épített/bővített/korszerűsített lakásra felvett lakáscélú hitelintézeti, lakás-takarékpénztári kölcsönt biztosító jelzálog ranghelye előzheti meg.

Magyar állampolgáron kívül az alábbi személyek igényelhetnek adó-visszatérítési támogatást:

  • a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja,
  • a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak szerint bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik,
  • a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el

Nem magyar állampolgár részére a családi otthonteremtési kedvezmény a három hónapot meghaladó tartózkodási jogosultság fennállásának időtartama alatt nyújtható, ha Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

Támogatott ingatlan, mint egyéni vállalkozás és gazdasági társaság székhelye

A támogatási kérelem benyújtásakor az igénylőnek teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkoznia kell arról, hogy a legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság – ide nem értve a részvénytársaságot –, illetve az általa folytatott egyéni vállalkozói tevékenység székhelyeként – az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt – a támogatással érintett lakást jelenti be a cégnyilvántartásba, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartásába.

Ebben az esetben az adó-visszatérítési támogatás is csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Ha a támogatásoknak az igénylő részére megállapítható összege – az igénylő nyilatkozata alapján – meghaladná a csekély összegű (de minimis) támogatásokra megállapított összeghatárt, akkor az igénylő legfeljebb ezen összeghatárig jogosult falusi CSOK kedvezményre, a kamattámogatott kölcsönre és az adó-visszatérítési támogatásra.

Számlabenyújtásra vonatkozó feltételek

  • A támogatott személynek vállalnia kell, hogy a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően a hitelintézet részére bemutatja az adott készültségi foknak megfelelő, a hitelintézet által elfogadott teljes bekerülési költség legalább 70 %-áról, saját nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlákat.
  • Épülő (még használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal nem rendelkező) lakóingatlan tulajdonjogának az építkezés befejezése előtti megvásárlása esetén a vételár – ide nem értve a telek vételárát – 70 %-a erejéig az előző építtető nevére vagy – ha az előző építtető gazdálkodó szervezet – a gazdálkodó szervezet által a teljes vételárról kiállított számlákat kell bemutatni.
  • Bővítés, korszerűsítés esetén a bővítési, korszerűsítési munkák megkezdését legfeljebb hat hónappal megelőzően kiállított számla fogadható el.
  • Új lakás építése esetén az építési engedély vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének bejelentését legfeljebb 6 hónappal megelőzően kiállított számla fogadható el.
  • Lakásépítést/ővítést/korszerűsítést igazoló számlaként csak olyan számla fogadható el, amelyet olyan egyéni vállalkozó, gazdasági társaság állított ki, amely a számlakibocsátás időpontjában szerepel a NAV külön nyilvántartásában működő adóalanyként, vagy ennek hiányában az állami adóhatóság a működő adóalanyiságot a számlakibocsátó tekintetében igazolja.

FONTOS! Adó-visszatérítési támogatás igénylése esetén a számlabemutatási kötelezettség teljesítésénél 5%-os általános forgalmi adó-mértékkel kiállított számla nem vehető figyelembe.

 

 

 

kalkulátor

Babaváró hitel kalkulátor

Akár kamatmentes hitel ingatlanfedezet nélkül

Tovább a Hitelkalkulátorhoz

Utolsó módosítás: 2020. január 08. szerda

Tegye fel kérdését, szóljon hozzá Ön is a fenti témához!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

CAPTCHA AREA


Hozzászólások

Olivér szerint:

2019-10-17 - 12:06

Érdeklődnék, hogy jár-e az ÁFA visszatérítlés akkor is, ha van a telken egy parasztház és azt a tervek szerint az új ház felépítése után el akarom bontani, de az ÁFA igénylése csak az új házat érintené a bontási költséget már nem?
Köszönöm előre is a választ.

Hitelnet.hu szerint:

2019-10-22 - 09:30

Kedves Olivér!
A leírtak alapán működhet az ÁFA visszatérítés, ha a további jogosultsági feltétekek is fennállnak.

Levi szerint:

2019-09-20 - 08:21

Üdvözlöm!
Családi ház építésével bíznánk meg 1 generál kivitelezőt. A telket is tőle vennénk meg, az elkövetkező hetekben, és előszerződés kötés is létrejönne a lakás vásárlásról, amiben előleg is szerepelne. Ez ugye még az 5%-os áfával számolandó? Az építés nagy része átcsúszík a következő évre. Az már 27%-os áfa? Ezekből Én mint leendő tulajdonos, tudok visszaigényelni valamit?
A telek, és előleg az kp. fizetés lenne, a többi az lakáslízing.
Köszönöm a válaszát!

Hitelnet.hu szerint:

2019-09-20 - 13:06

Kedves Levi!
Lakáslízing esetén nincs lehetőség ÁFA visszaigénylésre. Lakáshitel esetén működhet az adó-visszatérítés akkor, ha a hitelintézet által elfogadott költségvetés legalább 70%-át 27% ÁFA tartalmú számlával tudják igazolni.

Kitti szerint:

2019-08-31 - 03:37

Tisztelt Hitelintézet!
2019.09.18.-án lejár az építési engedély, nem meghosszabbítható. A banki ügyintézés még mindig tart, július 12.-én adtuk be Csok és áfa visszaigénylésre a papírokat másodjára, az elsőnek kértük a megszüntetését a banki ügyintéző javaslatára.
Mit tehetek, hogy ne bukjam el a Csokot, vagy az Áfát? Hol élhetek panasszal a hosszadalmas ügyintézés miatt? Ha megkapom a használatbavételi engedélyt a minimális követelmények teljesítés miatt, az Áfát még visszaigényelhetem? A papírok rendben vannak.
Köszönettel.
Kitti

Hitelnet.hu szerint:

2019-09-17 - 08:08

Kedves Kitti!
Új lakóház építése esetén a támogatási kérelmek bírálati határideje a hiánytalan dokumentáció benyújtásától számítva maximum 60 nap.

Enikő szerint:

2019-08-30 - 13:56

Tisztelt Hitelnet!
A korábban (12 éve) felvett szocpol nem zárja ki az áfa visszatérítési támogatás igénybevételét?

Hitelnet.hu szerint:

2019-09-17 - 08:32

Kedves Enikő!
A korábban igénybe vett szocpol nem zárja ki az adó-visszatérítési támogatásra való jogosultságot.

Anikó szerint:

2019-08-27 - 09:16

A következőt szeretném kérdezni. Van egy cégem, amelynek én vagyok az ügyvezetője. Magánemberként családi házat építetek. Mivel a cégem tevékenységi köre kiterjed az építőiparra is, lehet a magán házam generálkivitelezője? Vagy vállalhat bárhogyan is szerepet az építkezésben?

Hitelnet.hu szerint:

2019-09-17 - 10:47

Kedves Anikó!
Az adó-visszatérítési támogatásra való jogosultságot kizárja, ha a kivitelező cégben az építtetőnek van tulajdonrésze.

Péter szerint:

2019-08-27 - 08:08

Tisztelt Szakértő!
Telekhányadot vettünk és építtetők lettünk 2018 novemberében egy társasházi lakással kapcsolatban.
Az építkezés 5% ÁFÁ-val zajlik, viszont a telekhányad vásárlásról, szaniterekrről, beépített bútorokról, lámpatestekről, kapcsolókról, légkondiról… vannak/lesznek 27%-os számláink.
Ezeknél a “kisebb” tételeknél is vissza lehet igényelni az ÁFÁ-t?
Mikor érdemes/kell legkésőbb beküldeni a számlákat?
Mi számít beépített bútornak? Pl. egy áruházban vásárolt konyhabútor vagy gardróbszekrény annak számít?
Válaszát előre is köszönöm!

Hitelnet.hu szerint:

2019-09-17 - 10:49

Kedves Péter!
Ha a teljes bekerülési költség legalább 70%-át nem tudják 27% ÁFA tartalmú számlával lefedni, akkor adó-visszatérítési támogatás nem igényelhető.

Sára szerint:

2019-08-26 - 12:45

Tisztelt Címzett!
Az iránt érdeklődöm, hogy ki lakhat a lakásban, amire ÁFA-visszatératést vettem igénybe?

Hitelnet.hu szerint:

2019-09-17 - 10:51

Kedves Sára!
A támogatott személyeknek mindenképpen az ÁFA-visszatérítéssel finanszírozott lakásban kell lakniuk.

János szerint:

2019-08-23 - 13:21

Tisztelt Szakértő!
Milyen pontra hivatkozva kérhetjük a további ÁFA visszatérítést a hitelintezetünknél, ha elutasítja a költségvetésen túl várható számlákat? A költségvetésünk bruttó 25 millió (CSOK 10+10+5millió önerő) volt, ebből 3,5 millió ÁFÁ-t határoztak meg visszatérítésként. Most 80%-os készültségi foknál járva előreláthatólag bruttó 30 millióba fog kerülni az építkezés a megnövekedett árak és a minőségibb alapanyagokból kifolyólag. A bankunk nemleges választ adott a költségvetés módosítására, így viszont elesünk a további ~1.5 milliós ÁFA visszatérítéstől. A 30 milliót teljes egészében le tudnánk fedni 27%-os számlákkal.

Hitelnet.hu szerint:

2019-08-23 - 13:25

Kedves János!
Információink szerint a hitelintézet saját hatáskörben dönt a költségvetés elfogadásáról.

János szerint:

2019-08-23 - 09:10

Tisztelt Hitelnet!
Augusztust megelőzően külföldön éltem és dolgoztam, ahol rendelkeztem egészségbiztosítással. Augusztus óta Magyarországon van bejelentett munkaviszonyom és TB jogviszonyom, nincs adótartozásom és büntetlen előéletű vagyok. A kérdésem az lenne, hogy amennyiben az építési napló érvényessé válik, akkor jogosult leszek-e az adó-visszatérítés megigénylésére, illetve kötelező-e azt a hitellel/csok-kal együtt igényelni? Jelenleg még szerepelek passzív státuszban a KHR-ben, ami miatt csak áprilisban igényelhetek hitelt, de az adó-visszatérítést csak december 31-ig lehet megigényelni. A csok-ot a babaváró hitelt, illetve 15 millió jelzálog hitelt szeretnénk majd a későbbiekben az építkezéshez igénybe venni.
Köszönöm.

Hitelnet.hu szerint:

2019-08-23 - 09:19

Kedves János!
A támogatások és hitel iránti kérelem egyidejűleg nyújható be. Arra sajnos nincs lehetőség, hogy az ÁFA visszatérítés iránti kérelmet idén, a többi kérelmet viszont csak jövő tavasszal nyújtsák be.

Krisztina szerint:

2019-08-06 - 15:31

Kedves Hitelnet!
Mint magánszemély építek családi házat. Külön kivitelezőkkel szerződök 1: alapozásra, 2: gerendaházra (kb. 70% a nettó bekerülési költségeknek), 3: gépészeti munkákra, 4: villanyra, 5: hidegburkolatokra és szaniterekre. A gerendaház építők 27%-os számlát is tudnak adni.
A bank viszont azt írja, hogy “nem igényelhető ÁFA visszatérítés amennyiben generálkivitelező építi a házat, vagy egy vállalkozó a költségvetés 40%-át adja számlában, vagy egy vállalkozó a szerkezetkész állapotig építi az ingatlant, vagy egy vállalkozó 40%- készültséget épít.”
Tényleg nem tudnám visszaigényelni az áfát? A 40% szabálynak milyen jogi háttere van, mindegyik bank alkalmazna?
Köszönettel:
Krisztina

Hitelnet.hu szerint:

2019-08-12 - 14:23

Kedves Krisztina!
Jelenleg már nem zárja ki a jogosultságot a generálkivitelezés, ha a generálkivitelező 27% ÁFA tartalmú számlát állít ki. Erről további információt IDE és IDE kattintva olvashat.

Tegye fel kérdését, szóljon hozzá Ön is a fenti témához!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

CAPTCHA AREA